- Könnyek és diadalok

Fájdalom, öröm és bánat – érzelmekben bővelkedő dokumentum-sorozattal rukkolt elő a Netflix streaming szolgáltató. A Tour de France: A peloton szívében nevet viselő alkotás a 2022-es francia háromhetes kerékpáros körverseny kulisszái mögé engedett betekintést.

A nyolcrészes – epizódonként 36-50 perces – dokumentum-sorozat három héttel az idei Tour de France előtt jelent meg, a készítők próbáltak megágyazni annak, hogy minél inkább fokozódjon az érdeklődés a 2023-as viadal iránt. Széles közönséget céloztak meg, s elmondható, hogy kellően átgondolt, jól felépített, azok számára is tökéletes alapozás, akik nem sokat tudnak a kerékpársportról, de az igazi fanatikusoknak is tartogatott plusz információkat és eddig nem ismert érdekességeket a sorozat.

A Netflix nyolc millió euró értékben finanszírozta a gyártási költségeket, a versenyt szervező Amaury Sport Organisation (ASO) és a közreműködő France Télévisions egyenként 250 ezer eurót kapott. míg a nyolc résztvevő csapat (AG2R Citroën, az Alpecin-Fenix, a BORA-hansgrohe, az EF Education-EasyPost, a Groupama-FDJ, az Ineos Grenadiers, a Jumbo-Visma és a Quick-Step Alpha Vinyl) 500 ezer eurón osztozott.

A sorozat nem csak a 21 szakasz történéseit mutatja be, annál sokkal többről szól. A Netflix stábja korábban ellátogatott több kerékpároshoz is, akiket saját környezetükben ismerhetünk meg egy kicsit közelebbről. Bár látjuk a verseny főbb történéseit, a fókusz sokkal inkább az emberi küzdelmeken, illetve a taktikán, a háttéren van: a csapatvezetőknek milyen dilemmáik vannak, a versenyzők milyen célokat fogalmaznak meg, és hogyan reagálnak, ha győztek, vagy netalántán elbuktak.

Kapunk igazi drámákat is: az EF csapata szélcsatorna segítségével egy éven át tervezte a nyitó időfutamot a versenyszám specialistájával, Stefan Bissegerrel, azonban a svájci kiválóság a vizes aszfalton többször is bukott, így esélye sem lehetett a várt eredmény elérésére. Vannak kifejezetten vicces részek, mint például, amikor a háromszoros Vuelta-győztes Primoz Roglicot megkérik, hogy mutatkozzon be a kamerának. Szívszorító interjút is rögzítettek, Julien Jurdie, az AG2R egyik sportigazgatója könnyeivel küszködve mesélt arról, hogy édesapja nem támogatta a sportban, nem látta versenyezni sem, s éppen az éppen egy Tour alatt veszítette el. Bár a szülei már nem élnek, úgy érzi, az AG2R-nél új családra lelt.

A tavalyi Tour egyik legikonikusabb jelenete az volt, amikor Tadej Pogacar a lejtmenetben bukott, a nagy rivális Jonas Vingegaard lelassított, megvárta a szlovént, majd a felek lepacsiztak egymással és folytatódott a verseny. Ez kimaradt a sorozatból, amely talán azzal magyarázható, hogy Pogacar csapata, az UEA nem szeretett volna szerepelni az első évadban, azonban annak nagy sikere miatt ők is résztvevői lesznek a másodiknak, amely 2024 nyarán jelenik majd meg.

Szintén hiányérzetet keltett, hogy Pogacar szemszögéből nem láthattuk a verseny alakulását. Ellenben a rendezők megpróbáltak bizonyos narratívákat beleerőltetni feszültséget keltve: az egyik ilyen a Jumbo-Visma csapatánál jött elő, ahol Vingegaard az összetett elsőségért küzdött, eközben csapattársa Wout Van Aert ahelyett, hogy neki segített volna, szeretett volna szakaszgyőzelmekért küzdeni.

A sorozat képvilága, vágása viszont nagyszerű, a hanghatások is jól illeszkednek, de érdemes eredeti nyelven, esetleg felirattal megtekinteni, mert a szinkron nem sikerült túl erősre. Bár nincsenek benne félrefordítások, a csapatok és a versenyzők nevének téves kiejtése bántóan hat a szakavatott füleknek. Mindezek ellenére A Tour de France: A peloton szívében a maga kategóriájában egy korrekt alkotás, amelynek második évada remélhetőleg még ennél is jobb lesz.