Az utazással összefüggő csalások az internetes bűnözők egyik legfontosabb bevételi forrását jelentik, mivel nyaraláskor sokan keresik az akciós, kedvezményes utazásokat, lakásbérlési lehetőségeket. Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítója, az ESET elemzése szerint az elmúlt évben csak az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságánál több mint 62 ezer olyan esetet regisztráltak, amelyek áldozatai utazási csalásnak estek áldozatul. Az érintetteket összesen mintegy 104 millió dollár (több mint 34,7 milliárd forint) kár érte, ez az összeg azonban csak a bejelentett eseteket takarja. Az Egyesült Királyságban tavaly több mint 15 millió fontos kárt okoztak az utazási csalások, ami 41 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. A brit utazási irodák kereskedelmi szövetsége, az ABTA szerint a leggyakoribb üdülési foglalási csalások a szállással, a repülőjegyekkel, a sport- és vallási célú utazásokkal, valamint az üdülési jogokkal és üdülési klubokkal kapcsolatosak. A csalók hamis, lemásolt honlapokat hoznak létre, fiktív hirdetéseket tesznek közzé weboldalakon és a közösségi médiában.
Az egyik leggyakoribb, ingyenes nyaralási csalástípus, hogy az áldozatokat kéretlen e-mailekkel, telefonhívásokkal vagy SMS-ben keresik fel, azt állítva, hogy nyaralást nyertek egy olyan sorsoláson, amelyen egyébként nem is vettek részt. Válasz esetén a csalók pénzt kérnek az ingyenes nyaralás igénybevételéhez vagy az állítólagos, befizetendő illetékek miatt. Az adathalász e-mailek, szöveges üzenetek, telefonhívások és online hirdetések gyakran légitársaságok, utazási irodák vagy ár-összehasonlító portálok lemásolt oldalaira irányítják az áldozatokat, akik hamis visszaigazoló e-maileket vagy foglalási igazolásokat kapnak, és gyakran csak akkor szembesülnek a csalással, amikor a reptéri utasfelvételi pulthoz érkeznek.
A kiberbűnözők időnként jelentős kedvezményekkel kínálnak állítólagos nyaralásokat, repülőjegyeket, szállásokat és egyéb csomagajánlatokat. Ebben az esetben a jegyek ugyan valódiak lehetnek, de a kedvezményes ár annak köszönhető, hogy azokat lopott bankkártyával vagy feltört törzsvásárlói számlával vásárolták. Az ajánlatokat közösségi médiában, spam e-maileken vagy automata telefonhívásokon keresztül is hirdethetik. Más oldalak azt ígérik, segítenek utazási vízumot, útlevelet, nemzetközi vezetői engedélyt vagy más dokumentumot szerezni. Többnyire kormányzati weboldalakat hamisítanak, és pénzt kérnek olyan alapszolgáltatásokért is, amelyek általában ingyenesek. A kapott dokumentum pedig sok esetben nagy valószínűséggel hamisítvány.
Az ESTE azt tanácsolja, hogy az utazók ne hagyják figyelmen kívül a nyilvános USB-töltők használatában rejlő veszélyeket, más néven a „juice jackinget”. Ebben az esetben a támadók általában kártékony szoftvereket telepítenek a nyilvános töltőállomásokra vagy az ott hagyott kábelekre. A rosszindulatú szoftverek megfertőzhetik a töltőre csatlakoztatott eszközöket, amelyeket feltörve adatokat és jelszavakat lophatnak el.
