1. 1953. AUGUSZTUS 20. HONVÉD–SZPARTAK MOSZKVA 3:2. „Elkészült ötéves tervünk hatalmas békeműve, a Népstadion” – hirdette a korabeli plakát az aréna megnyitója előtt. Nincs új a nap alatt, a hatalom szerint ma is az úgynevezett béketáborhoz tartozunk. A premier egész napos programja reggel 9-kor kezdődött „zászlóparádéval” és tízezer tornász felvonulásával, volt aztán népi tánc 538 résztvevővel, magyar–norvég atlétikai viadal, nagypályás női kézilabda-mérkőzés és futballmeccs, természetesen szovjet vendégcsapattal. A stadion első gólját Jurij Szedov szerezte, a 78 ezer néző örömére megszületett győztes gólt Kocsis Sándor fejelte.
2. 1953. AUGUSZTUS 30. DÓZSA–CSEPEL 3:2, VÖRÖS LOBOGÓ–KINIZSI 2:0. Ez volt a Népstadion első kettős mérkőzése. Az aréna első bajnoki gólját a csepeli Horváth István lőtte 60 ezer néző előtt és két perccel a mérkőzés kezdete, háromnegyed 3 után.
3. 1953. NOVEMBER 15. MAGYARORSZÁG–SVÉDORSZÁG 2:2. A Népstadion első válogatott-találkozója, tíz nappal „az évszázad mérkőzése”, a londoni 6:3 előtt. Kurt Hamrin a 87. percben, Grosics Gyula nagy kapushibája után egyenlített 2:2-re, és a 80 ezres közönség egy része oly nehezen viselte el a csalódást keltő döntetlent, hogy a levonuló magyar játékosok némelyikét leköpték a feldühödött „szurkolók”.
4. 1954. ÁPRILIS 16. KINIZSI–FLAMENGO 0:5. Bemutatót tartott az első brazil csapat, amely a Népstadionban fellépett, pedig a ferencvárosi Kinizsi két újpesti labdarúgóval, Egresi Bélával és Szusza Ferenccel erősítette meg csatársorát. Igazi támadójátékot azonban a duplázó paraguayi Jorge Benítez, valamint az a Zezinho produkált, aki annyi gólt (3) szerzett, ahány alkalommal a brazil válogatottban szerepelt.
5. 1954. MÁJUS 23. MAGYARORSZÁG–ANGLIA 7:1. Az első győztes válogatott-mérkőzés a Népstadionban. S micsoda diadallal zárult a meccs néhány héttel a világbajnokság előtt! Azt lehetett hinni, hogy az MDP másnap kezdődő III. kongresszusának sorszámát is átigazítják VII.-re. Ám a Népszava mintha látta volna a jövőt. „A magyar csapat sem játszott hibátlanul" – írta. „Voltak olyan percei, hogy szinte úgy éreztük: válogatottunk leállt. De azután ismét megmutatta, mire képes. Kétségtelen, még mindig csak időszakai vannak, s ha akkor siker kíséri igyekezetét, nagy gólaránnyal győz, ha viszont ezeket a perceket az ellenfél átvészeli...”
6. 1955. MÁRCIUS 27. DÓZSA–DOROG 0:1, HONVÉD–KINIZSI 0:0. A legnagyobb közönség (98 000 néző), amely a Népstadionban rendezett bajnoki programon valaha egybegyűlt. Sok gólt nem látott, azt az egykét a bányászok csatára, Molnár József rúgta, nem kis meglepetésre.
7. 1955. ÁPRILIS 17. VASAS–KINIZSI 2:1, HONVÉD–PARTIZAN 4:2. A Népstadion nézőcsúcsa nemzetközi klubmérkőzésen: 96 ezren látták, amint a Honvéd – a duplázó Machos Ferenc vezérletével – legyőzi belgrádi vendégét. A felvezető bajnoki rangadón két gólt szerzett Szilágyi Gyula is az FTC, pardon, a Kinizsi ellen. (Amúgy a 40-es években, a II. világháború idején a Vasas is Kinizsi néven szerepelt hatalmi szóra.)
8. 1955. JÚNIUS 11. HONVÉD–DÓZSA 6:4, KINIZSI–VASAS IZZÓ 3:0. A rangadó volt az előmeccs, és már eldőlt a mérkőzés, amikor a 88. percben, 6:4-nél az újpesti Szusza Ferenc 11-esét Faragó Lajos hárította. A kapus a védés közben megsérült, az utolsó két percre Puskás Ferenc állt a Honvéd hálója elé. Az eredmény nem változott.
9. 1955. JÚLIUS 23. VÖRÖS LOBOGÓ–HONVÉD 5:1. A Közép-európai Kupa elődöntőjének visszavágóján szinte hihetetlen eredmény született: az ugyancsak a Népstadionban rendezett első meccsen – 75 ezer néző előtt – 5:2-re győztes Honvéd ellen fordítani tudott az MTK politikai ihletésű tagozata, a Vörös Lobogó. Másodjára csak 50 ezren mentek ki, mert mindenki azt hitte, eldőlt a továbbjutás. Aztán már a 42. percben 4:0 volt az állás a Hungária körútiak javára, Molnár János egy félidő alatt mesterhármast ért el.
10. 1955. SZEPTEMBER 7. VÖRÖS LOBOGÓ–ANDERLECHT 6:3. Az első BEK-mérkőzés a Népstadionban. Ezúttal Palotás Péter triplázott, és a visszavágó is sima volt: bár Hippolyte van den Bosch a belga együttesnek szerzett vezetést, Brüsszelben 4:1-re nyert a magyar csapat.
11. 1955. OKTÓBER 16. MAGYARORSZÁG–AUSZTRIA 6:1. Minden idők legnagyobb nézőszámát (104 000) jegyezték a Népstadionban a századik magyar–osztrákon. A csapatokat a 64. születésnapját öt nappal korábban ünneplő Schlosser Imre vezette ki a pályára. A magyarok hat gólját Czibor Zoltán (2), Tichy Lajos, Kocsis Sándor, Puskás és a brit teniszező Konta Johanna nagypapáját, Kertész Tamást váltó Tóth II József szerezte.
12. 1955. NOVEMBER 27. MAGYARORSZÁG–OLASZORSZÁG 2:0. Ezen a találkozón jegyezték fel a Népstadion fizetőnéző-csúcsát: a mérkőzésre 95 512 szurkoló váltott jegyet. Szerencsés volt, aki bejutott, mert Puskás, majd a neki gólpasszt adó Tóth II labdája is bement. A meccs különlegességei közé tartozott, hogy a nemzet „Öcsije” fejessel vette be a sokáig pompázatos, de az utolsó tíz percben hervadozó Viola hálóját.
13. 1956. MÁJUS 20. MAGYARORSZÁG–CSEHSZLOVÁKIA 2:4. A válogatott első veresége a 90 000 nézővel zsúfolt Népstadionban. Az előmérkőzésen az ifjúsági válogatott is négyet kapott a csehszlovákoktól (1:4). A nagyok találkozójának játékvezetője az a Leo Lemešić volt, aki huszonöt évvel korábban, 1931-ben győztes gólt szerzett a jugoszláv–magyar találkozón Belgrádban (3:2).
14. 1956. AUGUSZTUS 4. VASAS–RAPID 9:2. A Közép-európai Kupa-döntő harmadik mérkőzésén (a bécsi 3:3 és a pesti 1:1 után) a Vasas brillírozott, Szilágyi Gyula a második félidőben 22 perc alatt sorozatban négy gólt vágott be Herbert Gartner kapusnak. A találkozó nézőszámáról van 100 ezres és 104 ezres adat is. Az első két gólt szerző Csordás Lajos tíz és fél évvel később, amikor a veretlenül bajnoki címet nyerő Vasas edzője volt, a Colo-Colo elleni santiagói Hexagonal Kupa-meccsen 9:2-nél azt kiáltozta játékosainak: „Maradjon ennyi!” Majd a vége 9:3 lett, mire Csordás ledorongolta labdarúgóit: „Ilyen lehetetlen társaságot még életemben nem láttam.”
15. 1957. MÁJUS 19. HONVÉD–TATABÁNYA 2:2, MTK–FTC 1:0. Először szerepelt a Népstadionban a Czibor, Kocsis, Puskás nélküli Honvéd. Kétségkívül köhögött... A fő meccsen az MTK Lantos Mihály 11-esével nyert az FTC ellen. A látogatottság nem csökkent: az egy rangadós kettős mecset 60 ezren látták.
16. 1957. JÚNIUS 23. MAGYARORSZÁG–BULGÁRIA 4:1. Ez volt az első vb-selejtező a Népstadionban. Machos Ferencnek kiváltképp kitűnően sikerült, hiszen a klasszis csatár fél óra alatt mesterhármast ért el.
17. 1958. ÁPRILIS 16. VASAS–REAL MADRID 2:0. Először játszott magyar csapat a BEK elődöntőjében. (Később is csak kétszer.) A Vasas – a madridi 0:4 után – úgy nyert 2:0-ra, hogy nem sokkal a második félidő elején szerzett második gólja után esélye volt a 3:0-ra, de Pierre Schwinte francia játékvezető továbbot intett, noha a labda – bizonyító erejű fotó tanúsága szerint – már áthaladt a gólvonalon, amikor José María Zárraga kirúgta azt.
18. 1958. AUGUSZTUS 20. FTC–SALGÓTARJÁN 2:1. A leghosszabb kupasorozat lezárása. Az MNK küzdelmei 1955. február 5-én kezdődtek, majd három és fél évvel később értek véget. A döntőt a fővárosiak úgy nyerték, hogy 1:1-nél Orosz Pált kiállította Virágh Ferenc játékvezető, ám egy perccel később a 0:0-nál is vezetést szerző Friedmanszky Zoltán a létszámhátrányban játszó Ferencváros javára döntött.
19. 1959. SZEPTEMBER 9. HONVÉD–MTK 2:2. A Népstadion világító-berendezésének avatásán a KK-döntő visszavágóját vívta a két magyar csapat. Az első meccsen a Honvéd 4:3-ra nyert, majd a második mérkőzésen 2:0-ra vezetett. A találkozóra 60 000 nézőt engedtek be, mert az átalakítás nem fejeződött be határidőre, így a fényt adó négy monstrum talapzata körül még nem távolították el az állványokat.
20. 1959. SZEPTEMBER 27. MAGYARORSZÁG–SZOVJETUNIÓ 0:1. Az első Eb-mérkőzés a Népstadionban. „A szovjet labdarúgók sokkal jobb erőben voltak” – írta címoldalán a magát minden rendszerben feltaláló sportnapilap. A mérkőzés egyetlen gólját a kijevi Jurij Vojnov lőtte. A kopasz moszkvai Valentyin Bubukin olyan mély nyomot hagyott a 90 ezer nézőben, hogy attól kezdve a feltűnően magas homlokúakat jó ideig „Bubukinnak” hívták Pesten.
21. 1959. OKTÓBER 25. MAGYARORSZÁG–SVÁJC 8:0. A válogatott legnagyobb arányú győzelme a Népstadionban. Tichy honvéd volt a fővezér: négy gólt vágott be a mostoha sorsú René Schneider kapusnak. Harmincöt perc múltán 6:0-ra vezettek honfitársaink; Molnár Ferenc hőse, a betörő Puzsér sem tudta volna ily gyorsan hatástalanítani a svájci reteszt.
22. 1959. NOVEMBER 8. MAGYARORSZÁG–NSZK 4:3. „Revans” az 1954-es vb-döntőért, a berni 2:3-ért. Hazánk fiai a 49. percben 3:0-ra, a 80.-ban 4:1-re vezettek, Albert Flórián szlalomokban gazdag pályafutása legragyogóbb szólógóljainak egyikét lőtte. Sepp Herberger, az öt évvel korábban világbajnoki címet nyerő nyugatnémet csapat mestere, az 1959-ben változatlanul hivatalban lévő szövetségi kapitány azt mondta: „Ilyen erős magyar válogatott ellen még nem játszottunk.”
23. 1960. MÁJUS 15. MTK–FTC 2:0. Ez volt az első szóló – tehát nem kettős – rangadó, amelyen zsúfolásig megtelt az aréna. A kék-fehérek első gólját Sándor „Csikar” fejelte, a másodikat (11-esből) Kovács Ferenc, a későbbi szövetségi kapitány, az 1985-ben UEFA Kupa-döntős Videoton mestere lőtte 80 ezer néző előtt.
24. 1961. MÁJUS 23. ÚJPEST–BOTAFOGO 1:1. Az Újpest nagy kölcsönt igényelt: középcsatára Albert Flórián, jobbszélsője Sándor Károly volt. A brazilok négy világbajnokkal – Garrincha, Didi, Amarildo, Zagallo – vonultak fel. Amarildo a vendégeknek szerzett vezetést, Török Gábor kapus 11-esből egyenlített. Egy évvel korábban az olimpiai válogatott találkozott a Fluminensével, Göröcs és Albert akkor is fellépett a Népstadionban, sőt Göröcs rúgta a mérkőzés egyetlen gólját. A két találkozót összesen 145 ezer néző látta a helyszínen.
