54 ezer aláírással a „Kapjon letöltendő börtönbüntetést a jeladós farkast kilövő vadász!” című petíció volt eddig 2023 legnépszerűbb témája, a peticio.com-on, hazánk egyik legnagyobb aláírásgyűjtő oldalán. Ezt követte messze lemaradva, 7663 aláírással Mérő Vera, író, jogvédő petíciója arról, hogy vonják vissza a lúgos orvost mosdató Nyulasi Tibor lovagkeresztjét.
Mint ismert, Nyulasi Tibor a Bene Krisztián orvos elleni perben, a többi szakértővel ellentétesen arra a szakvéleményre jutott, hogy Renner Erika másod-harmadfokú égési sérüléseit nem feltétlenül lúg, hanem akármilyen forró folyadék, akár kamilla tea is okozhatta. Nyulasi Tibor ezek után kapott lovagkeresztet. A harmadik legnépszerűbb pedig az „A tápszer nem luxuscikk” nevű gyűjtés volt, amely azt kifogásolta, hogy a tápszerek támogatásának csökkentésével az áruk közel duplájára nőtt. Ezt a petíciót 7030-an írták alá.
Az egyik őrizetbe vett férfi kilencéves fia lőtte le a jeladós svájci farkastA petíciós jog a politikai jogok közé tartozik, és első generációs szabadságjognak számít, lehet egyéni vagy csoportos. Célját tekintve a közhatalom felé fogalmaz meg kérést vagy panaszt, akár személyeset, akár közérdekűt. Amennyiben a petíciót benyújtják, a hatóságoknak kötelező vele foglalkozni, és választ adni rá, de kényszerítő ereje nincs. Többségük arra alkalmas, hogy egy-egy témára irányítsa a figyelmet, illetve képet ad arról, hogy mi érdekli az embereket egy adott időszakban.
Magyarországon rengeteg petíciót indítanak az interneten, a legutóbbi, ami széles réteghez elért az aHang oldalán keresztül, az a közoktatás átalakítását célzó státusztörvény elvetését követelte, végül sikertelenül.
A peticio.com nevű oldalon éves bontásban meg lehet nézni, amelyek voltak a legtöbb aláírást szerző témák. Továbbá az is kiderül, hogy a legnagyobb támogatással rendelkező petíciókat jellemzően budapestiek, illetve nagyvárosiak írják alá, utána jönnek szórványosan a kisebb városok, községek, majd a falvak következnek. Az esetek zömében az adott évre jellemző közéleti témák vezetnek, így például 2021-ben a koronavírus miatti korlátozás ügyében több, mint 50 ezer aláírás gyűlt össze a szépségipari szolgáltatások megnyitása és anyagi támogatása érdekében. 2019-ben a második legnépszerűbb volt – közel 70 ezer aláírással – a Liget Budapest Projekt „megmentése”, miután Karácsony Gergely főpolgármester javaslatát elfogadta a fővárosi közgyűlés arról, hogy azon épületek megvalósítása ne is induljon el, amelyeket akkor még nem kezdtek el építeni a Ligetben. A petíciónak több érdekessége is volt, részben az, hogy nem egy budapesti, hanem egy nagykanizsai lakos, Szabó László indította, aki a leírás szerint Budapesten született, amit a „Nemzet Fővárosának” tart. Emellett a Liget-projekt közösségi oldala fizetett hirdetésben mutatta be az aláírásgyűjtést, a kormánymédiában is hírt adtak róla, sőt maga Orbán Viktor is utalt rá egy Kossuth Rádiós nyilatkozatában. 2011-ben a jóval később online platformra kényszerített Klubrádió ellehetetlenítése ellen indult petíció volt a legnépszerűbb csaknem 45 ezer aláírással.
A politikai témák mellett a legfelkapottabb petíciók az állatvédelmi ügyekhez kapcsolódnak, ezek több évben is a három legnépszerűbb közé kerültek. Sőt,
az elmúlt 13 év legtöbb aláírását, 192 492-t, a „kutyáját különös kegyetlenséggel kivégző, 68 éves balotaszállási nő elleni lehető legszigorúbb büntetés kiszabásáért” nevű aláírásgyűjtés kapta.
A nőt, aki autója mögé kötötte kutyáját, és kilométereken át vonszolta, végül két év felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság. Így tehát ez a petíció se ért célt, bár feltehetőleg egy aláírásgyűjtéssel egy bírósági ítéletet kevéssé lehet befolyásolni.
– A petícióknak nincs kényszerítő erejük, a sikerességük azon múlik, hogy a döntéshozónak az adott ügy mennyire hordoz politikai veszélyt, vagy mennyire előnyös felkarolni azt – mondja lapunknak Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója. – Amikor 2003-ban békepárti aktivisták gyűjtöttek aláírást az iraki háború ellen, akkor hír volt, hogy Szili Katalin parlamenti elnökként átvette tőlük a petíciót. Ez egy veszélytelen, egyáltalán nem megosztó téma volt. Mivel a petícióknak nincs kötelező jogi erejük, kivéve, ha népszavazási kezdeményezés áll a hátterében, a leginkább mozgósításra alkalmasak – magyarázza a szakértő. Hozzáteszi: nem mindegy, hogy ki és hogyan kezdeményezi a petíciót. Többnyire a szervezeteknek, érdekképviseleteknek, pártoknak van akkora mozgósító ereje, hogy egy-egy téma igazán átütő legyen, és sok emberhez érjen el. Ilyen volt a Momentum által indított NOlimpiás aláírásgyűjtés, vagy 2000-ben az SZDSZ által kezdeményezett, a sorkatonaság eltörlésére irányuló petíció, amivel ugyan foglalkozott a parlament, de végül négy évvel később, 2004-ben vezették ki a sorkatonaságot.
Másfelől az internetes aláírásgyűjtés esetén hiába ér el sok embert, az ügy személyes jelenlét nélkül kevésbé felkapott – jegyzi meg Mikecz Dániel. – Az online aláírásgyűjtést könnyebb kezdeményezni, de kisebbet szól, sokan aláírás után már nem is követik nyomon, mi lett a petíció sorsa, és kevésbé van mozgósító ereje. Láthatjuk, hogy egy-egy petíció esetén több az aláíró, mint az ügyben fizikailag is tiltakozók száma. Országos szinten ezeknek az online gyűjtéseknek nem nagyon van látható következménye, és az Orbán-kormány alapvetően kevésbé nyitott az alulról jövő kezdeményezésekre.
Ugyanakkor – mondja Mikecz Dániel – helyi szinten még az online petícióknak is lehet érdekérvényesítő erejük, mivel a döntéshozónak ad egy képet arról, hogy mennyien támogatják az adott ügyet, és van-e értelme foglalkozni vele. Különösen igaz ez most, hogy közelednek az önkormányzati választások. Ha egy polgármester és az ellenfele közt 1000 szavazat a különbség, és egy petíciót 500-an írnak alá, arról már gondolhatja, hogy befolyásoló tényező egy választáson – fogalmazott lapunknak a politológus.
