Júniusban 43 milliárd forintnyi új lakáshitel szerződést kötöttek a háztartások, ez a tavaly júniusi adatok alig harmada – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóközleményéből. A hitelezési mélyponton feltehetőleg már túljutott a lakosság, 2023 februárjában alig 33 milliárd forint értékben vettek fel lakáscélú hiteleket, azóta minden hónapban nőtt ez az érték. A lakáshitelezés összezuhanása nem meglepő a 25 százalékos infláció, illetve a 18 százalékos jegybanki alapkamat idején.
Júniusban a lakáshiteleknél az átlagos hitelköltség-mutató nem változott az MNB közleménye szerint, vagyis a lakáshitelezésben még nem voltak érzékelhető kamatcsökkentések. Az újonnan felvett hitelek átlagos kamata – hitelköltsége – 10,42 százalék volt szemben az egy évvel ezelőtti 6,9 százalékkal. A szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos kamata 10,41 százalék volt – itt még az előző hónaphoz mérten is emelkedtek a kamatok, átlagosan 0,2 százalékponttal, egy év alatt pedig 1,8 százalékkal. A legdrágább személyi hiteleknél viszont megindult a kamatcsökkentés: júniusban átlagosan 19,3 százalékot kértek a személyi hitelekért a bankok, ez 0,15 százalékkal alacsonyabb, mint az előző hónapban volt, de még 4,1 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőtti szintnél.
A lakossági betétállomány júniusban jelentős mértékben 284 milliárd forinttal esett, így az 11 845 milliárd forintra csökkent. A nem elhanyagolható mértékű csökkenés okairól az MNB nem beszél, de ezt nem nehéz kitalálni: az amúgy sem, vagy alig kamatozó betétek kamatjövedelmére a kormány júliustól pluszt adót vetett ki, ez az intézkedés megmozdíthatta a megtakarításokat. Ugyanakkor ez a 284 milliárd forint egyelőre elmarad a kormányzati várakozásoktól. Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter arra számított az új adó bevezetésekor, hogy a lakossági betétek 10-15 százaléka, vagyis mintegy 1000-1500 milliárd forint is megmozdul, és a pénzt a háztartások az adómentes állampapírokba fektetik.
