– Fene se tudja követni – mondja a nyugdíjas Erzsébet az egyik fővárosi szupermarket kijáratánál az árakról – csak a drágulás a biztos. A kedd reggeli vásárlásánál állítása szerint semmivel sem költött kevesebbet, mint pár nappal korábban.
– Persze, ez nem sok, már egy éve, hogy alig tudok rendes húsfélét venni. Nagyon félek, hogy az árstopok kivezetésével még tovább drágul az életem.
A kormány – ezúttal már nem is Orbán Viktor miniszterelnök, hanem csak Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter – egy a Magyar Közlönyben hétfő éjjel megjelent rendelet szerint eltörölte a 2021 ősze óta létezett, idővel nyolc termékkörre – búzafinomliszt, kristálycukor, étolaj, sertéscomb, csirkemell, UHT tej, tojás, krumpli – bevezetett hatósági árakat, és helyette arra kötelezte a kereskedőket, hogy az eddigi 10 helyett 15 százalékos „kötelező” árakciókat tartsanak meghatározott termékkörökben.
Orbán Viktor: Augusztus elsejétől 15 százalékra emeljük a kötelező bolti akciózás mértékét„Szemfényvesztés” – veszi át a szót Erzsébettől férje, Imre.
„Figyeljen ide, akciók a mostani döntés előtt is voltak, nem? Csak akkor sima akcióknak hívták azokat, most meg a kormány úgy csinál, mintha miatta akcióznának.”
Eleve – folytatja Imre – ki és hogyan ellenőrzi, hogy ezt minden boltban, minden érintett árúra betartják? Majd így folytatja: – Nézzen már körbe: mindegyik kereskedő csillog-villog, láthatóan jól él. Ha veszteségesen kellene üzemelniük, akkor ez nehezen mehetne. Az árstopok mentek, a drágulás itt marad.
Az idős házaspár női tagja a „szemfényvesztés” ellenére helyesnek tartja a hatósági árat és az akciózást is. „Legalább valamit megpróbálnak tenni a drágulás ellen” – mondja az asszony, azt ugyanakkor leszögezi: ez nem az ukrán háború miatt alakult ki, már előtte is jellemző volt. Még abban is egyetért a férjével:
a valóságban az egész arról szól, hogy a kormány elmondhassa, ő aztán mindent megtesz a drágulás ellen.
Egy megszólított férfi szerint „aki a blokkot is nézte és nem csak az agymosást tapasztalta, azt érzékelte, hogy hétről-hétre, folyamatosan felfelé araszoltak az árak.” Mint mondja, az árstop kivezetése nem igazán fog változtatni semmin, „mivel a valóságban eddig sem fogta vissza a drágulást.” – Olyan esetet pedig szerintem egyikünk sem felidézni, amikor egy vásárláson az összes hatósági áras termékből lehetett vásárolni.
Vagy éppen elfogyott vagy olyan pocsék minőségű volt, hogy az ember inkább megvette a nem hatóságisat
– fogalmaz.
Itt a felmérés, még a fideszes szavazók 43 százaléka szerint sem tudja csökkenteni az inflációt a boltok akcióra kényszerítéseKijátszható rendeletek
Kiskereskedői forrásaink szerint egyelőre csak néhány termékkörbe várható drágulás – cukor, liszt, étolaj – míg van, ahol éppenséggel árcsökkenés is lehet a szabadáras rendszer visszatérésével. A kormány ugyanis anno egy magasabb árszinten fagyasztotta be a csirke és a sertéshús árát, így most szezonális hatás miatt ez kicsivel csökkenhet is akár. Bár a kötelező hatósági akciókról szóló jogszabályt úgy alkották meg, hogy szigorú, többmilliós bírsággal „fenyegették” azokat a kereskedőket, akik megkerülték a szabályozást, ám a szakmából nem hallani ilyen büntetésről. Az eddigi rendeletek ellenben simán kijátszhatóak voltak, elég csak arra gondolni, hogy egy, adott termékkörből egy adott termék árát kellett kötelezően akciózni, ám úgy, hogy az előző hónap legalacsonyabb árát kellett ehhez mérvadónak venni. Márpedig mi sem egyszerűbb annál, hogy a következő hónapban „akciósnak” szánt termék árát előtte felemelik. Ahogy az sem lesz ördöngösség, hogy egy-egy terméknek kissé felpumpálják a felvásárlói árát - például kereskedelmi sajátmárkás termékeknél – majd arra akcióznak 15 százalékot.