Nem tudja csökkenteni az inflációt a boltok akcióra kényszerítése: így gondolja az emberek 71 százaléka. A Fidesz-KDNP szavazói ugyan jobban bíznak a kormány ezen előírásában, de őket is megosztja a kérdés: 45 százalékuk szerint a kötelező akciók letörik a drágulást, 43 százalékuk szerint nem. Az ellenzéki és a bizonytalan szavazók még kritikusabbak: 91, illetve 79 százalékuk az előírástól nem vár változást az árakban – derül ki a Publicus Research lapunk számára május 29. és június 2. között készített, reprezentatív felméréséből.
A nagyobb élelmiszerláncoknak bő két hete kötelező akciós áron biztosítaniuk bizonyos termékeket a vásárlók számára: a kormány június 1-jétől 20 termékkategóriára írta elő, hogy abból minimum egyet hetente váltogatva legalább 10 százalékkal olcsóbban kell adni, mint az előző 30 napban. Erről az emberek 91 százaléka hallott is – érdekes módon az ellenzékiek jobban ki vannak hegyezve a témára, mint a kormánypártiak (előbbiek 96, utóbbiak 89 százaléka hallott róla).
A többség – 60 százalék – azonban úgy gondolja, hogy ez nem fog érdemi segítséget nyújtani az embereknek.
E téren is az ellenzéki és a bizonytalan szavazók a kritikusabbak (81, illetve 67 százalékuk szerint nem fog segíteni), míg a kormányhívek inkább hisznek benne (59 százalékuk szerint segítséget jelent a kötelező akció).
Ez a vélekedés annyira nem meglepő, tekintve, hogy az élelmiszerláncok már a kötelező akciók előtti hetekben, hónapokban is nagyobb – 20-50 százalékos - árengedményeket adtak bizonyos termékeknél, és azóta is „többet adunk” jelszóval igyekeznek rátromfolni az előírt akciózás mértékére. Ugyanakkor – akár fricskaként is értékelhető módon - olyan termékeket is bevesznek a kötelezően leárazott termékek közé az üzletláncok, mint a sokak számára még akciósan is luxusnak számító nyírfacukor, kókuszzsír, avokádó, pisztráng vagy bio mandulatej, mogyoróital. A jogszabálynak ezek is megfelelnek, hiszen a 20 termékkör egyikéből kerülnek ki, de valószínűleg nem ez jelent majd gyógyírt az inflációra.
A kormányzati akciós termékeket egyébként nem könnyű fellelni a boltokban a rengeteg akció között; legfeljebb a csütörtöktől szerdáig tartó leárazási időtartamból lehet rá következtetni.
Azt ugyanis nem kötelező az egyes termékek mellé kiírni, hogy a kormánynak köszönhetik a vásárlók a kedvezményt; erről a boltoknak „csak” a bejáratnál elhelyezett táblán kell informálniuk a vásárlókat. Csakúgy, mint a hatósági árakról: az árstopokról hozott kormányzati előírásokat kormánykék színekben hirdető táblába szintén már a belépéskor beleütközik a vásárló.
A csirkének nem nő több lába, hiába vennék meg többen – Kétségek övezik a kötelező akciózás bevezetésétNem úgy, mint az árstopos termékekbe. A Publicus május végi adatfelvételekor ugyanis minden harmadik vásárló – még a kormánypártiak is - rendszeresen találkozott áruhiánnyal a hatósági áras termékeknél, másik bő harmadukkal pedig előfordult ilyesmi.
Az áruhiányt észlelők kétharmada cukrot nem talált, bő fele árstopos tejet, 42-42 százaléka lisztet és étolajat, negyedük csirkemellet, 16 százalékuk sertéscombot nem tudott venni emiatt.
A válaszok alapján úgy tűnik: a boltok ellátottsága leginkább krumpliból, tojásból és csirkefarhátból jó, legalábbis ezeket 7, 9 és 11 százalékban említették csupán a hiánycikkes kategóriában a vásárlók.
Nem érzik az infláció csökkenését az emberek
Májusban a hivatalos KSH adatok szerint 21,5 százalékra mérséklődött az éves infláció üteme, ezen belül az élelmiszerek 33,5 százalékkal drágultak. Utóbbi is az áremelkedés ütemének lassulását jelenti, a Publicus által megkérdezettek ugyanakkor az utóbbi hónapokban egyre erőteljesebb drágulást érzékelnek az élelmiszerboltokban. Május végén átlagosan 74 százalékos élelmiszerinflációt tapasztaltak, pedig március és április elején ennél alacsonyabb értékeket – 64, majd 65 százalékot - mért a Publicus. Ennek magyarázata lehet, hogy hiába csökken az infláció mértéke, az még mindig egy igen erőteljes drágulási ütemet jelent, s az áremelkedés a már tavaly is nagyon magas árakra rakódik rá. A háztartások saját bevallásuk szerint április elején a jövedelmük 39 százalékét költötték élelmiszerre, május végén már a 42 százalékát. Áprilisban ez fejenként átlagosan 105 ezer forintot jelentett, május végén már 111 ezer forintot.
Egyre kevesebben hisznek a szankciós elméletben
Az élelmiszerárak emelkedéséért a Publicus által megkérdezettek elsősorban a gyenge forintot és a kormány gazdaságpolitikáját teszik felelőssé: április elején és május végén egyaránt 83 százalékuk okolta a hazai devizaárfolyamot a drágulásért, a gazdaságirányítást hibáztatók aránya pedig egyaránt 76 százalék volt. Minkettő emelkedés a megelőző, március eleji felméréshez képest, amikor ezeket még 75, illetve 65 százalékban említették. Az energiaárakat illetően fordított a folyamat: az áram, a gáz és az üzemanyagok drágulását márciusban még a megkérdezettek 87, áprilisban a 84, májusban a 72 százaléka vélte a háttérben meghúzódni. A kormány kereskedőket hibáztató kommunikációja kevéssé hatott: a márciusi 77 százalék után áprilisban 69, májusban 68 százalék okolta a bolti ármegállapítási módszereket a magas élelmiszerárakért. A brüsszeli szankciók is így jártak: a márciusi 63 százalék után áprilisban 43, májusban 42 százalék véli ezek hatását felfedezni az árakban. A szankciós elméletben március elején a kormánypártiak 96 százaléka hitt, áprilisban viszont már „csak” a 85, májusban pedig a 74 százalékuk okolta a szankciókat az élelmiszerdrágulásért.
