;

Lázár János;Mezőhegyes;Mezőhegyesi Ménesbirtok;

Két istálló épül a teheneknek Mezőhegyesen, az egyikben kapnak helyet a vemhes üszőknek készülő vízágyak

- Dől a pénz Mezőhegyesre, a vemhes üszők 3,3 milliárdba kerülő vízágya csak apróság

Óriási pénzekkel tömték ki a miniszter irányítása alatt álló mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t. Most éppen 3,3 milliárd forintért vemhes üszőknek készülnek itt a vízágyak, amire felkapta az ország a fejét. Pedig ez aprópénz az ottani büdzsében.

Lázár János szereti a tettek emberének mutatni magát. Ezt tette közvetlenül első politikai bukása után 2018 októberében, amikor vidéki száműzetése részeként a Békés megyei Mezőhegyesre érkezett, ahol a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa lett. Első munkanapján hitvallásszerűen úgy fogalmazott: „Szeretném megmutatni, hogy nemcsak beszélni tudok az ország ügyeiről, nemcsak beszélni tudok kormányinfókon a kormányzat működéséről, hanem amiről beszélek az országgal kapcsolatban, azt meg is tudom valósítani. Jó kihívásnak is tartom ezt a lehetőséget, hogy bebizonyítsam, nemcsak beszélni, de cselekedni is tudni kell. Szeretnék ennek a vállalatnak jó tulajdonosa lenni.”

Munkához látott, de a dolgokat – hogy egészen finoman fogalmazzunk – nem bízta a véletlenre. A Ménesbirtok még Lázár megérkezése előtt 15 milliárd forintos állami támogatást kapott. Az összeg nagysága nem kizárólag önmagában megdöbbentő, ám annak fényében különösen, hogy abban az évben a cég árbevétele 5,6 milliárd forint volt. Az aránytalanság egészen nyilvánvaló. A sajtóba ezekben a napokban a mezőhegyesi Ménesbirtok azzal a hírrel került bele, hogy 3,3 milliárd forintból két új istállót építenek a teheneknek. Az első épület százötven férőhelyes lesz, ahol 8-15 hónapos növendékállatok kapnak helyet. A másodikban, a négyszáz férőhelyesben alakítják ki az elhíresült vízágyakat a vemhes üszőknek.

De nézzük a történtet az elejéről. Tehát jött 2018-ban Lázár, 15 milliárd forinttal együtt a 8200 hektár termőföldön és 1500 hektár erdőn gazdálkodó agrárcéghez, amelynek tevékenységének nagyon fontos része az állattartás, ezen belül a ló- és a tehéntenyésztés.

A „tettek embere” merész, de még inkább hangzatos célokat fogalmazott meg érkezésekor.

Öt éven belül Magyarország, tíz éven belül Európa legjobb agrárcégévé kell válnia a Ménesbirtoknak – ahogyan ez egy, a Népszavában megjelent cikkben olvasható. Jól hangzó lózung, mert nyilvánvaló módon ebben a Lázár hirdette versenyben soha nem derül ki a végeredmény.

Lázár öt éve még arról vizionált, hogy az általa vezetett mezőhegyesi cég tevékeny szerepet vállal a leszakadó Békés megye felzárkóztatásában. Csak azzal az aprósággal nem vetett számot, hogy egy szerény árbevételű cég erre a legjobb szándéka ellenére is képtelen. Az uniós pályázatokon amúgy jól szereplő Békés megyébe 2020-ig megközelítőleg 1000 milliárd forint brüsszeli pénz érkezett, és ez sem volt képes megállítani a térség lecsúszását. Ezek a tények.

Lázár János gigantikus mezőhegyesi terveinek megvalósulását két­arcúnak lehet mondani. Egyfelől megérkezése óta szinte mindenre van pénz. Ezt jelzi, hogy egymilliárd forintért felújították és a 2021-es tanévnyitóra átadták a mezőhegyesi szakképző iskola központi épületét, 9 milliárd forintért fejlesztik az agrárcég öntözési rendszerét, ami addig is az egyik legkorszerűbb ilyen jellegű rendszer volt az országban. Mellette 3,3 milliárd forintért négycsillagos szállodát építenek Mezőhegyesen, ami elsősorban a lovasturizmus igényeit szolgálja. A 16 szobás szálloda építése, ahogyan az az RTL Híradójában elhangzott, szobánként 200 millió forintba kerül. Nehéz elképzelni azt a megvalósíthatósági tanulmányt, ami alapján indokolt lehet ez a beruházás, mert a megtérülési idő – ha ez egyáltalán tényező – olyan messzeségbe tolódik, ami üzleti alapon aligha volna vállalható.

A Lázár vezette cég bizonyos értelemben nem üzleti alapon gazdálkodik, ezt éppen azoknak a kormányzati pénzeknek az érkezése jelzi, amelyekről eddig szó volt. 

Ám találtunk egy mindenen túltevő számot. Az agrarszektor.hu-n még 2021. november elején vallott Lázár János: Óriási terjeszkedésbe kezdene a mezőhegyesi Ménesbirtok címmel jelent meg cikk, amiben szó szerint az szerepel, hogy immár a Jövő Nemzedéke Földje Alapítvány tulajdonában és vagyonkezelői jogában lévő Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t addig az időpontig a kormány összesen 43 milliárd forint tőkével támogatta. Hogy ez milyen tételekből jön össze, a cikkből nem derül ki.

Visszatérve a kétarcúságra, a valóság talaján maradva fontos jelezni, hogy a grandiózus fejlesztésekhez és a céget tulajdonló alapítványba áramló összegekhez mérten lényegesen szerényebbek a gazdálkodásról hírt hozó számok. Bár az éves árbevétel növekedett a 2018-ban jelzett összeghez képest, de nagy áttörésnek nem értékelhető, hogy 2021-ben 8 milliárd, míg 2022-ben 9,7 milliárd forintot értek el viszonylag jelentős adózott nyereség után. A cég még a gyenge gazdasággal rendelkező Békés megyében is kicsinek számít, mert az országos céges top 500-ba a Viharsarokból 40-60 milliárdos éves forgalommal lehet bekerülni. Igaz, csak a lista végére.

Könnyedén jelentheti ki ezek után Lázár János, amikor a szállodaépítés költségei felől érdeklődik a sajtó, hogy az ahhoz szükséges pénzt saját forrásból fedezik. Nagyjából hasonló a helyzet a mostani istállóépítésekkel is. Akit kitömnek pénzzel az azt vesz meg és azt épít, ami neki tetszik. Igaz, egy uniós pályázatnak köszönhetően az istállóépítés 3,3 milliárdos összköltségéből 1,2 milliárd forintot a közös európai kasszából nyeri el a mezőhegyesi agrárcég.

Persze érdekesség az eddig megismerteken túl is található a vemhes üszőknek készülő vízágyas istállókkal kapcsolatban. A beruházás kivitelezője a hárommillió forintos alaptőkével rendelkező mórahalmi A-Mezőgép Kft. lesz, amelynek leg­utolsó, 2022-es pénzügyi beszámolója szerint abban az évben 353 millió forint volt az árbevétele, a létszám adatai alapján öt embert foglalkoztat. Ha jól számolunk, utóbbi öt-hat gazdálkodási évének összesített árbevétele sem érte el a most elnyert beruházásra fordított összeget.

Aki építeni jött, nem rombolniLázár politikai száműzetésének végét jelentette, hogy a legutóbbi országgyűlési választások után az alakuló új kormányba építési és beruházási miniszternek kérte fel Orbán Viktor a Miniszterelnökséget korábban vezető fideszes politikust. „Építeni jöttem, nem rombolni” – jelentette ki a parlamenti meghallgatásán magabiztosan a jelölt, hozzátéve: felpörgetik a hazai beruházásokat, ennek köszönhetően 2030-ra Magyarország Európa legjobb helye lesz. De mondott mást is. Úgy vélte, hogy az uniós források felhasználásával végre sikerül megoldani, amit több nekifutásra sem sikerült 1867 óta, vagyis az ország felzárkóztatását. Noha ekkor pontosan tudni lehetett, hogy az államkassza kong az ürességtől, az uniós forrásokhoz belátható időn belül nem fog hozzájutni az ország, így éppen a fejlesztésekhez szükséges források hiányoznak az állami költségvetésből. A már akkor is folyó orosz–ukrán háború gazdaságilag semmi jót nem ígért, így rejtély, mire alapozta derűlátását a leendő miniszter. Nem véletlen, hogy 2022 augusztusában közel háromszáz állami nagyberuházást húzott le arról a listáról, ami az ország fejlesztésének iránytűjeként szolgált. Véletlen vagy sem, egyetlen halasztásra ítélt beruházás sem érintette a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t, amely jól feltőkésített állapotban várta a szűk esztendőket. Lázár mást is mondott miniszteri meghallgatásán. Arról beszélt, hogy az állami beruházások esetében a jövőben tartani kell azok határidejét és költségkereteit. A szándék szép és nemes, csak éppen nincs személyes hitele. Lázár kormánybiztosként felügyelte a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő vasútvillamos-projektet (tramtrain), amelynek kivitelezése eredetileg 16 milliárd forintba került volna. Hosszú előkészítés után 2016-ban kezdődött el a kivitelezés, mikor már 20 milliárddal számoltak, de egy 2017-ben hozott kormányhatározat szerint további 51 milliárd forinttal (!) kellett kipótolni a beruházást. Ám, ha valaki úgy gondolja, hogy 71 milliárd elég lett, alaposan téved. További 10 milliárddal kellett emelni a kivitelezés összegét. Hat év után, 2022-re még csak a próbaüzemig jutott el a vasút­villamos. Hasonló a helyzet a geszti Tisza-kastéllyal: 7 milliárdot szántak az inkább kúriának, semmint kastélynak nevezhető épület felújítására, amelynek az első tervek szerint 2020-ra kellett volna elkészülni. Még ma sem adták át. Lázár ennek is kormánybiztosa. Közben tavaly októberben újabb 4 milliárd forinttal egészítették ki a felújítás költségvetését. Erre volt pénz, amikor szinte semmi másra nem.
Egy bajkeverő SzegedenSzegeden az egyetemnek van városa, nem a városnak egyeteme – jelentette ki tavaly október 28-án a szegedi egyetem teljesen felújított jogi karának átadó ünnepségén Lázár János miniszter, a kar korábbi hallgatója, aki jelenleg is a szomszédvárosban, Hódmezővásárhelyen él. Nem érthető, miért kell ilyen hierarchiát kialakítani a két szereplő között, kivéve, ha valaki viszályt szeretne szítani. A megelőző években megromlott a város és az egyetem kapcsolata, döntően azért, mert az egyetem rektora, Rovó László nyíltan beszállt a 2019-es önkormányzati választások helyi kampányába, azzal, hogy a Fidesz támogatta jelöltet, Nemesi Pált ajánlotta a választóknak. Rektorként ilyet nem tehetett volna. A hivatalban lévő városvezető, Botka László ezt joggal nehezményezhette. Az időközben alapítványi egyetemmé vált szegedi egyetemi kuratóriumának vezetője Szabó Gábor fizikus, korábbi rektor. Közte és Botka között a korábbi években korrekt kapcsolat alakult ki, és Szabó éppen ezt a viszonyt szerette volna újraéleszteni. Ekkor hangzott el Lázár idézett mondata. Joggal gondolhatta az elnök, hogy az ellenfeleivel elbánik, ám a barátaitól óvja az ég.

A Budapest és Brüsszel közötti politikai viták miatt cseppet sem biztos, hogy a tervezet leadásával a több ezer milliárdos uniós forrás beérkezte már borítékolható is lenne.