Mondat közepén fagyott le a 81 éves Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője egy múlt szerdai sajtótájékoztatón. Miután úgy tűnt, képtelen megszólalni, kollégái nagyjából félperc után arrébb tessékelték a mikrofontól. A pártvezető kicsivel később visszatért és azt állította, már jól van, titkárai szerint csak megszédült. Másnap a korelnök szenátor, a 90 éves demokrata Dianne Feinstein zavartsága okozott kellemetlen pillanatokat a költségvetési bizottság ülésén. A politikus szónoklatba kezdett, pedig csak szavazásra szólították. Végül az egyik kollégája félbeszakította, emlékeztetve őt, hogy elég csak igent mondania. Szóvivője azzal mentegette Feinsteint, hogy az ülés kissé kaotikus volt, a szenátor pedig egyszerűen figyelmetlen - nem vette észre, hogy a vita véget ért és voksolnia kell.
A kínos epizódok megerősítették a kételyeket azzal kapcsolatban, hogy az élemedett politikusok mentálisan alkalmasak-e a közfeladatok ellátására. Az Egyesült Államok eddigi legkorosabb elnöke, az újraválasztásért kampányoló 80 éves Joe Biden botlásai és gyermekkori dadogásának tulajdonított gyakori elszólásai miatt egyébként is régóta napirenden van ez a kérdés. Annál is inkább, mert kihívója jövőre a republikánus jelöltségre legesélyesebben pályázó 77 éves Donald Trump volt elnök lehet.
Az amerikai vezetés életkorát illető aggályok azonban messze túlmutatnak a Fehér Házon. A Washington Post minapi összeállítása szerint az ezredforduló óta a kongresszus egyre korosabbá vált. Az idén kezdődött ciklusnak az eddigi legidősebb szenátus vágott neki: a szenátorok több mint fele 65 évnél idősebb. A képviselőház ugyan némileg fiatalodott a legutóbbi választásokon, de még ott is 58 év a medián életkor.
Ezt is megnézték, valószínűbb, hogy a szikár Joe Biden tovább fog élni, mint a túlsúlyos Donald TrumpAz egyre őszülő amerikai politikai elit iránti közbizalmat cseppet sem erősíti, hogy szép kort megélt tagjai általában nem túl közlékenyek egészségi állapotukat illetően. Ahogy arra a baloldali-rendszerkritikus The Intercept hírportál is rámutatott, McConnellről például a szerdai ledermedése után derítette ki a sajtó, hogy két héttel korábban újra elesett, s agyrázkódást és bordatörést okozó márciusi esése óta gyakran kerekesszékkel közlekedik. A kentucky-i szenátor mindazonáltal szóvivőjén keresztül pénteken azt közölte, hogy 2027 elején lejáró mandátuma végéig szeretne a szenátusi frakcióvezető maradni.
Korábban Feinstein környezete is visszatartott információkat a nyilvánosság elől: amikor a kaliforniai szenátor az év elején három hónapnyi kényszerpihenőre vonult, annyit közöltek, hogy övsömörrel kezelik és kórházba is került, de azt már csak utólag árulták el, hogy a fertőzés következtében veszélyes agyvelőgyulladást kapott. A visszavonulásra készülő, 90 éves politikus azóta többször is zavarodottnak tűnt. Egyszer egy visszatérését firtató újságírói kérdésre válaszul letagadta távollétét és azt állította, hogy folyamatosan jelen volt és szavazott a szenátusban.
Az amerikai közvéleményben látszik igény a vérfrissítésre. A Business Insider üzleti portál megrendelésére készült tavalyi felmérés szerint
az országlakók 41 százaléka jelentős, további 37 százaléka kisebb problémának tartja a politikai vezetők korát,
csupán 10 százalék szerint nem tartja ezt gondnak. A kutatás szerint amerikaiak 75 százaléka pártolná, hogy felső korhatárt vezessenek be a törvényhozókra vonatkozóan, sőt a túlnyomó többség (84, illetve 83 százalék) azt is támogatná, hogy korlátozzák a szenátorok és a képviselők által betölthető ciklusok számát - erre azonban kevés esély látszik.
A Business Insider az év elején zárult cikksorozatban foglalkozott az Egyesült Államokban kialakulni látszó “gerontokráciával”, vagyis az idősek uralmára alapuló berendezkedéssel. A portál egyebek közt arra a következtetésre jutott, hogy a korosodásban jelentős szerepet játszik a választási rendszer, amely a régebben hivatalban lévő, már kiterjedt kpcsolatrendszerrel rendelkező törvényhozóknak kedvez. Emiatt ugyanis hatékonyabban gyűjthetnek adományokat kampányukra és a képviselőházi körzetek újrarajzolásánál is jobban érvényesítik érdekeiket a kevésbé veterán politikusoknál, mitöbb a szavazók már elnyert bizalmát is könnyebb megtartaniuk, mint kihívóiknak megszerezniük azt. Bizonyos vélemények szerint a tapasztaltabb törvényhozók mellett szól, hogy rutinosabbak, tudják, hogyan kell alkut kötni a másik pártbéli kollégáikkal, míg fiatalabb társaik hevesebbek és kevésbé hajlandóak kompromisszumra.
A gerontokrácia azonban még akkor is problematikus, ha éles eszű, mentálisan teljesen ép politikusok vezetik az adott országot, amint erre a Business Insider is rámutatott. A kongresszusnak egy nálánál jóval fiatalabb társadalmat kell képviselnie: az amerikai lakosság több mint fele 40 év alatti, míg a törvényhozók nagyjából 6 százaléka tartozik ebbe a korcsoportba. A törvényhozóknak ráadásul olyan döntéseket kell meghoznunk, amelyek következményei igazán a következő nemzedékeket érintik (lásd klímaváltozás) vagy olyan technológiai újításokat kell szabályozniuk, amelyekben kevésbé jártasak.
Az öregedő és időnként szemmel láthatóan egészségi problémákkal küzdő amerikai vezetés egyeseknek a Szovjetunió végnapjait juttatja eszébe.
Bár a szovjet rendszert mélyeben ismerő szakemberek is látnak párhuzamokat, ebből szerintük nem szabad messzemenő következtetéseket levonni.
Yelena Biberman politológus, az Atlantic Council külsős kutatója a Business Insidernek arról beszélt, hogy a szovjet gerontokrácia mélyebb problémák kísérő tünete volt. Mint mondta, a korábbi kommunista kádereket motiváló “világtörténelmi küldetésben” már sokan nem hittek, ami “rendkívül poshadttá” tette az egész rendszert. A szakértő ugyanakkor úgy vélte, hogy vannak párhuzamok az akkori szovjet és a mostani amerikai helyzet között: az Egyesült Államokban is kialakult egy stagnáló uralkodó réteg. Biberman ezt azért tartja aggályosnak, mert ezek az éltes politikusok "meglehetősen elszakadtak az átlagpolgárok anyagi gondjaitól, talán a hidegháború vége óta" és nem sok "új ötlettel vagy politikai elhivatottsággal" szolgálnak a társadalomnak.
Fiona Hill, a Brookings Institute vezető kutatója azonban óva intett a kor alapú diszkriminációtól. A szakember hangsúlyozta, hogy a legnagyobb amerikai gondolkodók közül többen is életük végére teljesedtek ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy Bidennel és más idős politikusokkal nem az életkoruk a legnagyobb probléma, hanem az, hogy milyen régóta hatalomban vannak. Hill szerint az Egyesült Államok politikai intézményeit olyan emberek vezetik, akik nem tudják mikor kell távozniuk, ami azt a benyomást kelti, hogy az amerikai politika egyre jobban elrugaszkodik a valóságtól.
Hazánk képviselői is éltesek
A magyar Országgyűlés 53,5 éves átlagéletkorával messze elmarad az amerikai kongresszustól, de nemzetközi összevetésben mégis a korosabb kategóriába tartozik. A genfi székhelyű Interparlamentáris Unió (IPU) nyilvántartásában 75 állam egykamarás parlamentjének átlagéletkora szerepel: az egyik véglet Örményország, ahol a képviselők átlag 40 évesek, a másik a csendes-óceáni Mikronézia, ahol 61,5 évesek. A magyar törvényhozás sorban a 14. legidősebb, Európában kizárólag a görög parlament előz meg bennünket ebben a tekintetben.
A világszervezet adatai szerint további 44 ország alsóházában is alacsonyabb az átlagéletkor, mint az Országgyűlésben és csak hatban magasabb (az Afrikában található Burundiban, Kamerunban és Elefántcsontparton, valamint Japánban, az Egyesült Államokban és a délkelet-ázsiai Kambodzsában). A felsőházakban általában éltesebb politikusok szereznek mandátumot, ám az IPU jegyezéke alapján mégis akad kilenc olyan, ahol a szenátorok vagy a hasonló szerepet betöltő törvényhozók fiatalabbak a magyar képviselőknél. Ebben a kategóriában egyébként a brit Lordok Háza viszi a prímet, ahol 70 éves az átlagéletkor.
Hazánkban 2010 óta minden választás nyomán az előzőnél idősebb parlament állt fel, ami jelentős részben a Fidesz-KDNP dominanciájának következménye: a kormánypártok egyre korosodó, veterán politikusai megtartották képviselői mandátumukat, miközben az ellenzéki névsor szinte teljesen lecserélődött az utóbbi 13 évben.
A 60. életévét idén májusban betöltő Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor nemzetközi viszonylatban nem lóg ki életkorával. Az amerikai Pew Research Center márciusi elemzése szerint az országok tényleges vezetőinek relatív többsége (35 százaléka) a 60-as éveit tapossa, medián életkoruk 62 év, vagyis több mint a felük korosabb a magyar kormányfőnél.
Hatvanéves lett Orbán Viktor, aki Magyarországon megvalósította azt, ami ellen szabadságharcosként még küzdött – Galéria!A kutatóközpont azt is megállapította, hogy a Freedom House értékelése alapján a teljesen szabad nemzetek élén jellemzően fiatalabb személyek állnak, mint a kevésbé szabad államokén, az egyáltalán nem szabad országok első emberei pedig általában még előrehaladottabb korúak - kiváló példa utóbbira a világ legidősebb állami vezetőjének számító 91 éves Paul Biya kameruni elnök, aki 1982 óta tölti be hivatalát és de facto diktatúrává változtatta a közép-afrikai országot.
Az adott nemzet vezetőjének életkora azonban nem feltétlenül tükrözi a demokrácia hiányát vagy igazolja annak meglétét. Ezt bizonyítja az is, hogy a 80 éves Joe Biden amerikai elnök és a 81 éves Hage Geingob namíbiai elnök egyaránt tisztességes választásokon kapott felhatalmazást, míg a világ legfiatalabb állami vezetőjének számító (1988-as születésű) Ibrahim Traoré százados, a nyugat-afrikai Burkina Faso átmeneti elnöke puccsal jutott hatalomra.
