KSH;demográfia;párkapcsolat;

1418-cal kevesebben házasodtak idén júniusban, mint tavaly

- Erőszakos családpolitika, kevesebb gyerek Magyarországon

„Nincsenek keretek, hiányzik a jövőkép, általános nihil jellemzi a párkapcsolatokat” – így reagált a Népszavának Szigeti Ildikó tanácsadó szakpszichológus arra, hogy tovább csökkent a születések és a házasságkötések száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentése szerint.

Júniusban 7234 gyermek született, 11 százalékkal, 921 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ha egy teljes évet nézünk, a helyzet akkor sem jobb, tavaly július és idén június között 88 354-en születtek, 2510-zel kevesebben, mint az ezt megelőző 12 hónapban. A teljes termékenységi arányszám sem változott érdemben, az 1 nőre becsült értéke 1,49 a 2022. január - júniusira számított 1,46-hoz képest. Ez az a szám, amely azt mutatja, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő átlagosan hány gyermeknek adna életet. Egy ország népességszáma akkor fenntartható, ha teljes termékenységi arányszáma eléri a 2,1-et.

A házassághoz sem jött meg a kedvük a pároknak, 5736 pár kötötte össze az életét júniusban, 20 százalékkal, 1418-cal kevesebb mint tavaly ugyanebben a hónapban. A teljes eddigi évet nézve 20 897 párnak volt esküvője, 30 százalékkal, 8778-cal kevesebbnek, mint az azt megelőzőben. A házasságkötések száma egyébként az összes régióban csökkent, a legnagyobb visszaesés a fővárosban, a legkisebb Észak-Magyarországon volt.

Szigeti Ildikó úgy fogalmazott: évtizedekkel ezelőtt voltak igazodási pontok, mindenki tudta, hogy ha szorgalmasan dolgozik, valamennyi pénzt félre tud tenni, lehet háza, akár kocsija. Most ez a biztonság, kiszámíthatóság hiányzik. Korábban ki lehetett matekozni a jövőt – mondta –, jelenleg a változás az állandó. A covid, aztán a háború okozott bizonytalanságot, de a gazdasági és társadalmi helyzet sem a stabilitást erősíti. Jövőkép nélkül pedig nem vállalnak gyereket fiatalok. Ugyanez igaz a házasságra is. Szigeti Ildikó szerint a visszaszoruló gyerekvállalási kedv másik oka a túlidealizált anyaság. Torz és erőszakos elvek alapján működik a családtámogatás, amely kevés lehetőséget ad arra, hogy megérje egy párnak a gyerekvállalásra. A belső igény helyett a társadalmi elvárásnak és a támogatás feltételeinek kell megfelelni. Sokan vannak, akiknek már egy tudat alatti lázadás alakult ki ez ellen.

Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban úgy fogalmazott: „még mindig bajban vagyunk, ezért minden erőforrást a családpolitika irányába kell mozgósítani”. Konkrétumokat nem árult el, és szavainak ellentmond, hogy szűkíti a kormány a családtámogatást, jövő január 1-jétől ugyanis már csak azok a házaspárok vehetik fel a babaváró támogatást ahol a nő 30 év alatti. Ezzel az a kormány célja - ahogy Szigeti Ildikó is mondta –, hogy befolyásolják a gyermekvállalást, minél korábban szüljenek a nők. A lapunknak korábban nyilatkozó szakértők szerint viszont egy ilyen intézkedéstől nem több gyerek lesz, csak a tervezett babák születnek meg korábban. Amikor a mérések azt mutatják, hogy emelkedik a születések száma, sok esetben csupán időzítési hatásról van szó, vagyis a nők a támogatás hatására előbb vállalják az egyébként is tervezett várandósságukat.

A Központi Statisztikai Hivatal nemrég kiadott demográfia tanulmánya sem túl biztató. Magyarország népessége az elmúlt évtizedek alatt egy kiegyensúlyozott korösszetételű és létszámában alapvetően gyarapodó népességből fokozatosan elöregedő és lélekszámában fogyó népességé alakult. 1981 óta folyamatosan csökken a népességszám, az eltelt 42 év alatt 1 millió 108 ezer fővel lettünk kevesebben, ez több, mint 10 százalékos létszámcsökkenés. Az előrejelzés szerint ez a folyamat nem áll meg, 2070-re a legoptimistább forgatókönyv szerint 8 millióra, a legrosszabb szerint 7,5 millióra apad a lakosság száma. A korösszetétel sem alakul jól, az időskorúak aránya 2006 óta meghaladja a gyermekkorúakét, napjainkban száz gyermekkorúra 140 idős jut. Ez az úgynevezett öregedési index, amelynek értéke a következő évtizedekben folyamatosan növekszik majd, 2060 körül akár 190 százalékon tetőzhet.

Számos pontatlanság és félreérthető állítás jelent meg hitközségünkről – így reagált Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) vitatott körülmények között megválasztott elnöke a személyét érintő bírálatokra.