A közeljövőre nézve emelkedő üzemanyagárakat várnak a lapunk által megkérdezett szakértők. Tegnap a hazai tarifák alapjául is szolgáló, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 83 dollár felett, negyed éves csúcsán állt. Molnár László, a GKI vezérigazgatója az alapanyag piacán további áremelkedést vár. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) már eldöntött, a közeljövőben várható, újabb, kifejezetten az olajár emelését célzó, együttes termeléscsökkentése ugyanis szűkítheti a kínálatot. A tengeri és vezetékes szállítást egyaránt sújtó nemzetközi, illetve európai kereskedelmi korlátozások miatt az orosz kőolaj jó része ki sem jut a piacra. Az amerikai palaolajtermelők most főleg hiteleik fizetésére összpontosítanak, ami emeli a termelésük újraindításához szükséges olajárszintet. Ezzel szemben viszont a nemzetközi – de különösen a kínai - kereslet ugorhat. A gazdaságkutató vezetője ennek nyomán nem csodálkozna, ha az év végén akár a száz dollárt is megközelítené a Brent ára.
A forint-, pontosabban dollárárfolyam kilátásait a hazai kúttarifák szempontjából szintén kevéssé látják derűsen. Az intézet az elkövetkező hónapokra a hazai fizetőeszköz gyengülését – a dollár erősödését - várja, ami még tovább lendíthet az üzemanyagárakon. Bár most a forint viszonylag erős, további javulási teret itt nem látnak. Ugyanakkor, miközben a forint erősödése segíti a kiugró infláció elleni küzdelmet, az áremelkedések tompulása láttán a kormányon és a jegybankon újfent erősödhet a hazai pénz gyengítése iránti nyomás, például a kivitelre gyártó ágazatok részéről. Ezt bizonyíthatja, hogy a kabinet a jövő évi költségvetésben a mostaninál gyengébb forinttal számol. A dollár árfolyamváltozása pedig általában harmadakkora mértékben hat az üzemanyagárakra.
A belföldi üzemanyagárakat még tovább emelheti a kormány által a légszennyező cégekre nemrég visszamenőleg kivetett szén-dioxid-kvóta-adó. Ez a Molnak a hazai piac négyötödét ellátó százhalombattai finomítójára becsléseik szerint évi több mint húszmilliárdos többletkiadást ró. Molnár László meggyőződése, hogy a Mol ezt a tételt is továbbhárítja, ami néhány százalékkal még tovább emelheti az üzemanyagárakat.
Csúcsdrága a magyarországi üzemanyag, a tarifák a térségi élbolyból egyértelműen az első helyre ugrottakAz elkövetkező napokban némiképp enyhülhet a hazai üzemanyagárakat az elmúlt napokban jellemző, erőteljes drágulási ütem – vélekedett megkeresésünkre Grád Ottó, a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. Ennek hátterében szerinte is az egy hónapja emelkedő, egy hete a 80 dolláros lélektani határt átlépő Brent-jegyzés áll. Mindazonáltal az elkövetkező hetekben már nem számít arra, hogy az olajár kilép a most jellemző, 80-85 dolláros sávból. Bár ezt követően némi áremelkedés nem zár ki, szerinte az év végéig sem lépi át a szint a 90 dollárt. Ennek nyomán a hazai kútárak is 600 forint fölé emelkedhetnek, bár szerinte a szint az év végéig nem lépi át a 620 forintot. A benzinárakat felhajtó turizmus lecsengésével, illetve a gázolajtarifákra ható betakarítási munkák kezdetével utóbbi üzemanyagfajta ára ismét beérheti, sőt le is előzheti előbbiét. A jövő évi árakat alapvetően befolyásolja a jövedéki adó január 1-től hatályos, jelen állás szerint bruttó 41 forintos emelése. A későbbi árakat a forint árfolyamán és az olajár alakulásán túl ennek tovagyűrűző kereskedelmi hatásai is befolyásolhatják – szögezte le Grád Ottó.
Uniós élmezőnyben az adók nélküli hazai tarifák
A hazai, adók nélküli benzin- és gázolajár a 27 uniós tagország közül egyaránt a harmadik legmagasabb – szűrhető le az Európai Bizottság által közzétett, heti árösszesítésből. Bár az év elején még mi vezettük a listát, a helyzet azóta sem mutat érdemi változást. Igaz, a benzin tekintetében a hollandok és a dánok, a gázolajárban pedig a svédek és a finnek, azóta beelőztek. A versenyképtelen helyzetet lapunknak Grád Ottó az uniós tagállamok túlnyomó többségénél jóval több „rejtett adó” hatásával indokolta. Hisz más államok forgalmazóit nem terhelik olyan mennyiségű, mértékű vagy fajtájú terhek, mint az árbevétel-arányos kiskereskedelmi adó, a nyereségre kivetett Robin Hood adó, vagy az ekkora energiahatékonysági sarc, avagy a környező országoknál is magasabbra ugró céges rezsiköltségek. Nem beszélve arról, hogy ezeket a már kivetett jövedéki adóra is rászámolják. A Molra kivetett extraadót csak azért nem sorolta ide, mert az egy szereplőt érint, pontosabban megszünteti az olajtársaság korábbi, az olcsóbb orosz kőolajon elért, versenytársaival szembeni előnyét. Szerinte ezeket a piaci szereplők át fogják hárítani a fogyasztókra, mert abból a jelenlegi piaci helyzetben, változatlanul korlátozott üzemanyag-behozatali lehetőségek mellett, nincs lehetőségük nyereségcsökkentésre – vélekedett a MÁSZ főtitkára. A magas hazai „nettó” üzemanyagárakat ugyanakkor Molnár László lapunknak a viszonylag szerény finomítói versenyhelyzettel magyarázta. Szerinte az alacsony olajbeszerzési költség jelenleg is nagyobb nagykereskedelmi árazási mozgásteret adhatna a Molnak. Mindemellett a kétségkívül magas kis- és nagykereskedelmi árrés mögött a GKI vezérigazgatója is az iparág aránytalanul magas állami terhelését látja. Ilyen körülmények között nem is szívesen jelenik meg új szereplő a hazai piacon – vélekedett Molnár László. Tényleges, bruttó kútáraink egyébként most az uniós középmezőnybe tartoznak.
