;

innováció;versenyképesség;Nagy Márton;

- Már Nagy Márton is versenyképességi fordulatot sürgetett Bilbaóban

A gazdaságfejlesztési miniszter ettől reméli, hogy a magyar gazdaság jövőre növekedési pályára áll.

A magyar kormány jelenlegi legfontosabb célja, hogy az infláció ismét egy számjegyűre csökkenjen – fogalmazott a szaktárca közleménye szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Bilbaóban, az Európai Unió Versenyképességi Tanácsának ülésén. De a növekedést is szeretnék helyreállítani, illetve hosszú távon fenntartható pályára ültetni. A miniszter szerint a kormány eredményes és hatásos lépéseket tett az áremelkedési ütem leszorítása érdekében. De ennél is fontosabbnak tartja az uniós átlagot meghaladó, lendületes, 4-5 százalékos növekedés elérését.

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint rövid távon a reálbéreknek és a fogyasztásnak újra növekedési pályára kellene állniuk, középtávon pedig „versenyképességi fordulatot” sürgetett. A tárcavezető ettől reméli, hogy a magyar gazdaság jövőre növekedési pályára áll. Szerinte 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 85-90 százalékát, amivel az ország GDP-je 160 ezer milliárd forintra emelkedik.

A közlemény tanúsága szerint Nagy Márton a hazai ipar hozzáadott értékének növelését, a kis- és középvállalkozások hatékonyságának fokozását is sürgette.

A külső erőforrások helyett tehát, a tudásalapú gazdaságra, a vállalkozások kutatási-fejlesztési-innovációs tevékenységére összpontosítva, egyre inkább a belső lehetőségeket aknáznák ki.

Bár a kormány eddig is célként tűzte ki az uniós fejlettség 90 százalékának elérését, a hozzá vezető úttal, a megfelelő gazdaságpolitikával mindmáig adós – vélik szakértők. Arról nem is beszélve, hogy a felzárkózást segítő uniós támogatások az Orbán-kormány rendszerszintű korrupciója, illetve a jogállam lábbal tiprása miatt Magyarország számára elérhetetlenek.

A miniszter által említett „versenyképességi fordulathoz” az Unió 2020-ben meghirdetett Helyreállítási Programja szerint is fel kellene gyorsítani a digitális és a zöld átállást. Ez ügyben a magyar kormány eddig szinte semmit nem tett. A miniszter szavai arra is utalhatnak, hogy a kormány esetleg saját erejéből indítaná be a reformokat.

A miniszter szavai arra is utalhatnak, hogy a kormány esetleg saját erejéből indítaná be a reformokat. 

Az elmúlt napokban Varga Mihály pénzügyminiszter, a hazai fizetőeszköz stabilitásának fontosságát hangsúlyozva szintén arról beszélt, hogy fel kell adni az elmúlt évtizedben követett, a forint leértékelésre épülő gazdaságpolitikát. A jelek e szerint tehát az Orbán-kabinet több ponton is szakíthat eddigi, zsákutcás gazdaságpolitikájával.

Bár a reálbérek májusban még három százalékkal csökkentek, az infláció enyhülésével elemzők szerint az év végére a mutató ismét emelkedésnek indulhat.