Leggyakrabban a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt indult szabálysértési eljárás, ezen belül a „tilalmi és tájékoztató jelzőtáblák” figyelmen kívül hagyása volt a legjellemzőbb közlekedési szabályszegés tavaly – ez is kiderül az Országos Rendőrkapitányság (ORFK) lapunk kérdésére küldött válaszaiból. Azt követően kerestük az ORFK-t, hogy a Magyar Közlönyben megjelent: módosul a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, ami egyben azt is jelenti, jelentősen emelkedik a pénzbírság és a helyszíni bírság összege.
Nagyobb rendet remél a belügy az emelt szabálysértési bírságoktól, kár, hogy a büntetések felét eddig sem fizették beAz ORFK szerint – amely megegyezik a Magyar Közlönyben olvasható indoklással – az emelésre többek között azért van szükség, mert a törvény 2012-es hatályba lépése óta a büntetések összege nem változott, a mostani módosítás pedig segíti a szabályszegések visszaszorítását. A válaszból kiderült, hogy a legtöbb helyszíni bírságot tavaly a Budapesti Rendőr-főkapitányság szabta ki.
Ezzel összefüggésben Landgraf Erna, a Társaság a Szabadságjogokért és a Szabálysértési Munkacsoport jogásza lapunknak korábban úgy fogalmazott: 2021-ben nagyjából 8 milliárd forint szabálysértési pénzbírságot szabtak ki a hatóságok, amelynek felét nem fizették be az emberek. Vagy azért, mert nem tudták, vagy azért, mert nem akarták. Kijelentette, nem jó üzenet, hogy a módosításnak látszólag csupán költségvetési indoka van, miközben alapvetően büntető- és szociálpolitikai oldalról kellett volna megközelíteni a kérdést.
Ismerni kellene például, hogy a bírságok növelésének milyen társadalmi hatása van, mely csoportokat sújtja a leginkább, és mekkora a visszatartó ereje az egyes szabálysértési tényállásoknál. Vélhetően plusz bevételt remél az állam, pedig nem biztos, hogy ez reális elvárás
– mondta.
A Vezess által az ORFK-tól kikért adatokból pedig az derült ki, hogy a rendőrök az idei első félévben 408 854 alkalommal szabtak ki bírságot a megengedett sebességhatár túllépése miatt. Ez azt jelenti, hogy naponta 2234 gyorshajtást rögzítettek a traffipaxok. A kiszabott teljes bírságösszeg
több mint 11 milliárd forint, ami 13 százalékos növekedés 2022 első feléhez képest.
A pénzbüntetés azonban nemcsak a közlekedőket érinti, szakemberek szerint nem ritka a szegénységgel összefüggő élethelyzetek szankcionálása sem. Szabálysértést követ el például az is, aki koldul, vagy az a szülő, akinek a gyereke a megengedettnél többet hiányzik az iskolából.
„A szabálysértési bírság megemelése épp a legszegényebbeket sújtja”