– Széles körű hatásvizsgálat és részletes jogszabályi indokolás, a jogalkotásról szóló törvény szerint ezekre lett volna szükség, mielőtt a jogalkotó változtat a szabálysértési eljárásokban kiszabható bírságok összegén – mondta lapunknak a Társaság a Szabadságjogokért és a Szabálysértési Munkacsoport jogásza Landgraf Erna, aki szerint azonban ezek egyike sem történt meg, mielőtt a közelmúltban megemelték volna a büntetések összegét. A Magyar Közlönyben olvasható indoklásból ugyanis semmilyen lényeges információ nem derült ki. Annyit lehetett megtudni, hogy az új szabálysértési törvény bevezetése, vagyis 2012 óta nem nőtt ezek mértéke, ezért annak érdekében, hogy a büntetés célt érjen, szükség volt a törvény módosítására. Landgraf Erna szerint ez homályos indok, a büntetőpolitikai megfontolások, szakmai és társadalmi okok és célok nem derülnek ki belőle.
A módosítás nyomán – mint arról már írtunk – a pénzbírság legalacsonyabb összege 5 ezerről 6500, legmagasabb összege pedig 150 ezerről 200 ezer forintra nő. A szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén a maximum 300 ezerről 400 ezerre emelkedik. Változtak a fiatalkorúakra – vagyis a szabálysértés elkövetésekor 14 évesnél idősebb, de 18-nál fiatalabbakra – vonatkozó szankciók. Esetükben a pénzbírság legmagasabb összege 50 ezerről 65 ezerre változott, míg a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések 100 ezerről 130-ra módosultak. Nőtt a helyszíni bírság legmagasabb összege is, fiatalkorúak számára 25 ezer forint helyett már 32 500 forint szabható ki rájuk. A felnőttkorú elkövetők helyszíni bírságának összegét 5 ezer forinttól 50 ezer forintig állapíthatták meg, ami hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén 70 ezer forintig terjedhetett. Mostantól viszont 6500 forinttól 65 ezer forintig mozoghat a büntetés, hat hónapon belüli újabb szabálysértés elkövetése pedig 90 ezer forintig terjedhet. Ha egyidejűleg bírálnak el több szabálysértést, akkor a kiszabható helyszíni bírság nem haladhatja meg a korábbi 50 ezer után a 65 ezret, ismételt elkövetés esetén az eddigi 70 helyett a 90 ezer forintot.
a büntetés súlyossága önmagában nem bír elrettentő hatással
A Belügyminisztériumnál érdeklődtünk a módosítás okáról, lapunk megkeresésére annyit válaszoltak: a szabálysértési, a helyszíni és a közigazgatási eljárásokban kiszabható egyes bírságok módosításának célja a fenyegetettség, mint visszatartó erő növelésén keresztül a köz- és a közlekedésbiztonság erősítése volt.
– Ezzel az érveléssel a jogalkotó figyelmen kívül hagyja, hogy a büntetés súlyossága önmagában nem bír elrettentő hatással – vélekedett a tárca indoklásáról a Helsinki Bizottság munkatársa, Komoróczki Tünde. Szerinte sokkal fontosabb lenne, hogy az elkövető a bírságolást elkerülhetetlennek érzékelje. Ez azonban sokszor nem érvényesül.
Landgraf Erna, a Társaság a Szabadságjogokért és a Szabálysértési Munkacsoport jogásza úgy véli, nem jó üzenet, hogy a módosításnak látszólag csupán költségvetési indoka van, miközben alapvetően büntető- és szociálpolitikai oldalról kellett volna megközelíteni. Sokkal inkább ismerni kellene például, hogy a bírságok növelésének milyen társadalmi hatása van, mely csoportokat sújtja a leginkább, mekkora a visszatartó ereje az egyes szabálysértési tényállásoknál, és mi lenne a következménye, ha nem vezetnék be. Vélhetően plusz bevételt remél tőle az állam, pedig még ez sem biztos, hogy reális elvárás – mondta a jogász. Tudomása szerint 2021-ben nagyjából 8 milliárd forint szabálysértési pénzbírságot szabtak ki a hatóságok, amelynek felét nem fizették be az emberek. Vagy azért mert nem tudták, vagy azért mert nem akarták. (A szabálysértési büntetésekről a rendőrségtől részletes statisztikát kértünk, ám egy hét alatt sem kaptunk adatokat.)
Automatikusan elzárás egy kis pluszköltséggel
A be nem fizetett bírságokat automatikusan elzárásra változtatják, ha az eljárás alá vont ez ellen nem tiltakozik, és nem kér az elzárás helyett közérdekű munka büntetést – magyarázta a szakértő. Mivel ilyenkor büntetés-végrehajtási intézetbe kerül a szabálysértő, a többletbevétel helyett hatalmas költsége lesz az államnak. Az pedig szinte biztos, hogy aki eddig nem tudta befizetni az alacsonyabb bírságot, a magasabb összeggel sem birkózik meg. Költségvetési szempontból tehát nem feltétlenül tűnik célszerűnek a módosítás.
Komoróczki Tünde megjegyezte: napi 15 ezer forintba kerül egy ember fogvatartása. A börtönbe zárásnak azonban az anyagi mellett súlyos társadalmi költsége is van. Célravezetőbb lenne a börtön helyett a szociális ellátórendszer szerepét növelni ezeknek a bagatell bűncselekményeket elkövető emberek esetében, akik legtöbbször a hátrányos élethelyzetükből fakadóan követnek el szabálysértést.
Landgraf Erna pedig arról beszélt: társadalmi- és szociálpolitikai érvek sem szólnak az általános emelés mellett. Sokszor súlyos és aránytalan büntetések születnek, és nem ritka a szegénységgel összefüggő élethelyzetek szankcionálása sem. Ilyenek például az óvodai- és iskolai hiányzás miatt indított eljárások. Szabálysértést követ el ugyanis az a szülő, akinek a gyereke a megengedettnél többet hiányzik az iskolából. Ha a szülő nem fizeti ki a bírságot, őt is elzárják. Azt látjuk – mondta –, hogy ezek az ügyek a tipikusan nagyon rossz körülmények között, szegénységben élőket sújtják leginkább, hiszen ők nem tudják kifizetni a büntetést, a szabálysértés oka viszont nem oldódik meg. Ilyenkor az egyik szülő egy büntetés-végrehajtási intézetbe kerül, a családi pótlékot is megvonják, és akár a közmunka lehetőségét is, végeredményben pedig a gyerek még rosszabb helyzetbe kerül és talán még többet fog hiányozni az iskolából. Az ilyen bírságok egyébként nagyon komoly összegek is lehetnek – mondta, most már akár 200 ezer forintot is kiszabhatnak a hatóságok. Ez sok esetben az egész család teljes havi bevételét is meghaladhatja. Olyanra is volt példa, hogy a gépjármű rossz műszaki állapota miatt 220 ezer forint szabálysértési bírságot kapott egy szegénységben élő család. Nem nehéz kitalálni, mi lett a büntetés vége. De a pénzbírság nem oldja meg a koldulás és a hajléktalanság okát sem, pedig mindkettő szabálysértési büntetést vonhat maga után.
