;

Ausztria;Osztrák Szabadságpárt;szélsőségesek;Osztrák Néppárt;normalitás;

Karl Nehammer megvédte a szélsőségesekkel koalícióra lépő Mikl-Leitnert

- Az ÖVP szerint az osztrák parlamentben csak ők képviselik a „normalitást”, Alsó-Ausztria példája ennek az ellenkezőjét mutatja

Centrum néppárti módra.

„Visszatérünk a normalitáshoz, a társadalom közepét képviselő normális emberek igényeit követjük, nekik akarunk megfelelni.” Így kommentálta az alsó-ausztriai kormány élén álló Johanna Mikl-Leitner a februárban alakult regionális koalíció legújabb döntéseit. Eszerint kártérítést fizetnek a tartomány azon polgárainak, akiket a koronavírus-járvány idején megbüntettek, mert nem engedték beoltatni magukat. Ez a – már végre is hajtott - határozat éppen a néppárti tartománybeli koalíciós partnerétől, a szélsőjobboldali szabadságpárttól (FPÖ) származik, csakúgy, mint az a kezdeményezés, amelynek alapján augusztustól az alsó-ausztriai hivatalos iratokban nem tesznek különbséget férfiak és nők között, egységes megjelölést alkalmaznak. Magyarul visszatérnek a hímnemű ragozáshoz, s fütyülnek a gender elveire.

Mikl-Leitner miniszterelnök, aki a hatalma megtartásáért kénytelen volt helyettesévé fogadni a szélsőséges párton belül is az egyik legradikálisabbnak mondott politikust, a „nemi megkülönböztetés” eltörlését a német helyesírási szótár legújabb rendelkezéseivel magyarázta. Udo Landauer, az FPÖ alsó-ausztriai főnöke, aki egy időben el is volt tiltva a politizálástól, mert a pártkönyvtárban fasiszta dalgyűjteményre bukkantak, úgy működik együtt az egykor szebb napokat látott politikusnővel, hogy a blogján továbbra is folyamatosan gúnyolja, „Mohammed-maminak aposztrofálja, s Mikl-Leitner visszavonulásáról álmodozik.

Az országosan a néppárttal koalícióban működő zöldek vezetője, Werner Kogler alkancellár nem is a vitatható intézkedések miatt bírálta az alsó-ausztriai politikust, hanem a normalitás fogalmának kisajátításáért. Szerinte ahogy változnak az idők, úgy változik a normalitás fogalma is. „Voltak idők – jelentette ki – amikor az volt rendjénvaló, hogy boszorkánynak minősítettek nőket, s máglyára vetettek.”

A zöld politikus szerint azzal, hogy Mikl-Leitner a közép, a „normális képviseletét” akarja ellátni, „prefasiszta és tűzveszélyes”.

Egykori párttársához hasonlóan az osztrák köztársaság elnöke, Alexander Van der Bellen is kifogásolta a normalitás néppárti fogalmát. Megnevezte a szabadságpárt elnökét, Herbert Kicklt, aki nem hajlandó elfogadni senkit, aki nem az FPÖ-höz húz, („nem vesszük az elnököt komolyan”, söpörte le az államfő szavait az FPÖ vezére), de bírálta Andreas Bablert is, a szocdemek új vezetőjét, aki szerinte szintén kirekesztően fogalmazott. „Mi és ők” megszólítást alkalmazott ugyanis a baloldali párt tagjaival szemben és azonnal előhúzta a „gazdagok ott fenn” és a „szegények itt lenn” ellentétpárját is.

Johanna Mikl-Leitner visszautasította a bírálatokat, szerinte a társadalom politikai szélén elhelyezkedők egyre hangosabbak, a középen lévő hallgatag többséget egyre inkább terrorizálják. Példaként azokat a klímaharcosokat hozta fel, akik a gépkocsik használata ellen tiltakozva, az osztrák nagyvárosok utcáin bénítják meg a járműforgalmat, a gyalogos átkelő zebrákhoz ragasztva magukat. „Aki felemeli szavát a klima ragasztók ellen – így a politikus - , az nem feltétlenül ellenzi a klímavédelem elleni küzdelmet”.

A kommentárok többsége a nyári uborkaszezonnal magyarázta a „normalitás” mindinkább mélyülő vitáját, Karl Nehammer kancellár viszont nagyon is vehemensen az alsó-ausztriai pártvezetője segítségére kelt. A kereszténydemokraták nagyon is tudatosan helyezték magukat a középre, helyezkedtek a többség védelmezőjének pozíciójába. Úgy értékelik, hogy a bécsi parlament másik két nagy pártja a szélre sodródott. Egyedül az ÖVP maradt középen, a „normalitás sávjában”, s gyűjti magához az osztrákok többségét.

„Divatba jött újra a középen állni” – állítja a konzervatív Die Presse című napilap vasárnapi száma, amely hatalmas fényképet közöl a wachaui Európa-Forumon egy hónapja részt vett olasz miniszterelnökről, a jobboldali Olasz Testvérek vezetőjéről, Giorgia Meloniról. A politikust az osztrák kancellár és az alsó-ausztriai tartományi miniszterelnök vették közre, mintha erősítenék azokat a vélekedéseket, hogy a korábban posztfasisztának mondott, mára már középre tartó politikus pártja esélyes bejutni a „normalitást” képviselő Európai Néppártba. Meloni az osztrák kancellár meghívására érkezett a Fórumra. A profil című hetilap faggatta Nehammert, helyeselné-e Meloniék csatlakozását a EVP-hez. Válasz mindmáig nem érkezett.

Minden magyar formációt messze az ötszázalékos bejutási küszöb alatt mértek.