- Újautó-eladások Magyarországon: vissza az időben

Ha csupán a darabszámokat nézzük, akkor talán nem is látszik, mekkora a gond a hazai új személygépkocsik forgalmazásában. A frissen megjelent első féléves számok legalábbis erről tanúskodnak. Míg tavaly az első hat hónapban 57 408 személyautó helyeztek forgalomba, addig az idei év hasonló időszakára vonatkozó statisztikából az derül ki, hogy szinte ismételjük a 2022-es év első felének eredményét, mert idén 120 darabbal több autót értékesítve a számláló 57 528 darabnál állt meg. Erre nyugodtan mondhatjuk, hogy hibahatáron belüli az eltérés.

A helyzet persze ennél bonyolultabb, több ok miatt is. A Covid-járvány erőteljesen megbolygatta a termelési láncokat, és ez látványosan érzékelhető volt a globális autóiparban, aminek következményei nem hagyták érintetlenül Magyarországot sem. A megvásárolt új autókra egy-két, olykor három évet is várni kellett, és ezzel visszatértek – legalábbis a várakozási időt tekintve – az egykori állami autóforgalmazót, a Merkurt idéző évek. A hazai gazdaság ez idő tájt rosszul teljesít. Magas az infláció, sokat romlott a forint az euróhoz és a dollárhoz képest, amelyek önmagunkban külön-külön is sokkal emelik az autók árát. Ám ha ezek összeadódnak, akkor sokak számára, akik korábban megengedhették maguknak az új autó vásárlását, ez a jelenben már nem járható út. Az új autók árának emelkedése természetes módon húzta maga után a használtautók árának emelkedését. Nem véletlen, hogy a mai magyar autópiacon sokan halasztani kénytelenek a vásárlásukat. A kör ezzel bezárult. Rosszul jár mindenki, a vevő és a kereskedő egyaránt.

A mi autónk már csak a negyedik

A legnépszerűbb autómárka idehaza továbbra is a Toyota, amely jelentős előnnyel, 7560 személyautóval biztosította első helyét az első félévben forgalomba helyezett új autók között a hazai piacon, ami közel 13 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A második helyre az eredményén nagyot javító Skoda ugrott 5566 forgalomba helyezett autóval, ami 60 százalékos növekedés. A harmadik a Volkswagen lett 4871 személyautó, amivel nem rontottak, de nem is javítottak 2022-höz mérten. Jelentősen romló teljesítménnyel futott be a negyedik helyre a Suzuki (4767 darab), az ötödik helyet pedig a Ford (3907 darab) tudhatja magáénak. Olyan, korábban a hazai listákon előkelő helyen szereplő márkákat, mint az Opel vagy a Renault hiába is keresnénk a legjobban teljesítők sorában.

Az új autó forgalomba helyezése évek óta csökken. Ezt jelzi, hogy 2021-ben közel 122 ezer személyautót vehetettek birtokba gazdáik, ami már 12,9 százalékos csökkenés volt a 2020-as eredményhez képest. A lejtőn azonban nem volt megállás. 2022-ben 111 524 fogalomba helyezés történt. Az adatok sűrűjében eligazítani segítő Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) elnöke szerint jó esetben a 100 ezres darabszámot tűnik elérhetőnek az év végére. Az sem keltene meglepetést, ha ez a cél nem teljesülne. Fontos különbséget tenni az új személyautó eladások és a forgalomba helyezések fogalompárja között – hangsúlyozta a GÉMOSZ elnöke, ami a mostani helyzetben különösen nagy jelentőségűvé vált. Az előbbi csupán annyit jelent, hogy a vásárló megkötötte az új autójáról szóló adásvételi szerződést az adott márkaképviselettel. Szemben a forgalomba helyezéssel, ami az autó tényleg átadását jelenti. A kettő között – ahogyan erre már utaltunk – mostanság sokkal több idő telik el, mint a korábbi években, bár ezt újabban ismét csak hónapokban mérik.

Nem mindig a chiphiány

Köztudott tény, hogy a Covid-19 világjárvány miatt megroppantak az autóiparban is a beszállítói láncok, és ezért jelentősen megnövekedett az személyautó leszállításának ideje. Noha e téma kapcsán többnyire mindig a chiphiányra hivatkoznak, kiderül, hogy ennél messze nem arról van és volt szó. A Volkswagen-csoport számára az orosz-ukrán háború azért okozott komoly kellemetlenségeket, mert az autóik karosszériájához az alapanyagot Ukrajnából szerezték be, ami a háborús körülmények között szinte ellehetetlenült. A hazai, elsősorban Skoda vásárlóknak, ezért is kellett a korábbiaknál lényegesen hosszabb ideig várni a megrendelt autóikra – mondta el Gablini Gábor. Hozzátéve, hogy ez a gond időközben rendeződött a VW-csoportnál, és a magyarországi Skoda fogalombahelyezések magas száma egyebek mellett arra is visszavezethető, hogy a korábban megrendelt autókat ütemesen tudta szállítani az utóbbi időszakban a magyar piacra a gyártó.

Az idei év első negyedévét az összeomlás kifejezéssel foglalta össze Gablini Gábor. Nem véletlen, hogy ennek az időszaknak a teljesítményét a 2009-es évhez hasonlította, amikor a kibontakozó gazdasági világválság küldte padlóra mások mellett a magyar autópiacot is. Idén

Ehhez mérten megélénkült a piac, és június végére sokat javult a statisztika.

A második félév nehéz lesz, és még ennél is nehezebbnek ígérkezik a 2024-es év – tette hozzá az elmondottakhoz Gablini Gábor, ezzel nem titkoltan arra is utalt, hogy a hazai gazdaság állapotának javulására rövidebb távon aligha számíthatunk. A luxus- és prémiumautókból a mögöttünk álló félévben sem fogyott kevesebb, alátámasztva azt a vélekedést, hogy a gazdagodnak mindig futja autóra. Velük szemben a szegényeknek fogy el a leghamarabb a pénze – fogalmazott a GÉMOSZ elnöke. Valójában a helyzet még ennél is rosszabb, mert az olyan kisautók árai, mint az Opel Corsa, a Volkswagen Polo vagy a Renault Clio 4 millióról 8 millióra emelkedtek. Ezzel korábbi vásárlóik legtöbbje számára megfizethetetlenekké váltak. A forgalmazók most jelentős árengedményekkel szeretnék visszacsábítani korábbi ügyfeleiket. Ezek az engedmények nem lesznek sokáig tarthatók – vélekedik a szakember, akit éppen ezért a hezitálókat vásárlásra ösztönözi, mert úgy véli, hogy hamarosan újabb áremelkedések köszöntenek a hazai autópiacra.

A mögöttünk hagyott félév másféle tanulságokkal is szolgál. Gablini Gábor szerint

Ugyanakkor töretlen az érdeklődés a hibridek iránt. Népszerűségükből semmit nem vesztettek a városi terepjárók (SUV). Ez utóbbiak közül itthon a Suzuki S-Cross, a Suzuki Vitara, a Dacia Duster, a Toyota C-HR, a Ssangyong Korando és a Kia Sportage a legnépszerűbbek. A városi terepjárók rajongói mellett jelentősnek mondható a SUV-kat elutasítók száma. Egy a hazai autókereskedelemben korábban érdekelt szakember lapunknak úgy fogalmazott, hogy a vevők többségét egyáltalán nem érdekli, hogy mekkorával nagyobb karbon lábnyomot hagy maga után azzal, hogy autóvásárláskor a városi terepjáró mellett dönt egy szedán helyett.

Külföldön hódít a villanymeghajtású

A megemelkedett üzemanyagárak miatt a vásárlók többsége azt tervezi, hogy hibrid vagy teljesen elektromos modellt választ következő autónak – derül ki az EY több mint 15 ezer fogyasztó bevonásával készült nemzetközi felméréséből. Tízből kilencen akár felárat is fizetnének a villanymeghajtásért. A felmérés tehát nem magyarországi, amit azért szükséges hangsúlyozni, mert napkollektorok házi felhasználása körüli korlátozások komoly visszatartó erővel bírhatnak idehaza a gépkocsi vásárlások esetében is.

Az idézett felmérésből az is kiderül, hogy a következő két évben járművásárlást tervezők több mint fele (55 százaléka) teljesen elektromos vagy hibrid hajtású modellre váltana. A döntés fő oka a megnövekedett üzemanyagárak, ami megelőzte a környezetvédelmi szempontokat is. Az utcai terepjáró (SUV) a legnépszerűbb típus a leendő vevők körében (43 százalék) míg a megkérdezettek harmada (33 százaléka) szedánt választana. Szinte az összes válaszadó (88 százaléka) hajlandó lenne akár felárat is fizetni, hogy villanyautót vezethessen. A megkérdezettek többség 11-20 százalékkal többet adna ki egy ilyen kocsiért.