;

Izrael;Benjamin Netanjahu;tüntetés;igazságügyi reform;

- Autópályákat zártak le, a vasúti közlekedést akadályozták a tüntetők Izraelben, és ez még csak a kezdete volt az „engedetlenség hetének”

Az orvosok szerdára kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdettek, vezető üzletemberek pedig bejelentették, hogy csütörtökön tiltakozósátrat állítanak fel Jeruzsálemben.

Országszerte autópályákat zártak le, a tőzsde épületében demonstráltak és a pályaudvarok elözönlésével a vasúti közlekedést is megzavarták az izraeli tüntetők, akik a demokráciát és jogállamiságot féltik a szélsőjobboldali kormány erőltette illiberális igazságszolgáltatási reformoktól. A szervezők szerint a keddi megmozdulás csupán a nyitánya volt a „példátlan polgári ellenállás és engedetlenség hetének”, amelyet a bíróságok ellenőrző szerepét gyengítő jogszabálytervezet elfogadása ellen hirdettek meg.

A gyorsított eljárásban tárgyalt törvényjavaslat eltörölné az „ésszerűség elvét”, amely alapján az év elején a legfelsőbb bíróság semmissé nyilvánította a pénzügyi csalásért elítélt, felfüggesztett börtönbüntetését töltő Árje Deri miniszteri kinevezését. A tüntetők nemcsak a radikális ultraortodox politikus esetleges kabinetbe való visszatérésétől tartanak, hanem attól is, hogy például Benjamin Netanjahu miniszterelnök, hatalmával visszaélve, saját magának kedvező vádalkut kényszeríthet ki korrupciós pereiben.

Az ellenzék az igazságügyi bizottságban 27 ezer módosítójavaslatot beadásával próbálja megakasztani a tervezet tárgyalását, ám a kneszet várhatóan így is megtarthatja a végső szavazást a vasárnapra tervezett rendkívüli ülésen.

Az ellenzék az igazságügyi bizottságban 27 ezer módosítójavaslatot beadásával próbálja megakasztani a tervezet tárgyalását, ám a kneszet várhatóan így is megtarthatja a végső szavazást a vasárnapra tervezett rendkívüli ülésen.

A demokráciát féltő izraeliek ezért minden eszközt megragadnak, hogy fokozzák a nyomást Netanjahu-kormányra. Az orvosok szerdára kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdettek meg, vezető üzletemberek bejelentették, hogy csütörtökön tiltakozósátrat állítanak fel Jeruzsálemben.

Kedden tüntetők a befolyásos izraeli szakszervezeti szövetség, Hisztadrut tel-avivi székházánál és annak vezetőjének otthonánál is felvonultak, határozottabb kiállását követelve. Arnon Bar-David, az érdekképviselet elnöke hétfőn ugyan a törvényjavaslat vitájának lassítására szólított fel, ám azt is közölte: nem kívánja megbénítani a gazdaságot, mert szerinte a tervezet nem ártana a munkavállalóknak.

A 800 ezer tagot számláló Hisztradrut egyszer már megmutatta erejét: márciusban Joav Gallant védelmi miniszter menesztésének hírére általános sztrájkot hirdettek, amellyel visszakozásra kényszerítették Netanjahut. Utólagos sajtóértesülések szerint azonban a szélsőjobb koalícióspartnerei szorításában vergődő kormányfő környezetéből bátorították a Hisztradrutot akkor közbeavatkozásra, hogy ürügyet szolgáltassanak az igazságyügyi reform felfüggesztésére.

Sok izraeli abban bízik, hogy az Egyesült Államok segít majd megmenteni a demokráciájukat. Némi meglepetést okozott emiatt, hogy Joe Biden amerikai elnök hétfőn – március óta először – telefonon beszélt Netanjahuval és hivatalosan is találkozóra hívta őt. John Kirby amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője azonban hangsúlyozta: az invitáció nem jelenti azt, hogy Washingtont kevésbé aggasztanák az igazságügyi reformok vagy bizonyos izraeli kormánytagok szélsőségessége. A háttérben az állhat, Biden nem akarta, hogy Netanjahuval szembeni távolságtartása beárnyékolja Jichák Hercog izraeli államfő hétfőn kezdődött amerikai látogatását.

Megrendültek Bruno Kahl, a német hírszerzés (BND) vezetőjének pozíciói azután, hogy a szakszolgálat nem értesítette előre a kormányt Jevgenyij Prigozsin június 24-ei lázadásáról.