Bulgária;migráció;riport;ORF;

Egyre több migráns fordul a Mission Wings civil szervezethez, mielőtt menedékkérelmet nyújt be, nehogy a bolgár hatóságok elbírálás nélkül visszatoloncolják őket a határon

- Horror van a kerítésen túl, Bulgáriában a rendőrök és az embercsempészek is verik és kifosztják a menekülteket

Civil szervezetek éles bírálatokkal illetik a bolgár határrendészetet a menekültekkel szembeni fellépés miatt. Ezeket a vádakat az ORF helyszíni riportja sem cáfolja.

Meglehetősen feszült hangulatban zajlott Karl Nehammer osztrák kancellár, Aleksandar Vucic szerb elnök, valamint Orbán Viktor kormányfő július 7-én Bécsben zajlott újabb menekültügyi egyeztetése. A házigazda kancellár, aki általában igyekszik kesztyűs kézzel bánni a magyar kormánnyal, szokatlanul élesen bírálta Orbán-kormányt, amiért a magyar hatóságok szabadon engedik az embercsempészeket, hanem továbbengedik őket Ausztria felé.

Valamelyest azonban mégiscsak javult a helyzet, Ausztriában az év első harmadában 18 százalékkal csökkent a menedékkérők száma elsősorban amiatt, mert Szerbia már nem engedi be vízum nélkül az Indiából és Tunéziából érkezőket. A belgrádi vezetést korábban a vízummentesség megszüntetésével is megfenyegette az EU, ha továbbra is vízummentességet biztosít egy sor harmadik világbeli állam számára. A gyakorlat mögött diplomáciai játszma áll és az, hogy a Vucic-kormány így akarja elérni: a kedvezményezett országok továbbra se ismerjék el Koszovó függetlenségét.

A menekültek azonban újabb és újabb útvonalakat keresnek arra, hogy eljussanak az Európai Unió területére. Bécsi adatok szerint az Ausztriában regisztrált menekültek több mint fele Bulgárián keresztül lép be az EU-ba. A szófiai rendőrséget pushbackkel, a menekültek erőszakos visszakényszerítésével vádolják. A bevándorlókat már azután küldik vissza, hogy sikerült átjutniuk a Bulgáriát Törökországtól elválasztó kerítésen. Segélyszervezetek szerint tavaly 88 ezer ember járt így. Hamid Khoshseiar, a bulgáriai Harmanli városában működő Mission Wings nevű civil szervezet munkatársa az osztrák közszolgálati médiának, az ORF-nek elmondta, hogy egyes esetekben nemcsak ruhákat, pénzt és mobiltelefonokat vettek el az érintettektől, de az erőszaktól és a veréstől sem riadtak vissza.

Videókkal zsarolják a hozzátartozókat

A Mission Wings alapítója, Diana Dimova viszont arról számolt be, hogy az embercsempészek is elképesztően brutálisan lépnek fel. Egy videofelvétel dokumentálja, ahogy bolgár embercsempészek verik a menekülteket. – Pénz – kiabálják nekik. Ilyen videókkal akarnak nyomást gyakorolni a hozzátartozókra, hogy pénzt küldjenek - magyarázza Dimova. A bolgár hatóságokat pedig azzal vádolja, hogy figyelmen kívül hagyják a menedékkérelmeket. Elmondása szerint emiatt az elmúlt hónapokban 600 migráns fordult a Mission Wingshez, mielőtt menedékkérelmet nyújtott be. Itt feljegyzik a nevüket, így akarják megakadályozni a pushbackeket.

A bolgár határrendőrség igazgatója, Anton Szlatanov az ORF-nek adott nyilatkozatában visszautasította a vádakat, és kifejtette, hogy a rendőröket az emberi jogok tiszteletben tartására képezték ki. – Alapvetően az a prioritásunk, hogy megakadályozzuk a migránsok átjutását a határkerítésen, amelyet kamerákkal és érzékelőkkel szereltünk fel, illetve elegendő személyzettel és felszereléssel láttunk el. Ha mégis sikerül nekik az átjutás, akkor felvesszük őket – állította. Ezután szerinte egy „teljesen legális, az emberi jogokat tiszteletben tartó” eljárás kezdődik. Bulgáriában ez kezdetben körülbelül kéthetes őrizetet jelent – elsősorban a menekültek személyazonosságának megállapítása és ellenőrzése céljából.

Milyen pusback?

Az EU és Törökország külső határán lévő Kapitan Andrejevo határátkelőnél a rendőrök minden teherautót szén-dioxid-szondával és szívverésérzékelővel is átvizsgálnak, hogy megbizonyosodjanak arról, senki sem lép be illegálisan az ország területére. Az ilyen ellenőrzések kicselezése érdekében a csempészek egyre gyakrabban használnak nehéz tartálykocsikat. Az egyiket a hatóságok szerint a múlt héten állították meg mélyen bolgár területen, a tartályban 40 felnőttet és gyermeket rejtettek el.

A bolgár oldalon a zöldhatárt három méter magas, kamerákkal és hőérzékelőkkel felszerelt dupla határkerítés védi. A kerítésen néhány helyen zárt kapuk láthatók. Egy járőrparancsnok magyarázata szerint ezeket arra használják, hogy a kerítésnél a túloldalon lévő fákat és bokrokat visszavágják, hogy ne nőjenek túl magasra. Azt is tagadja, hogy itt pushback folyna. Jó az együttműködés a bolgár és a török és a bolgárhatárrendészet között. – Ha migránsokat látunk a török oldalon, értesítjük az ottani kollégákat. Ők ekkor járőrt küldenek – mondja az egyik bolgár határőr.

Néha csak a ruhát hagyják rajtuk

Az ORF által megszólaltatott menekültek nem festenek túl idilli képet a bolgár határrendészetről. Öt afgán menekült, akikkel az ORF csapata a helyi ellenőrzés során találkozott a határ török oldalán, arról számolt be, hogy hét napig Bulgáriában voltak. Az ottani rendőrség a bolgár fővároson, Szófián keresztül küldte vissza őket török területre. – Nem bántottak minket, de elvették a mobiltelefonjainkat, a pénzünket, a táskáinkat, és csak a ruháinkat hagyták meg – mondta az egyik férfi.

A határhoz közeli törökországi Cagalayik faluban egy gazda és helyi újságíró megerősítette az ORF-nek, hogy a határ felé tartó menekültek gyakran jól felszereltek. A Bulgáriából visszatérők viszont néha még csak ruhával sem rendelkeznek. Nemi erőszakról és halálesetekről is beszámolnak.

A kerítésig eljutó migránsok csak ritkán fordulnak a bolgár tisztviselőkhöz. A legtöbben közülük nem szeretnének Bulgáriában, Európa legszegényebb országában maradni. Menedékkérelmet sem nyújtanak be, hogy Észak- és Nyugat-Európába jussanak el, a kockázatos útvonal ellenére.

Bulgária a szomszédos Romániával együtt 2024-re szeretne bekerülni a schengeni övezetbe. Ausztria 2022 decemberében megakadályozta a két ország schengeni csatlakozását, Hollandia pedig ellenezte Bulgária schengeni felvételét.

Megrendültek Bruno Kahl, a német hírszerzés (BND) vezetőjének pozíciói azután, hogy a szakszolgálat nem értesítette előre a kormányt Jevgenyij Prigozsin június 24-ei lázadásáról.