;

Ausztria;Osztrák Szabadságpárt;

Herbert Kickl, az osztrák szélsőjobb új vezére, az utóbbi két évben újjáépítette és az ország legnagyobb pártjává tette az Ibiza-botrány nyomán megrendült FPÖ-t

- Az osztrák kancellár és néppártja kizártnak tartják, hogy kormánykoalíciót kössenek a szélsőjobbal

Választási előcsatározások Ausztiában.

Frontális támadást indított a szélsőjobboldali szabadságpárt (FPÖ) vezetője ellen a néppárti osztrák kancellár, Karl Nehammer. „Herbert Kickl biztonsági kockázatot jelent Ausztriának, alkalmatlan az állam irányítására.“ „A  kereszténydemokrata néppárt (ÖVP) kizártnak tartja, hogy kormánykoalíciót kössön vele“ - jelentette ki a pártelnök-kancellár, egy, a hivatalában tartott sajtóbeszélgetésen. „A szélsőséges politikus biztonsági kockázatot jelet saját pártjának is“ - tette hozzá Nehammer.

A szokatlanul nyers hangvételt, amely a 2024-ben esedékes általános választások nyitányaként értékelhető, az aktuális pártpozíciók magyarázzák: az FPÖ Ausztria legnagyobb erejévé lépett elő, az osztrák választók 30 százaléka adná rá a voksát. Eközben a jobb napokat látott néppárt csak 23 százalékon áll, miközben kormánykoalíciós partnerének, a zöld pártnak is csak 11 százalék jut. Az ÖVP-vel azonos mértékű a szociáldemokraták (SPÖ) támogatottsága. Az egykori nagykoalíciós partner az új első emberével, Andreas Bablerrel balra vette az irányt, szociális érzékenységet ígér, a szegények támogatását hangoztatja, egyenlőséget követel. A két konkurens nagy párt Nehammer és csapata szerszélsőjobb int a politikai paletta két szélére vonult ki, a kereszténydemokraták maradtak a középen, ennek a mérsékeltnek mondott szociális konzervativizmusnak próbálnak utat törni.

A kancellár a lehetetlennel próbálkozik, úgy akarja kiszorítani a szalonképes legalitásból Herbert Kicklt, hogy közben igényt tart a szavazóira.

Azon mesterkedik, hogy leválassza a kéknek nevezett párt híveit a vezetőjétől. A példa nem ismeretlen, Nehammer elődjének, a 2021 végén lemondani kényszerült Sebastian Kurznak sikerült az FPÖ bázis tekintélyes hányadát átcsábítani a keresztényekhez. Főleg a bevándorláspolitika drasztikus szigorításával, az „idegeneknek“ folyósított állami támogatások megnyirbálásával. Igaz, akkor még nem Kickl volt a szabadságpárt elnöke. Az egykoron Jörg Haider pártvezér provokatív beszédeit író 55 éves, aszkétikus politikus, akitől távolabb áll a korrupció, mint bármelyik elődjétől, elnöksége első percétől rendíthetetlenül elitellenes, militáns hangot üt meg.

A néppártban úgy kalkulálnak, hogy a katonás szigortól, a harcias keménységtől az FPÖ-re szavazók is fáznak, hogy hasznos lesz Kicklt páriaként kezelni. Csakhogy az elmúlt két évben az egykori filozófus hallgató megnyerte közönségét, a 30 százalék arról győzte meg a kékeket, hogy az éles hangú vezérrel van esélyük átvenni Ausztria irányítását. A rendszerellenesség a „morgós“, elégedetlenkedő Ausztriában mindig is eredményes volt, a valóban szerethetetlen Kickl nagyon ügyesen az FPÖ-höz terelte még azokat a sokakat is, akik felháborodtak a covid elleni oltás kötelező beadásának, amúgy a gyakorlatba végül át nem ültetett rendelkezésén. Az eredményes szavazatgyűjtés, a győzelem ígérete újabb szavazókat sodor az FPÖ táborába, olyan választókat is, akik korábban túlságosan radikálisnak találták szavait, irányvonalát.

Az osztrák politikusok már régen rájöttek, hogy a semlegesség szentségét nem szabad érinteni, a lakosság többsége gondolja úgy, hogy ez az a fegyver, amivel a háború utáni nemzetközi konfliktusokat Ausztria ügyesen megúszta, alkalmasint a maga javára fordította. 

A valóságban azonban a neutralitás fogalma úgy tágul vagy éppen szűkül, ahogyan azt az aktuális érdekek diktálják.. Bécs néhány napja bejelentette, hogy bekapcsolódik a SkyShield európai légtérvédelmi programba, amely rakétákat, drónokat elfogó fegyverrendszerek közös beszerzését, esetleges közös gyártását teszi lehetővé. A program 2025-ben indul, s osztrák részről a csatlakozás azt jelenti, hogy az ország már nem elégszik meg az eddig követett passzív védelemmel, azzal, hogy csupa NATO-ország veszi körül, s majd ők megvédik a semleges kis országot. Hasonlóképpen gondolkodik a klasszikusan semleges ország, Svájc is, amely szintén bejelentette csatlakozási szándékát. Ez jól jött az osztrák kormánynak, mindazonáltal éles belpolitikai vitákat robbantott ki az újkeletű fegyverkezés. Az egyetlen nyílt ellenző a populista Kickl volt, a felmérések tanúsága szerint ezzel is növelte népszerűségét.

Nehammer támadása nem maradt válasz nélkül, a parlament rendkívüli ülésén, amelyet a lakosság elégedetlensége ihletett a 8 százalékos infláció miatt, Kickl a tőle megszokott nyersességgel válaszolt. Kijelentette, hogy Ausztria legostobább  politikusai a néppárt vezetésében ülnek. Christian Hafenecker, az FPÖ egyik főtitkára főnökét is túllihegte, szerinte a jövő évi választások nyomán Nehammer neve a lehetséges kancellárjelöltek között már nem fog felmerülni.

Hogy sikerül-e az osztrák kancellár terve a szabadságpárti szavazók elhódítására, az erősen kétséges. Ha nem, akkor azon kell fáradoznia, hogy a jelenlegi néppárti-zöld koalíciót megtartsa, sőt erősítse. A sajtóbeszélgetésen tompította a környezetvédőkkel fennálló gyakori konfliktusokat, állította, hogy a partner párt tele van pragmatikus, bölcsen gondolkodó személlyel, akikkel továbbra is fenntartható a koalíció. A „balos“ szocikkal szemben a parlamenti pártok közül már csak a Neos liberális párt jöhet szóba partnerként, de a helyét kereső mozgalom egyelőre nem tudta átlépni a 8 százalékos népszerűségi küszöböt.