Aggodalmát fejezte ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke amiatt, hogy az Orbán-kormánynak még mindig nem sikerült megállapodnia az Európai Bizottsággal a 21 modellváltó magyar egyetem működésével kapcsolatos kérdésekről. Emiatt az intézmények diákjai és oktatói jövőre kiszorulhatnak az Erasmus+ oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatói programból. Freund Tamás a Népszavának elmondta, bár a programokból csak a modellváltó alapítványi egyetemeket zárták ki, nem csak ez a probléma.
– A Horizont program esetében pletyka szinten elterjedt, hogy ha magyar kutatóintézményt bevesznek egy nemzetközi konzorciumba, az esetleg hátrányt jelenthet a pályázat elbírálásakor. Így most már nemcsak a modellváltó egyetemek szenvednek ettől, hanem az állami fenntartású egyetemek és a kutatóintézetek is. Ez igen nagy probléma, nemcsak az adott pályázatból való kimaradás miatt, hanem azért is, mert a hazai kutatók kiesnek a nemzetközi együttműködésekből. Komoly versenyhátrányt okozhat, ha tartósan így marad – vélekedett az MTA elnöke. Freund Tamás ugyanakkor azt is hozzátette, érthetetlennek tartja, az Európai Bizottság miért a magyar kutatókat “bünteti” olyan pályázatokból való kizárással, amelyben a pénzt csak a kutatóval kötött szerződés szerint lehet elkölteni.
Az Erasmus plusz mellett veszélybe kerülhet a magyar egyetemek részvétele a Horizont Európa programban isA bizottság elsősorban összeférhetetlenségi problémák miatt fagyasztotta be a támogatásokat. A közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kiszervezett egyetemek kuratóriumaiba ugyanis nemcsak kormányközeli személyeket, hanem kormánypolitikusokat, minisztereket, államtitkárokat is kineveztek, akik az egyetem nevében egyszerre pályázhattak volna uniós támogatásokra és magasrangú tisztviselőként azok elbírálására is lett volna hatásuk. Bár a politikusok – EU-s nyomásra – azóta távoztak az alapítványokból, a kuratóriumokban továbbra is számos, a kormányhoz közel álló tag maradt, a bizottság és a magyar kabinet között pedig továbbra sincs egyetértés egyebek mellett abban, alacsonyabb rangú állami tisztviselők (például polgármesterek) tagjai lehetnek-e a kuratóriumoknak, vagy hogy mennyi időre szóljon a kurátorok kinevezése (eredetileg életük végéig kuratóriumi tagok maradhattak volna).
Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős miniszter áprilisban még úgy nyilatkozott, nyárra megérkezhetnek az uniós pénzek, de erre már szinte semmi esély, miután a magyar kormány nemcsak hogy nem fogadta el, de még be sem nyújtotta a megállapodáshoz szükséges törvénymódosító javaslatokat. A miniszter korábbi optimizmusa ellenére készülhettek erre, a kormány ugyanis már márciusban létrehozott egy kormányzati önerő alapot (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap), amelyen keresztül, első körben 5 milliárd forint értékben biztosítanak fedezetet a modellváltó egyetemek Horizont-projektekben való részvételének támogatására. Vagyis a magyar adófizetők pénzéből finanszíroznák azokat a kutatásokat, amelyekre az EU adott volna pénzt, ha a kormány időben lép, vagy eleve nem szervezte volna ki az egyetemeket politikailag elfogult kurátorok irányítása alatt álló alapítványokhoz.
De – mint arra egyetemi körökből is felhívták már a figyelmet – a pénz nem minden, a kormány hiába ad támogatást, ha az EU-s pénzekre pályázó nemzetközi kutatócsoportok inkább felfüggesztik az együttműködést a magyar kutatókkal, mintsem hogy veszélyeztessék az uniós kutatási projekteket.
A politikusok rokonait is kizárná a DK a kuratóriumokból
A Demokratikus Koalíció (DK) elfogadhatatlannak tartja, hogy “fideszes kegyencek tobzódnak” a modellváltó egyetemek kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban, ezért ismét törvénymódosító javaslatot nyújtanak be a parlamenthez – tudatta a Népszavával Barkóczi Balázs, a párt elnökségi tagja és oktatási árnyékminisztere. Javaslatuk értelmében nemcsak az aktív politikusokat, hanem azokat is kizárnák az egyetemek irányításából, akik az esetleges kinevezésük előtti tíz évben politikai tisztséget vállaltak, az államigazgatásban voltak tisztviselők, katonai szerveknél vagy az adóhatóságnál dolgoztak, az államhoz köthető gazdasági társaságokban, illetve média-szolgáltatóknál vállaltak vezető tisztséget. Ugyanez vonatkozna azokra is, akik az előbb felsorolt személyek közeli hozzátartozói vagy velük “gazdasági érdekközösségben állnak”.
