A fővárosi önkormányzat számláján jelenleg mínusz 1,1 milliárd forint van, és ez azt jelenti, hogy Budapest folyószámlahitelből működik - mondta Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes csütörtökön sajtótájékoztatón.
A főváros aktuális pénzügyi helyzetét ismertetve Kiss Ambrus azt mondta, a költségvetési helyzete egyáltalán nem rózsás és nem oldódott meg. Az első féléves adatokból látszik, hogy a „túlélőprogram” működik, de ez nem jelenti azt, hogy kilábaltak volna abból a pénzügyi nehézségből, amelyet nem a fővárosi önkormányzat okozott.
0,0 százalék
A főpolgármester-helyettes közölte, az a meglepetés érte őket július 4-én, hogy a Magyar Államkincstár 3,9 milliárd forint összegben inkasszót gyakorolt a főváros számlája felett. Ez az a szolidaritási hozzájárulás, amely miatt közigazgatási pert indítottak és azonnali jogvédelmet is kértek – emlékeztetett. Kiss Ambrus közölte, az azonnali jogvédelmet elsőfokon a bíróság elutasította, de a kérelmet kiegészítették, és újból benyújtották.
Júliusban ismét nem fizetnek majd, és remélik, hogy a bíróság igazat ad majd nekik.
A főpolgármester-helyettes azt mondta, az állam hitelfelvételre kényszeríti a fővárost, hiszen a negatív egyenlegű folyószámla a valóságban hitelfelvételt jelent.
Innentől kezdve folyamatosan nőni fog a hitel összege, mert a főváros legközelebbi érdemi, az iparűzési adóból származó bevétele szeptemberben esedékes - közölte Kiss Ambrus, aki megjegyezte azt is, hogy csütörtökön 16,3 százalék volt a folyószámlahitel-kamat.
Az első fél év mérlegét ismertetve elmondta: az éves tervezett bevétel 45 százaléka érkezett meg. Az iparűzési adó éves tervezett bevételének 51 százaléka, az ingatlanértékesítési terveknek 1,8 százaléka folyt be. A kormányzati rezsitámogatás és a Lánchíd-felújítás kormányzati támogatásának 0,0 százaléka érkezett meg, a tervezett kiadások 42 százaléka teljesült a túlélőprogramnak köszönhetően – közölte Kiss Ambrus.
A főváros nagyobb mértékben finanszírozza a kormányt, mint a saját működését.
Mint kifejtette, a közösségi közlekedésben a tervezett éves kiadások 36 százalékát költötték el. Ez nem azt jelenti, hogy ekkora „aranytartalékot” találtak, hanem a Budapesti Közlekedési Központ egy áthidaló hitelt vett fel.
Közölte, a fővárosi intézmények az éves tervezett kiadások 45 százalékát költötték csak el. Ugyanakkor a szolidaritási hozzájárulás a főváros által jogosnak tartott mértékének 84 százalékát befizették, ami az állami mérték szerint 52 százalék - mondta Kiss Ambrus hozzátéve: a főváros nagyobb mértékben finanszírozza a kormányt, mint saját működését.
Elmondta, a működési kiadások 36 százaléka a közösségi közlekedésre, 18 százaléka a szolidaritási hozzájárulásra, 8 százaléka adósságszolgálatra, 6 százaléka közvilágításra ment el. Kiss Ambrus beszámolt arról, hogy az évre tervezett iparűzésiadó-bevétel 271,6 milliárd forint, június 30-ig 139,1 milliárd érkezett, és szeptemberben 124 milliárd várható. Az egyéb hónapokban a várható befizetés 10-15 milliárd forint.
Figyelni kell. de bele fognak férni
A főváros követelésállománya 27 milliárd forintra rúg. A kormányzati szervek kifizetetlen számlái 5,5 milliárdot, a Lánchíd felújításához ígért kormányzati támogatás 6 milliárd forintot, valamint számításaik szerint a fővárosi önkormányzat és a Fővárosi Vízművek rezsitámogatása 9,9, illetve 5,7 milliárd forintot tesz ki - mondta.
Az áprilisi prognózisban az szerepel, hogy a főváros mínusz 76 milliárd forinton áll majd augusztus végén, de a túlélőprogram működik, és a számításaik szerint akkor mínusz 39,8 milliárd lesz a hiány. A Fővárosi Közgyűlés korábban arról döntött, hogy átmenetileg - az eddigit 15 milliárddal megnövelve - 40 milliárd forintra emeli a fővárosi önkormányzat folyószámla-hitelkeretét - emlékeztetett.
A főpolgármester-helyettes azt mondta, még egy kis odafigyeléssel – és azzal, hogy adott esetben nem fizetnek kormányzati intézményeket, hiszen azok sem fizetnek a fővárosnak – bele tudnak férni a rendelkezésükre álló keretbe, így szeptember közepéig a fizetőképessége megmarad a fővárosnak.
A főpolgármester szerint „három kormányzati kártya” van előttük: az egyik a Lánchíd felújításához ígért támogatás, a másik a rezsitámogatás, a harmadik a fejlesztési hitel engedélyezése. Ez körülbelül 35 milliárd forintot jelent
– mutatott rá.
Kiss Ambrus úgy fogalmazott, ha a három kártyát megfordítja a kormány, és mind a hármon az szerepel, hogy nem nyert, akkor komoly problémával néznek szembe.
Kérdésekre válaszolva megismételte: ha a kormány nem fizet majd, akkor érdemes lesz megvizsgálniuk, hogy a főváros sem fizet majd a kormányzati intézményeknek.
