Összesen 1884 volt az újonnan belépő pedagógusok száma a köznevelésben a 2022/2023-as tanévben – közölte a Népszavával az Oktatási Hivatal, miután arról érdeklődtünk, tavaly ősz óta mennyi fiatal, pályakezdő pedagógus kezdett dolgozni a közoktatási-nevelési intézményekben. A pályára lépők száma töredéke volt azoknak, akik korábban elkezdték a pedagógusképzést.
Miután a pedagógusok felsőoktatási képzése öt évig tart, a tavaly diplomázó és munkába álló pedagógusok nagy többsége 2017-ben kezdhette meg tanulmányait. A felvi.hu adatai szerint 2017-ben az általános felvételi eljárásban összesen 18 183-an jelentkeztek pedagógusképzésre, közülük 9091 hallgatót vettek fel. Vagyis a jelentkezők alig több mint 10 százalékából, a képzést elkezdőknek pedig kevesebb mint 21 százalékából lett végül a köznevelésben elhelyezkedő pedagógus. Nahalka István oktatáskutató szerint
a hivatásukat az elmúlt tanévben elkezdő pedagógusok száma nagyon alacsony, sőt „kifejezetten tragikus”, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a pályakezdők egy része már az első éveket követően, a gyakornoki idő lejárta után pályaelhagyó lesz,
például a munkakörülmények vagy a bérhelyzet miatt, vagy egyszerűen csak ekkor jön rá, hogy a tanári pálya mégsem neki való.
Az oktatáskutató arra is rámutatott, hogy ilyen kevés pályakezdővel még a nyugdíjba vonulókat sem lehet pótolni. Nahalka István szerint évente a pedagógusok körülbelül egy harmincötöde lesz nyugdíjas, ami átlagosan 3-4 ezer fő. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő években még kevesebb frissen diplomázott, fiatal pedagógus kezdhet el a köznevelésben dolgozni, mert 2017 és 2022 között jelentősen lecsökkent ennek a képzési területnek a vonzereje. A mélypont 2020-ban következett be, amikor alig több mint 11 ezren jelentkeztek pedagógusképzésre, közülük mindössze 6426 hallgatót vettek fel. A jelentkezők száma idén állt vissza a hat évvel ezelőtti szintre 18,7 ezer jelentkezővel, de az oktatáskutató szerint ez még nem fog megoldást jelenteni az egyre fokozódó pedagógushiányra.
Még tovább nőhet a pályaelhagyási kényszer
Már csak azért sem, mert a hamarosan hatályba lépő új pedagógus jogállási törvény – ismertebb nevén státusztörvény – miatt akár felmondási hullám is kialakulhat. A törvény ugyanis nemcsak a pedagógusok közalkalmazotti státuszát szünteti meg, hanem lehetőséget ad eddiginél is több túlóra elrendelésére, a pedagógusok (akár önkényes) áthelyezésére másik intézménybe, fegyelmi eljárásokra, bérelvonásra, valamint a tantestületek jogköreit is szűkíti. Az aHang platform online felmérésében több mint ötezren jelezték pályaelhagyási szándékukat, egyes iskolákban pedig már fel is mondott a tantestület kisebb-nagyobb része.
Megszavazta a státusztörvényt a parlament, az Orbán-kormány bosszút áll a tanárokon a polgári engedetlenségértA közszféra állásportálján is napról napra nő a megüresedett pedagógus álláshelyek betöltésére kiírt álláshirdetések száma, kedd délután a “tanár” szóra rákeresve 2445 hirdetést dobott fel a rendszer (négy napja még 1958 volt), a “pedagógus” szóra keresve 1448, a “tanító” szóra 1116 hirdetést lehetett találni, ami mindkét esetben több mint százzal haladta meg a múlt pénteki állapotokat.
Lapunk ismét kereste az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központot (KK), hogy megtudjuk, mennyi olyan iskoláról tudnak, ahol egyszerre több pedagógus mondott fel az utóbbi hetekben, illetve június eleje (a státusztörvény benyújtása) óta mennyien nyújtották be fel- vagy lemondásukat a tankerületi intézményekben.
A KK egy korábbi megkeresésünkre még azt írta, az előző évekhez képest nem tapasztalnak “rendkívüli mozgást”. Most pedig azt, hogy a KK ilyen adatoknak “nem adatgazdája”, így nem is tudnak tájékoztatást adni.
Az nem derült ki, hogy ha valóban így van, mégis milyen adatokra alapozták korábban, hogy a pedagógusok felmondásának ügyében nem tapasztalnak semmilyen “rendkívüli mozgást”.
PSZ: idén több mint ötezer pedagógus mehet nyugdíjba
Az idei évben várhatóan 4939 pedagógus éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt – állítja a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Köznevelési Információs Rendszer adataira hivatkozva. Totyik Tamás lapunknak elmondta, ebbe beletartoznak a szaktantárgyakat oktatók, a gyógypedagógusok, óvodapedagógusok és az alsós tanítók is, ugyanakkor nincsenek benne azok, akik a nők 40 éves korkedvezményével mennek nyugdíjba – vagyis a tényleges nyugdíjba vonulók száma az ötezret is meghaladja majd. A PSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, ugyanezen adatok alapján jövőre 5433 pedagógus éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, 2025-ben pedig több mint 6 ezer – miközben a pályakezdők számában Totyik Tamás szerint is további csökkenés várható.
Ki kezeli az adatokat, ha nem az állami iskolafenntartó?
A Népszava cikke nyomán írásbeli kérdéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez Barkóczi Balázs, a DK elnökségi tagja és oktatási árnyékminisztere, hogy kiderüljön, mégis ki kezeli a pedagógusok foglalkoztatásával kapcsolatos adatokat, ha nem az állami iskolafenntartó. Lapunk ugyanis hiába érdeklődött a Klebelsberg Központnál (KK) arról, az utóbbi hetekben mennyi iskolában mondott fel egyszerre több pedagógus, illetve mennyien adták be felmondásukat a státusztörvény június eleji benyújtása óta, a KK szerint ők nem rendelkeznek ilyen adatokkal (miközben korábban azt írták, nem tapasztalnak “rendkívüli mozgást”). A DK szerint ez is azt mutatja, hogy továbbra is káosz és fejetlenség uralkodik a magyar oktatásirányításban.
- Amíg Orbán és Pintér a helyükön maradnak, ez nem is fog változni. Ezért aki tisztességes oktatáspolitikát akar, az ennek a hatalomnak a távozását akarja. Nem a pedagógusokat megfélemlítő és megalázó tankerületi központokra, hanem normális bérezésre, a munkaterhek csökkentésére, a tanárok anyagi és erkölcsi megbecsülésére van szükség a magyar közoktatásban - írta közleményében Barkóczi Balázs.
