Két NER-prominens, két homlokegyenest eltérő megnyilatkozás. Ami összeköti őket, az időbeli egybeesés, s hogy mindketten a magyar igazságszolgáltatásról mondanak sommás véleményt. A nézőpontjuk is teljesen eltérő. Egyikük, Vitézy Tamás egy gazdasági ügy vádlottjaként legalulról szemléli a rendszert, a másik nyilatkozó, Varga Zs. András Kúria-elnök pedig a legtetejéről.
Vitézy – az Orbán család távoli rokona – a leggazdagabb magyarok listájának korábbi rendszeres szereplője, az egykori Helyi Téma című, sok százezer példányban terjesztett fideszes kampánylap tulajdonosa, horvátországi szálloda- és ingatlanmogul, aki 2010 előtt egyik vállalatánál Habony Árpádot és a mai honvédelmi minisztert, Szalay-Bobrovniczky Kristófot alkalmazta cégvezetőként. Vádlott lett egy másik (volt?) fideszes oligarcha, Töröcskei István, illetve az általa birtokolt Széchenyi Bank hitelügyletei miatt indult büntetőperben; az ügyészség vádirata négy év börtönt kér Vitézyre. Aki már a nyomozás során érdekes kijelentéseket tett, amelyeket most megismételt. Nem kevesebbet állít, minthogy a gazdasági elit, a NER-holdudvar egyes tagjai az „igazságszolgáltatási bűnözéssel” karöltve megfosztották vagyonától: „bevett bűnözői gyakorlat, hogy ha bármilyen sikeres vállalkozást, vagyont irigykedve megkívánnak egyes »befektetők«, azt banki, felszámolói, bírói, végrehajtói segédlettel, erre szakosodott ügyvédek hadával, nyomozók, ügyészek bűnözői részvételével el is veszik!” Vitézy mondandója lecsupaszítva: az igazságszolgáltatás (vagy egy része) összefonódott a NER gazdasági elitjével (egy részével), befolyásuk pedig akkora, hogy lám, őt, Orbán régi hívét is tönkretették.
Varga Zs. András egykori legfőbbügyész-helyettes, későbbi alkotmánybíró, aki többszörös személyre szabott jogalkotásnak köszönheti kúriai elnöki posztját, egészen máshol látja az igazságszolgáltatás problémáit. Nem kevesebbet állít, minthogy a bírák által választott szervezet, az Országos Bírói Tanács (OBT), amelynek amúgy ő is – törvény által delegált – tagja, mondvacsinált botrányokat kelt a bírósági igazgatásban, amelyeket aztán civil szervezetek átvesznek, az Európai Bizottság (EB) pedig ezek alapján kéri számon a magyar igazságszolgáltatást. Varga Zs. szerint ennek köszönhető az EB nemrég nyilvánosságra hozott jogállamisági jelentése is, amelynek Kúriára vonatkozó részéből „egyetlen szó sem igaz”, a tavasszal megszavazott igazságügyi csomag – amely szűkíti a Kúria-elnök hatásköreit is – pedig egy „oktrojált törvény”. Mondandója lecsupaszítva: az OBT és az európai intézmények miatt van gondban az igazságszolgáltatás.
Két sértett ember mondja a magáét, de mintha két külön országban élnének: mennyire más a NER lentről és fentről. Hihetünk-e az igazságszolgáltatást ostorozó Vitézynek, aki most az „áldozat” pozíciójából beszél, de eddig a kiváltságosak közé tartozott? Tényleg a kívülről ránk erőltetett szabályok bénítják a rendszert, ahogy Varga Zs. állítja? Nem lehet, hogy magával a NER-rel vannak alapvető problémák?