;

rendőrség;közbeszerzés;biztosítás;tűzoltók;rendvédelmi dolgozók;Belügyminisztérium;

- „Vigyázzon magára jobban, ha tüzet oltani megy!”

Leginkább egyfajta tűzoltásnak volt tekinthető a Belügyminisztérium korábbi bejelentése, miszerint majd a tárca saját forrásaiból állja a rendvédelmi dolgozók munkahelyi baleseteinek biztosítási költségeit.

A szakszervezet már korábban is jelezte, hogy a rendőröket, tűzoltókat valódi biztosítás nélkül nem szabad kiengedni a frontvonalba, hiszen így nemcsak az adott feladat jár az eszükbe, de ott motoszkál a fejükben az is, mi lesz ha megsérülnek, kap-e pénzt a családjuk, ha netán meghalnak, ez pedig a munkájuk rovására mehet – így reagált lapunknak Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete elnöke arra, hogy a hvg.hu értesülése szerint rövid időn belül meggondolta magát a belügy, mégis új közbeszerzési eljárást írt ki június 30-án a 77 ezer rendvédelmi dolgozó, mások mellett tűzoltók, rendőrök élet- és baleset-biztosítására.

Mint arról korábban többször írtunk, a Belügyminisztérium nem újította meg az idén áprilisban lejárt csoportos élet-, és baleset biztosításokat. Februárban kiírták ugyan a közbeszerzési eljárást, de a korábbi 122 millió forintos szerződési összeggel szemben a legkedvezőbb ajánlat évi 445,8 millió forintról szólt. A tárca ezt sokallotta, s közölte, hogy mivel személyi állománya nem maradhat biztosítás nélkül, így ha bármilyen káresemény történik a dolgozókkal, akkor a BM az elmúlt évek biztosítási díjaival megegyező összeget kifizeti nekik. A lapunknak ez ügyben korábban nyilatkozó szakszervezeti tisztségviselők és tűzoltók ezt rendkívül bizonytalan ígéretnek értékelték, és garanciákat követeltek a kifizetésekre.

Salamon Lajos felidézte: tud olyan kollégáról, aki, miután értesült róla, hogy a Belügyminisztérium nem kötött rájuk biztosítást, bement az illetékes parancsnokságra, de az ottani személyügyi előadó csak annyit mondott neki,

vigyázzon magára jobban, ha tüzet oltani indul. 

Szavai szerint a Belügyminisztérium korábbi „házilagos megoldása”, miszerint majd a tárca kifizeti a biztosítási pénzeket, azért sem életszerű, mert munkáltatóként – ráadásul az állami szektorban – legfeljebb bér jellegű juttatásként, jelentős adóhányadot levonva tudta volna ezt utalni, így a kollégák sokkal kevesebb pénzt kaptak volna kézhez, mintha egy biztosító cég állja a költségeket.

Noha a belügy korábban bizonygatta, hogy a tárca „házi biztosítása” is megfelelő, és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is ezt hangsúlyozta, mára a jelek szerint úgy gondolták, mégis jobb a biztosítást biztosítóra bízni. A hvg.hu szerint új tenderben a biztosító kockázatviselése idén április 18-án kezdődne, vagyis visszamenőleges hatályú, ám még így is „hiányzik” egy biztosítatlan hét, ugyanis az előző szerződés április 11-én járt le. A Népszava megkérdezte a Belügyminisztériumot, vajon a kieső egy héten megsérültek biztosítását a tárca fedezi-e, illetve, s hogy tudnak-e olyanokról, akik ebben az egy hetes időszakban sérültek meg. 

A tárca annyit közölt, hogy nem lesz biztosítatlan hét:

„A Belügyminisztérium és a Generali Biztosító Zrt. között 2021. április 13. napján megkötött szerződés szerint a biztosító kockázatviselésének utolsó napja 2023. április 17. napja volt. Az új közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződésben emiatt került meghatározásra a kockázatviselés kezdő napjaként 2023. április 18. napja.”

Salamon Lajos lapunknak nyilatkozva jelezte, szeretnék majd megismerni a július 17-i tenderbontáson nyertes biztosító cég ajánlatát, hiszen a rendvédelmi dolgozóknak is tudniuk kell, milyen feltételekkel védi őket a munkáltatójuk.

Váltott gondoskodás, egyenértékű szülők.