Bár több észak és nyugat-európai országban évek óta bevált gyakorlat a váltott gondoskodás, a magyarországi bíróságokon csak a közelmúltban kezdett el terjedni. Ebben a gondozási formában az elvált szülők gyerekei hol az egyik, hol a másik gondviselőjüknél laknak, ennek időtartama általában egy vagy két hét. A feltétel az, hogy a gyerekeknek legyen saját élettere és előnyös, ha az iskolához vagy óvodához is közel van mindkét lakóhely. Azt, hogy pontosan hány gyermek él így a szüleik válása után hazánkban nem tudni, ugyanis hiába kerestünk meg több bíróságot is, sehonnan sem kaptunk adatokat.
Galambos Balázs a SzépenVáljEl válásközpont alapítója és egyben tanácsadója úgy tudja, az igénylők csak nagyon kis hányada kapta meg a jogot, információi szerint mindössze két százalék. Ugyanakkor a többi szakértő figyelmeztetett, ezt a számot érdemes fenntartással kezelni, mivel hazánkban egyelőre nincs rá érdemleges statisztika, vagy reprezentatív lakossági kutatás. Továbbá fontos hozzátenni, a peren kívüli gyermekelhelyezések esetén régi gyakorlat, hogy felváltva nevelik a gyerekeket.
Magyarországon 2022 januárjával lépett életbe egy jogszabály-módosítás ezzel kapcsolatban. Noha a tavalyi év előtt is volt lehetőség váltott gondoskodásra, a hatályba lépett új szabályozás szerint a váltott gondoskodás a közös szülői felügyelet kategóriáján belül, annak egy további típusaként létezik a hazai családjogban. A különbség, hogy 2022 előtt ezt a döntést a szülőknek közösen kellett meghozniuk. Jelenleg ha az egyik szülő kérvényezi, már lehetősége van a bíróságnak mérlegelni a váltott gondoskodást, illetve a bíró maga is dönthet úgy, hogy mindkét félt alkalmasnak találja a gyermeknevelésre.
Ezentúl különbség, hogy a tartásdíj nem kötelező, de megállapítható úgynevezett kiegészítő tartásdíj, amit a jobb anyagi helyzetben lévő fél fizet a másiknak, mivel a jogszabály abból indul ki, hogy a gyerek közel azonos szinten élhessen a két szülőnél.
A lapunknak nyilatkozó szakértők egyébként üdvözölték a jogszabályváltozást, mivel ez a válás és a gyermekelhelyezési procedúrát némiképp kiegyenlítettebbé teszi. Egy régebbi adat szerint a bontóperek 85–90 százalékában közös megegyezéssel váltak a felek, és ezen esetek 90 százalékában a gyermekek az anyánál maradtak. Bírói döntés esetén viszont már csaknem fele-fele volt az arány. Galambos Balázs szerint a válási papírokat 75 százalékban a nők adják be. Ezt a statisztika is alátámasztja, a Központi Statisztikai Hivatal 2019-es kiadványa szerint a rendszerváltáskor kialakult 70-30 százalékos arány nagyjából stabilnak mondható.
– Egy válásnál inkább a férfi veszít, például a 168 órás láthatóságát, két gyerek esetén a fizetésének akár a felét, a feleségét, barátainak, családjának egy részét, többnyire a lakhatását. Viszont a váltott gondoskodás segít abban, hogy egyenértékű szülő maradhasson – fogalmazott a szakértő.
Így nem túl meglepően a váltott gondoskodást többnyire az apák kezdeményezik.
Monostori Judit demográfus, az Egyszülős Központban jelenleg is folyó kutatás szakmai vezetőjeként elmondta, maguk is meglepődtek azon, hogy a váltott gondoskodásban nevelő apák mennyire felkészültek voltak mind a gyermekek fizikai gondozásában, mind a gyermeklélektan területén. Jól szervezték meg a mindennapokat, és kiválóan látták el azokat a feladatokat, amiket a tradicionális nemi szerepekben gondolkodók az anyáknak dedikálnak. A válást megelőzően pedig a jogi ismereteiket bővítették ki, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy váltott gondoskodásban nevelhetik gyermekeiket.
Bogár Zsuzsa pszichológus, pár- és válásterapeuta szerint természetesen a váltott gondoskodásnál is fontos a válófelek közötti összhang, de – mint mondta – talán a gondoskodási formák közül ez a módszer igényli a legkevesebb interakciót a szülők közt. – Ha anya és apa részt vesz a mindennapi feladatok ellátásában, kapcsolatot tart az iskolával, gyerekorvossal, akkor kevésbé kell beszámolni egymásnak – jelezte. Monostori Judit ezt azzal egészítette ki: „Váltott gondoskodás esetén a gyermek maga a hírvivő”. A szakértő kutatása során, ahol szakértőkkel (bírókkal, ügyvédekkel, civil szervezetek képviselőivel, pszichológusokkal) és érintett családokkal készített interjút, az világosan kiderült, konfliktusos kapcsolatok esetén is működhet ez az intézmény. – A válás egy krízis helyzet, amiben a konfliktusok idővel csillapodhatnak, így nem feltétlenül célszerű abból kiindulni, hogy adott pillanatban milyen a viszony a szülők között. Tudok olyan ítéletről, ahol a felek vitatkoztak, mégis váltott gondoskodás lett az ítélet, úgy gondolta a bíró, próbálják meg, és igaza is lett. Az Egyszülős Központ kutatásának egyik fontos megállapítása az is, hogy ezeknél a családoknál az anyagi tényezők jellemzően nem jelentenek olyan léptékű konfliktust, mint azokban az esetekben, ahol a gyermek az egyik szülőnél lakik, és a másikkal csak kapcsolatot tart. A szülők válaszaiból arra következtettünk, hogy ez azért van így, mert közvetlenül a gyerekre megy a pénz, nem a házastársnak fizetik a felek – mondta Monostori Judit.
Galambos Balázs szerint ha már menthetetlen a házasság még fontosabbá válik az együttműködés, előbb-utóbb meg kell oldani, vagy elengedni a konfliktusokat. Ehhez viszont kevés segítséget kapnak a felek. – Ebben a hónapban veszünk fel egy tájékoztató, oktató anyagot a jó szülőtársi viszonykommunikációról „Külön, de együtt a gyermekünkért” címmel. Ez Kanadádban kötelező, enélkül nem választják el az embereket. Itthon, a realitásokból kiindulva kevesen kérnek segítségek, mennek terápiára, mert nem elterjedt, vagy nem engedhetik meg maguknak. Az állami szférában nyújtott segítség pedig kevés, hosszas sorok jellemzik, a szakmai anyagok sem mindig naprakészek.
Rácz Dominika, a Hintalovon Alapítvány jogásza is hasonlósan érvelt. – További támogató szolgáltatások kiegészítésére szorulna a törvény, mint például mediáció, családterápia, szülői edukációs program. Az együttműködés, partnerség elengedhetetlen, és megfelelő eszközökkel ebben lehetne fejlődni – mondta a Népszavának, majd hozzátette: ennek ellenére a szülők közötti konfliktusos viszony önmagában nem igazolhatja a gyermek egyik szülővel való kapcsolattartásának korlátozását.
Ami a gyerekeket illeti, a lapunk által megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy ugyan minden gyerekfüggő, – három éves kor alatt nem ajánlják, maximum fokozatosan – de összességében a váltott gondoskodásban nevelt gyerekek kiegyensúlyozottabbak. Bogár Zsuzsa szerint ez azért van így, mert egyfelől a gyermek megéli, hogy mindkét szülő szeretne vele lenni, továbbá akik ezt választják, önmagukkal is rendben vannak, bíznak a saját szülői képességeikben és a volt házastársukéban is. Monostori Judit interjús tapasztalatai is ezt támasztják alá, de hozzátette, a képet több minden árnyalja. – Sok olyan eredmény született a külföldi kutatásokban, hogy ezeknek a gyerekeknek jobbak az iskolai eredményei, jobban helytállnak. Mi még ezt nem látjuk, ahhoz kevés idő telt el hazai környezetben, azt viszont tudjuk a demográfiai adatokból, hogy többnyire magasabban kvalifikált, jobb módú emberek választják inkább ezt az intézményt.