Augusztusban a nyugdíjak 3 százalékos, januárig visszamenőleges emelését, és az ellátások éves növelésének átalakításáról szóló egyeztetést kéri Orbán Viktor miniszterelnöktől a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (Nyuszet) elnöke. Juhász László, a hét nagy, országos idősügyi szervezetet tömörítő tanács vezetője azért fordult a nyílt levélben a kormányfőhöz – aki egyben az Idősek Tanácsának elnöke is –, mert a magas infláció miatt gyorsuló ütemben szegényedik a nyugdíjas társadalom. Szerinte ezen némileg enyhítene az elmúlt két év gyakorlatához hasonló évközi emelés. Kitért arra, hogy az éveleji 15 százalékos emelés ellenére máig 10,1 százalékos vásárlóerő csökkenést szenvedtek el az idősek. Az év első felének utolsó hónapjában, júniusban is 20 százalék fölött, pontosan 21,2 százalék volt a nyugdíjas kosár szerinti áremelkedés. Így az első 6 hónap nyugdíjas inflációjának átlaga 25,1 százalék – érvelt. Ahhoz, hogy az év végéig az árindex 15 százalék alatt alakuljon – vagyis megegyezzen a januári emeléssel –, arra lenne szükség, hogy a második félévben az átlagos nyugdíjas árindex 4,9 százalék alatt maradjon. Juhász László szerint ez valószínűtlen. Úgy fogalmazott: nagyra értékeli a kormány infláció ellenes intézkedéseit, de a nyugdíjemelés jelenlegi rendszere láthatóan képtelen megvédeni a nyugdíjasokat az infláció év közbeni hatásaitól. Erről szól egyébként a másik kérése: a Nyuszet szeretné ismertetni az Idősek Tanácsa előtt azokat a módszereket, amelyekkel a kormány biztosíthatná, hogy a nyugdíjemelés valós mértéke ne lehessen kevesebb, mint az adott évi átlagos infláció. Juhász László azzal zárta levelét, bízik kérése pozitív fogadtatásában.
Erre elég kevés az esély, mert – miként arról korábban írtunk – az idősek ugyan hónapok óta kérik különböző fórumokon és vezető politikusoktól az évközi rendkívüli nyugdíjemelést, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég a kormányinfón azt mondta, jövő év január elsejével lesz rendes nyugdíjemelés, a törvény pedig meghatározza, hogy mikor kell évközit adni – novemberben –, ha erre okot adó körülmény van.
Farkas András nyugdíjszakértő korábban lapunknak úgy fogalmazott:
már nyáron, júniusban is indokolt lett volna a korrekció, ám most ott tartunk, hogy már a novemberire sem lehet mérget venni.
A nyugdíjtörvény csak novemberi korrekciót ír elő, ami abban az esetben jár, ha a január-augusztus nyolc havi inflációs adatok alapján becsülhető éves infláció mértéke meghaladja a januári emelés mértékét. A kormány kommunikációjából pedig az derül ki, hogy becslése szerint az éves infláció idén nem lesz magasabb 15 százaléknál. Nyári rendkívüli kiigazításról a nyugdíjtörvény nem is rendelkezik, ez a kormány döntésén múlik, ahogy ez történt 2021-ben és 2022-ben is.
Az év első hat hónapjában a nyugdíjas infláció az általánosnál lényegesen magasabb lett, januárban 27,4-, februárban 26,9-, márciusban 26,7-, áprilisban 25,3-, májusban 22,9, júniusban 21,2 százalék volt. Az élelmiszerek inflációja még ennél is durvább, az év első hat hónapjában messze a fájdalomküszöb fölött ingadozott, januárban 44-, februárban 43,3-, márciusban 42,6-, áprilisban 37,9-, májusban 33,5 százalék volt. Az idősek a pénzük egyre nagyobb részét kénytelenek élelemre költeni – jelentette ki a szakember. Mint mondta, az infláció növekedési üteme most ugyan lassul, de ez a csökkenés is brutális árnövekedést takar. Példaként említette, hogy a májusi nyugdíjas infláció 22,9 százalékos mértéke azt jelenti, hogy a 2022. májusi, és már akkor is horribilis árakhoz képest még további 22,9 százalékkal drágábban tölthető meg egy idős ember fogyasztói kosara.
