- Lehetetlen pontosan megmondani, hogy áll az idei idénymunkás állomány, és összetett annak az oka, hogy miért nem egyszerű követni a létszámot. Ez a fajta foglalkoztatás a törvény értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás hatálya alá tartozik. Ha tehát valakit idényjelleggel foglalkoztatnak, az többnyire egyszerűsített foglalkoztatást jelent, de ennek többféle válfaja van: alkalmi foglalkoztatott, mezőgazdasági idénymunka, turisztikai munka. Ráadásul előfordul, hogy egy ember több munkáltatónál dolgozik, statisztikailag tehát valóban nehéz kezelni a helyzetet.
A becslések alapján 350 ezer dolgozóról lehet szó havonta a májustól októberig tartó időszakban. Nagy részük turisztikai foglalkoztatott, 40 ezer lehet a mezőgazdasági idénymunkás - mondta Csizmadia Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. De ez is megtévesztő, mert tapasztalatai szerint a gazdálkodó sokszor nem a mezőgazdasági idénymunkást alkalmazza, hanem az alkalmi foglalkoztatottat. Azért, mert utóbbi esetben nem kell indokolni a tevékenység idényjellegét. A helyzet szektoronként is változik. A növénytermesztés, ezen belül is a szőlészet, kertészet, zöldség-, és gyümölcstermesztés igényli a legtöbb ilyen munkaerőt. A helyzetet tovább árnyalja egy másik nehezítés, amit mérlegelnie kell a gazdának. Az egyszerűsített foglalkoztatási törvény hatálya alá tartozik az alkalmi foglalkoztatott, aki végezhet olyan tevékenységet, amely nem idényjellegű. Ez például az állattenyésztésben szokott előfordulni azonnali, de rövid ideig tartó munkáknál. A jogszabály ezt is egy kalap alá veszi, holott az a foglalkoztatás nem idényjellegű, csak átmeneti.
A jövedelem tekintetében van egy minimum, melyet megegyezés alapján feljebb lehet tornázni, a kínált bérek általában havi bruttó 300 ezer forinttól indulnak. A háborús veszélyhelyzet apropóján alkotott, extraprofitadóról szóló kormányrendelet megemelte az e fajta munka után fizetendő közterhet, amely korábban naponta fejenként 500 forint volt a mezőgazdasági idénymunkára, az alkalmi foglakoztatottra pedig 1000 forint. Ha ezt a munkáltató lerótta, rendben voltak a fizetni valók. Az említett jogszabály ezt változtatta meg. Az új tarifákhoz a minimálbért kell figyelembe venni: az egyszerűsített foglalkoztatásnál annak 85 százalékát kell kifizetni, szakképzettséget igénylő munkakörnél pedig a garantált bérminimum 87 százalékát. A közteher a korábbi 1000 forintról a minimálbér 1 százalékára, 2300 forintra nőtt, a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál 500 forint helyett fél százalék, 1200 forint lett.
A napidíj a beszámolók alapján 12-15 ezer forint körül mozog, de ezt a piaci helyzet, a gazdák rászorultsága akár felfelé is elmozdíthatja.
Arról nincsenek egzakt információk, hogy ezeknek a munkásoknak mekkora hányada külföldi. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) lapunkat arról tájékoztatta: az elmúlt években növekvő tendenciát mutatott a külföldi munkavállalók foglalkoztatása, de a mezőgazdasági idénymunkások túlnyomó többségét még mindig a hazai munkavállalók teszik ki. A számuk uniós és nem uniós országokból érkezőket is számolva nem haladja meg a tízezer főt évente. Az tény, érvelt a szövetség tanácsosa, hogy a mezőgazdaság régóta munkaerő-hiánnyal küzd, és ezért egyre nő az igény a külföldiek foglalkoztatására, de ez inkább az állandó foglalkoztatottakra jellemző, és döntően az állattenyésztés szívja fel őket. Arról, hogy indiai dolgozókat alkalmaznak tehenészetekben, már nem is meglepő. Érthető módon hosszú időre szegődnek el egy-egy gazdasághoz, de ebben az ágazatban egyébként sem jó, ha gyakran cserélődnek az alkalmazottak. Úgy tetszik a munkáltatók hiába kedvelik az egyszerűsített foglalkoztatási formát, ami rugalmas, az adózási szabályok kedvezők, nagy a hiány az idényjellegű foglalkoztatásban. Vonzóbb bérre sem feltétlenül kapnak a munkavállalók, illetve aki el akart helyezkedni, az talált állandó munkát magának - osztotta meg tapasztalatait a MOSZ tanácsosa.
A legtöbb idénymunkásra a betakarítás, a szüret idején van igény, zömüket a kertészeti ágazat foglalkoztatja, ám a több szakértelmet igénylő dömpingmunkára, például metszésre kevéssé jöhet szóba ez a foglalkoztatási forma. Az agrárkamara úgy látja, hogy a gazdaságok az élőmunkát gépesítéssel váltanák ki, és kapálás helyett például gyomirtásra állnak át. Már kimutatható, hogy egyes bogyós gyümölcsök, a spárga termesztése éppen a kézi munkaerő hiánya miatt szorul vissza. Egy másik hatást az állattenyésztésből vett példával illusztrált Csizmadia Máté. Részben a munkaerő-hiány, részben a költségek miatt sok helyen már nem alkalmaznak éjszakai elletőt. Az ő feladata figyelni és segíteni, ha világra jön például egy borjú a szarvasmarha telepen. Ma inkább bevállalja a kockázatot a gazdaság: ha nem marad reggelre életben a borjú, mert az anyagilag kisebb veszteség, mint erre tartani egy dolgozót.
A kertészeti ágazat munkaerőhiánnyal küzd
Nemhogy szakképzett dolgozókat, de idénymunkásokat is alig találni az egész országban, de Európa-szerte is. A vállalkozók jobb híján egymásra licitálnak a bérekben, miközben kénytelenek tudomásul venni, hogy a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolja, jut-e éppen elegendő munkáskéz földekre - közölte a a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az Agrárszektor.hu kérdésére. Számításaik szerint közvetlenül és közvetve évi mintegy 50-80 milliárd forint kárt (termelésiérték-kiesést) okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben az elégtelen munkaerő-ellátottság, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz.
