- A szekszárdi képviselő-testület után a bíróság is leléptette Ács Rezső polgármestert

A bíróság első fokon jogszerűnek találta azt a határozatot, amellyel a szekszárdi közgyűlés felmentette posztjáról a város fideszes polgármesterét, Ács Rezsőt.

Május 23-án menesztette Ácsot a tolnai megyeszékhely képviselő-testülete. A döntés indoka az volt, hogy Ács Rezső 2017. óta tanácsadói fizetést kapott a várost vízzel ellátó regionális vízműtől, márpedig a törvény tiltja, hogy a 3 ezer lelkesnél népesebb települések első embere másféle állás révén jövedelemhez jusson. A közgyűlés a városvezetői teendők ellátásával megbízta Gyurkovics János, fideszes alpolgármestert.

A hivatalából kizárt Ács Rezső a bíróságon fellebbezte meg a határozatot, s az ügyben szerdán tartottak tárgyaltak a Pécsi Törvényszéken. A polgármester ügyvédje Schiffer András főképp arra építette beadványát, hogy Ács Rezső a felmentéséről szóló közgyűlési határozat napján lemondott havi 300 ezer forintos tanácsadói javadalmáról, így eleget tett a törvény által előírtaknak. A fenti érv azonban nem állt meg a bíróságon, és a törvényszék helyben hagyta a közgyűlés határozatát. Az ítélet indoklása szerint

Az ítélet nem jogerős, mivel mint Schiffer András – kérdésünkre válaszolva – elmondta, fellebbeznek a döntés ellen. Az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

A pécsi tárgyaláson – egy híján – ott volt a szekszárdi közgyűlés minden tagja, és a képviselők elégedetten fogadták az ítéletet. A fideszesek és az ellenzéki összefogás képviselői egyaránt. Ez nem volt meglepő, hisz a két tábor a polgármester menesztéséről is egyöntetűen szavazott. Ez korábban elképzelhetetlen volt.

Ismert, hogy a 2019-es önkormányzati választás után kettős hatalom alakult ki Szekszárdon. Ács Rezső ugyan nyert a voksoláson, ám az ellenzéki erőket összefogó Éljen Szekszárd (ÉSZ) eggyel több képviselőt juttatott be a közgyűlésbe. 2020-ban viszont az ÉSZ egyik tagja, Zaják Rita elhagyta a frakciót, így odalett az ellenzék többsége. Ráadásul a pandémia miatt elrendelt veszélyhelyzetben a polgármester gyakorlatilag egyedül irányíthatta a várost.

Az egyszemélyi vezetés azért sem volt szerencsés, mert Ács Rezső egy, az izmait megtámadó gyógyíthatatlan betegség miatt 2020-tól fokozatosan elvesztette mozgás- és beszédkészségét. Az ellenzék szerint a polgármester alkalmatlanná vált posztja betöltésére, hisz nem tudott önállóan mozogni és tárgyalni. Többször felszólították Ácsot, hogy mondjon le posztjáról, mert állapota miatt a város súlyos hátrányokat szenved. A Fidesz-frakció azonban megvédte Ácsot, és nem volt arra esély, hogy az ellenzék feloszlassa a közgyűlést. 2023 márciusában viszont megromlott a viszony Ács és a kormánypárti városatyák között. Ennek egyértelmű jele az volt, hogy Ács indítványozta, a közgyűlés válassza meg alpolgármesterré a KDNP-hez kötődő, ám képviselői státusszal nem rendelkező Posta Zoltánt. A testület ellenzéki és kormánypárti frakciója ekkor összezárt, és az szmsz-t úgy módosították, hogy a városnak csak egy alpolgármestere lehet, emellett visszaadták a testület szakbizottságainak azokat a jogokat, amelyeket a polgármester a pandémiára hivatkozva elvont tőlük. E döntések nyomán létrejött egyfajta nagykoalíció a szekszárdi városházán, a polgármester pedig háttérbe szorult.

Vélhetően a Fidesz országos és megyei vezetése is támogatta Ács kiszorítását, majd azt is, hogy szabaduljanak meg a polgármestertől. Hisz a Fidesznél évek óta tudhattak arról, hogy Ács tanácsadói díjat kap a vízműtől, az ebből adódó összeférhetetlenségre mégis csak két hónappal ezelőtt világítottak rá, ami – nyilván – azzal magyarázható, hogy a párt számára most vált Ács támogathatatlanná.

Hogy a viszony mennyire megromlott Ács és a frakciója között, azt az is bizonyítja, hogy a képviselők visszaperelnék az önkormányzat számára a polgármester elmúlt két évi bérét, hozzávetőleg 40 millió forintot, mivel arra a vízműnél betöltött fizetett állása miatt nem volt jogosult.