;

Ukrajna;Grúzia;feszültség;Miheil Szaakasvili;

Szaakasvili állapota aggasztó, az Európai Unió is tiltakozott a grúz kormánynál

- Grúz-ukrán feszültség Miheil Szaakasvili miatt

Tiltakozott a grúz külügyminisztérium amiért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn utasította az ukrán külügyminisztériumot, rendeljék be és szólítsák fel Grúzia kijevi nagykövetét, hogy 48 órán belül utazzon haza konzultációkra.

Az ukrán államfő azután intézkedett, hogy nyilvánosságra került a videofelvétel a Grúziában bebörtönzött Miheil Szaakasvili aznapi bírósági meghallgatásáról. A friss felvételen egy rendkívül lesoványodott ember látható: a 195 centi magas, egykor 116 kilós politikus most 67 kiló, vagy talán annyi sem, ez februári adat. Telegram bejegyzésében Zelenszkij emlékeztetett - nem először indítványozták a grúz politikai vezetésnél, hogy egyezzenek meg Szaakasvili visszatéréséről Ukrajnába. „Ismételten fölhívom a grúz vezetést, adják át Ukrajnának Miheil Szaakasvili ukrán állampolgárt, hogy gyógykezelhessék és megmenthessék életét. ...Egyetlen hatalomnak sincs joga embereket kivégezni, az emberélet alapvető európai érték” – írta az elnök, aki szerint szerint Vlagyimir Putyin grúz közreműködéssel akarja elvenni Szaakasvili életét..

A grúz politikus azután kapott ukrán állampolgárságot, hogy 2015-ben megfosztották grúz állampolgárságától. Szaakasvili ellen, aki 2004- 2007, valamint 2008-2013 között töltötte be Grúzia elnöki tisztségét, néhány éve hatalommal való visszaélés vádjával indítottak eljárást, majd távollétében hat évre ítélték. A politikus 2021 őszén hazatért, szándékát nem titkolta, az interneten még repülőjegyét is közzétette. Kisvártatva letartóztatták, és tiltott határátlépésért is eljárást indítottak ellene. A börtönben többször éhségsztrájkba kezdett. Egy terjedelmes amerikai orvos-szakértői vélemény szerint meg is mérgezhették: agyi diszfunkciókat mutattak ki nála, és nehézfémek kerültek szervezetébe. Állapotának súlyos romlása miatt az Európai Unió is hivatalosan tiltakozott tavaly decemberben.

A grúz külügyminisztérium szerint az ukrán lépés kiélezi a diplomáciai kapcsolatokat, súlyos kárt okoz a két ország stratégiai együttműködésének, a két nép barátságának. Ráadásul az ok (Szaakasvili életveszélyes állapota), amelyre hivatkozik az ukrán kormány, végképp érthetetlen, és közvetlen beavatkozást jelent egy szuverén ország belügyeibe. Grúzia azonban, minthogy Ukrajna a háború „aktív szakaszában” van, a nemzetközi, különösen pedig a partneri kapcsolatok iránt viselt felelőssége tudatában most tartózkodik a válaszlépésektől, áll a közleményben.

A grúz kormány néhány hete kivívta az Európai Unió felháborodását is azzal, hogy engedélyével május közepén az orosz Azimut és a grúz Georgian Airlines fölújította a közvetlen légiforgalmat Moszkva és Tbiliszi között. Emiatt az EU tbiliszi nagykövete, más uniós diplomaták társaságában demarsot, erőteljes diplomáciai tiltakozást nyújtott át a grúz gazdasági miniszternek. Hangsúlyozták, a döntés ellentmond a 27 tagország elhatározásának, hogy az Ukrajna ellen viselt háború elleni tiltakozás jegyében izolálják Oroszországot, és minden lehetséges eszközzel nyomást gyakorolnak rá az invázió beszüntetése érdekében. A grúz miniszter azzal magyarázkodott, hogy más a helyzetük, mint az uniós államoknak, mert országuk közvetlenül határos Oroszországgal, és területük 20 százalékát a Kreml által támogatott szeparatisták tartják megszállva. Az orosz-grúz légiforgalom felújítása miatt májusban tüntetések is voltak, a több éves szünet után az első Moszkvából érkező gépet a tbiliszi repülőtéren tiltakozó plakátokkal fogadták. Szalome Zurabisvili  grúz elnök,is a tüntetők mellé állt, támogatásáról biztosította őket, de a végrehajtó hatalmat nem ő, hanem a kormány gyakorolja.

Repülés ügyben szerdán Grúzia újabb gesztust tett Oroszországnak: a Georgian Airlaines, amely Ukrajna szankciós tilalma alatt áll, július 5-től a vnukovói repülőtérről tbiliszi átszállással légijáratot indított a francia Riviérára. Az induló ár szerdánként 535, szombatonként 633 dollár, az út nyolc és fél órát vesz igénybe

Franciaországban a peremen élők a társadalom kirekesztettjeinek érzik magukat és nem látnak esélyt a felemelkedésre. A mostani zavargások megosztják a társadalmat, de a többség inkább a rendőröknek ad igazat.