- Az uniós átlagnál kevésbé csökkentette a magyarok életminőségét az energiaár-robbanás, de az Orbán-kormány a legszegényebbeket most is az út szélén hagyta

Magyarországon a több ezer milliárdos költségvetési támogatás nyomán a lakosság egészét a „rezsicsökkentés csökkentése” ellenére európai összevetésben viszonylag kevéssé sújtotta az energiaárak emelkedése – vonja le a következtetést az Energiaklub az Institute for European Environmental Policy nevű, brüsszeli székhelyű zöld elemzőközpont nemrég a Zöld és méltányos energiaadókat! elnevezésű projekt keretében közzétett, uniós szemléletű tanulmányából.

Az energiaválság sok országban aránytalanul sújtotta az amúgy is kiszolgáltatott társadalmi rétegeket. Bár Magyarország esetében a közvetlen energiaár-hatás az érvényben lévő rezsicsökkentés miatt nem volt jelentős, a bevezetett intézkedések nem a leginkább rászorulók javát szolgálták. Azok a kedvezőtlen helyzetűek ugyanis, akik anyagi okokból nem, vagy csak jóval szükségleteik alatt fogyasztanak gázt, áramot, illetve üzemanyagot, nem tartoztak a felmérés gyújtópontjába. Érdemes volna megvizsgálni, hogy a jelentős arányban tűzifával fűtő községi lakosokat miként érintette a visszaesés, illetve a társadalom egészére hogyan hatottak az energiaválság okozta áremelkedések – szögezik le. Következtetésként levonják, hogy az energiaszegénység elleni küzdelmet tovább kell fokozni. Szintén megállapították, hogy ennek érdekében, válságok idején a leginkább kiszolgáltatott rétegeken a közvetlen pénzügyi támogatás többet segít. Az adócsökkentéshez hasonló, általános intézkedések ugyanis főképp a közepes és a magas jövedelműeket hozzák előnyösebb helyzetbe.

Emellett javasolják, hogy az uniós intézkedések az eddigieknél is jobban vegyék figyelembe a nemzeti és más sajátosságokat. Az üzemanyagok ellenében inkább a fűtés és a villany árának letörését indítványozzák.

Európai összevetésben – hangsúlyozottan csak a rezsitámogatások vizsgálata alapján – a magyarok az igen kedvező, harmadik legalacsonyabb, 2 százalék alatti jóléti visszaesést szenvedték el. Az első helyezett Horvátország, a második Portugália lett. A sereghatók az észtek, akik életminősége az energaiáremelkedés miatt közel 6 százalékos visszaesést mutat.

Az energiaárak 2021-22-ben a gázpiaci fejlemények és az ukrajnai háború miatt ugrottak meg – állapította meg a tanulmány Ki viselte az energiaválság terhét? című, online bemutatóján Pej Zsófia, az Energiaklub munkatársa, a tanulmány magyar változatának szerzője. A földgázhiány ezután az olaj- és szénpiacra is kiterjedt. Tekintve, hogy az európai erőművek közel fele még mindig ezekkel a fűtőanyagokkal üzemel, az áramárak is megugrottak. Mindezek nyomán megindult az árak általános emelkedése, az infláció, ami leginkább a kiszolgáltatott háztartásokat sújtotta. A tanulmány során azt is bebizonyították, hogy a tíz különböző jövedelmi rétegből a legszegényebbek a keresetükön belül a legtöbbet a különböző energiafajták közül áramra költik és a legkevesebbet pedig üzemanyagra. Míg a jövedelem emelkedésével az villany aránya egyértelműen csökken, addig a – viszonylag kis hányadot képviselő - fűtésé csak alig mérséklődik. Üzemanyagra a legnagyobb arányban az 5. jövedelmi sávba tartozók költenek, de a legszegényebbeket leszámítva az összes kategóriában ennek az aránya a legnagyobb. Az uniós jövedelmi sávokat alapul vevő magyar eredmények némiképp eltérők. Eszerint a legszegényebbek a legtöbbet fűtésre költik, ami sokak szerint leginkább a hazai lakások gyatra szigetelésére utal. Ezt követően ugyanakkor itt is az üzemanyag aránya ugrik meg. Furamód ugyanakkor a jövedelem legnagyobb hányadát, közel 12 százalékot a 9. sávba tartozó, vagyis a második leggazdagabb réteg költi energiára, az üzemanyag messze kiugró arányával. Jövedelmük legkisebb hányadát, alig két százalékát ugyanakkor a leggazdagabbak költik az energiahordozókra.

Mindemellett megállapították: az áram áfacsökkentése egyértelműen kedvező hatást gyakorolt a jövedelemeloszlásra, különösen az alacsonyabb keresetűeknél. Az üzemanyagok jövedékiadó-csökkentése leginkább a közepes - Kelet-Európában a magas - jövedelműeknek kedveznek. (Az Orbán-kormány nem csökkentette az áfát, az üzemanyagoknál viszont átmenetileg hatósági árat vezetett be és csökkentette a jövedéki adót.)

Az előadás néhány szakmai hozzászólója ugyanakkor kiemelte, hogy az államok az ártámogatáson kívül más módon is nyújthatnak segítséget a rászorulóknak. Pej Zsófia ennek kapcsán megjegyezte: a tanulmány ezeket a tényezőket valóban nem vette figyelembe. Így bár a felmérés kétségkívül viszonylag kedvező színben tünteti fel az Orbán-kabinet intézkedéseit, más államokban egyéb intézkedésekkel segítették az alacsonyabb jövedelműeket.

Felkért előadóként Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányfelelőse az ellentmondást úgy oldotta fel, hogy a viszonylag alacsonyan tartott tarifák kétségkívül megóvták a magyar lakosságot a magas rezsitől, ezt a számlát "valahol" - leginkább a határon, vagyis a beszerzés során, jórészt adófizetői pénzből - ki kell fizetni. A szervezet kifogásolja a földgázberuházásokat is, hisz a fűtőanyag használatát a környezetvédelmi célok miatt néhány évtizeden belül meg kell szüntetni. A tanulmány szintén felhívja a figyelmet, hogy az intézkedések előnyeit és a hátrányait a lehető legtöbb szempontból érdemes vizsgálni.