Áprilisban 44 forinttal, 17 százalékkal körülbelül 214 forintra csökkenhetett az Oroszországból hozzánk érkező földgáz köbméterenkénti átlagára – számítottuk ki a KSH által tegnap közzétett külkereskedelmi adatokból. Üröm az örömben, hogy a TTF-nek nevezett holland gáztőzsde irányadó, két hónappal korábbi átlagára forintra és köbméterre átszámítva még ennél is nagyobbat, 48 forintot bucskázott. Ez így átlagban az egy hónappal korábbi szintnél ötödével olcsóbbra, 191 forintra jött ki. Áprilisban az oroszok által eme, irányadó tőzsdei szintre rászámolt felár – szintén forintban – a márciusi 8 százalékról áprilisban 12 százalékra ugrott. Tehát számításunk szerint Putyin ceruzája változatlanul igencsak vastagon fog, amikor az utolsó, velük még bármiben is együttműködő uniós tagországnak gáztarifát szab.
Az árarányokra jellemző, hogy a rezsicsökkentett hazai, lakossági gázáron belül a termék – fenti árakkal összevethető – tarifáját köbméterenként körülbelül 50 forinton tartják nyilván. Az átlagfogyasztás alatti, hazai háztartási gázár tehát még áprilisban is csak a vételár alig negyedére rúgott. Eme lakossági termék beszerzése és eladása tehát változatlanul veszteséget okozhatott a tevékenységet végző, állami MVM-nek. Igen ám, de az átlagfogyasztás feletti, úgynevezett „lakossági piaci ár” sokkal magasabb, a különböző adók és egyéb ártényezők levonása után, körülbelül 547 forintra tehető, ami viszont már az irányadó tőzsdei ár több mint kétszerese. Az ebből származó többletbevétel nyilvánvalóan csökkentette az MVM átlagfogyasztás alatti lakossági értékesítésen elért veszteségét, bár az enyhe tél miatt a korábban becsültnél kevesebb háztartás lépte át a tarifaugrást jelentő fogyasztási határt. Bár a "lakossági piaci árnak" - a kormány korábbi ígéretéhez híven - lefelé is követnie kéne a tőzsdét, a kabinet erre a jelek szerint nem hajlik.
A TTF mértékegységére, vagyis euróra és megawattórára átváltva számításunk szerint áprilisban orosz gázárunk 14 eurós, 19 százalékos csökkenéssel 58 euróra állt be, míg a holland gáztőzsde irányadó, februári értéke 11 eurós, 18 százalékos esés után 53 eurós átlagot mutatott. Bár tehát uniós devizában számolva az oroszok egy kicsit nagylelkűbbnek tűnnek, mint forintban – ami nyilván a hazai euróárfolyam-változás hatása -, tizedével itt is drágábbra jönnek ki. (Csak a Kreml kedvéért, az általuk használt mértékegységekben, míg áprilisban ezer köbméterenként 549 eurót fizethettünk a gázukért, addig a februári, holland tőzsde ebbéli átlaga 497 euróra jön ki.)
A KSH nyilvántartása szerint áprilisban 388 millió köbméter gáz érkezett hozzánk Oroszországból. Bár ez valamivel kevesebb, mint tavaly ugyanekkor, az első négy hónap – elsősorban a 2022 januárjában alig érkező fűtőanyag miatt - majdnem ugyanennyi többletet mutat az előző év hasonló időszakához képest.
Szokás szerint kiszámoltuk azt is, mennyit vesztettünk azon, hogy az oroszoktól és nem a tőzsdén vásároltuk a gázt. Eszerint, míg Putyin háborús terveit Magyarország áprilisban egy 83 milliárdos gázszámlafizetéssel segítette, addig a tőzsdén ugyanezért a mennyiségért, szintén áprilisi árfolyamon, 58 milliárd forintot kértek volna el tőlünk. Így tehát csak áprilisban 25 milliárddal fizettünk rá a kormányfőnek oly fontos orosz kapcsolatra. Ez a többlet – amit tehát nem az oroszokkal szerződve megtakaríthattunk volna - az év első négy hónapjában megközelíthette a háromszázmilliárd forintot.
A két hónapos elszámolási csúszásra, illetve a KSH további két hónapos átfutási idejére tekintettel, orosz gázárunk alakulása még négy hónapra – ezúttal tehát augusztusig bezárólag - viszonylag jól becsülhető előre. E tekintetben a TTF-en a március egy 17, a május pedig egy 25 százalékos, további áresést hozott. A holland mutató májusban 32 eurón közel két éves mélypontra került. Ez – vélhetőleg tompított formában, illetve változatlanul „felárral” – bizonyára megjelenik a májusi, illetve júliusi orosz gázszámlánkban is.
Bár a TTF 33 eurós júniusi átlaga alig mutat változást, illetve a szakértők és a magyar kormány év eleji, áremelkedési jóslatait a tények egyelőre messzemenőkig nem igazolják vissza, az utolsó hónap szokatlanul ideges hullámzásokat mutatott: a tőzsde napi átlaga állt 25 és 41 eurón is. A hétfői kereskedés 35 eurós átlagot mutatott.
Lapunk tavaly január vége óta, havonta közöl becsléseket a 2021 októberében életbe lépett új magyar-orosz gázbeszerzési megállapodáson alapuló orosz gázárunkról. Adataink jórészt cáfolják a magyar és az orosz kabinetnek a szerződés vélt előnyeire vonatkozó megállapításait. A kormány, illetve egyes szakértők általánosságban gyakorta kétségbe vonták becsléseink hitelességét és helytállóságát, de érdemi cáfolattal mindeddig senki nem állt elő.
Már a harmadik kutat fúrják a békési gázmezőn
Míg a Sarkad térségében feltárt szénhidrogén-lelőhelyen februárban termelésbe állt az első kút, Nyékpuszta mezőn a napokban ért véget a második fúrása, és már nekiláttak a harmadiknak is - közölte az Energiaügyi Minisztérium. A békés vármegyei mező kitermelése az állami MVM Csoport részvételével, vegyesvállalati struktúrában valósul meg. A Corvinus-projektet a kormány 2022 nyarán kiemelt beruházássá nyilvánította. Az első kutat idén februárban állították üzembe, abból mostanáig mintegy 15 millió köbméter földgázt és nagyjából tizedannyi kondenzátumot termeltek ki. A becslések szerint az itt felszínre hozott mennyiségeknek a tízszerese is hozzáférhető lehet. A második kút fúrását a 4500 méteren nemrég fejezték be. A teszt júliusra várható. A termelésbe állítás tervezett ideje 2023 ősze. A legújabb fejleményként megindult a harmadik kút fúrása is. A megcélzott 4200 méteres mélységet két hónap alatt érhetik majd el. A szaktárca közleménye kiáll a hazai földgázkitermelés és -felhasználás mellett. Arra a kérdésre, hogy az MVM él-e a vitatott rétegrepesztés módszerével, az érintettek mindeddig nem válaszoltak.
