Megválasztotta az Alkotmánybíróság (Ab) négy új tagját kedden a kormánypárti kétharmad, mivel Pokol Bélának, Dienes-Oehm Egonnak, Szívós Máriának és Szalay Péternek szeptember 1-jén lejár a 12 éves alkotmánybírói mandátuma. Az új tagok, Haszonicsné Ádám Mária, Varga Réka, Lomnici Zoltán és Patyi András le is tették esküjüket az Országgyűlés előtt.
Mind a négyen a Fidesz-KDNP-hez kötődő személyek, beleértve az MSZP-SZDSZ kormány idején, 2002–2009 között a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztját betöltő Lomnicit is. Haszonicsné a főpolgármesteri hivatal aljegyzője, majd a Fővárosi Kormányhivatal főigazgatója volt Tarlós István idején, s 10 évig vezette a köztársasági elnöki hivatalt Áder János alatt. Jelenleg az Áderhez kötődő Kék Bolygó Alapítványnál dolgozik. Varga Réka a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja, korábban az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának főtitkára volt, de dolgozott a Külgazdasági és Külügyminisztériumban is. Patyi András a Kúria elnökhelyettesi posztját cseréli fel az Ab-tagságra; korábban évekig a Nemzeti Választási Bizottság elnöke volt – Orbán Viktor emiatt nevezte 2018-ban „bírságbajnoknak” –, illetve a Közszolgálati Egyetem rektoraként is dolgozott. A kormánypártok egyik Jolly Jokere, a személyére szabott „lex Patyi” tette lehetővé, hogy rektori megbízatásának megszűnése után visszakerülhessen a Kúriára.
Az egykori főbíró, az idén a 69. életévét betöltő Lomnici is a Fidesz-KDNP „kreatív jogalkotásának” köszönheti alkotmánybíróvá választását. Egészen 2011-ig ugyanis a „rendesbírókra” és az alkotmánybírókra is egységesen a 70 éves nyugdíjkorhatár vonatkozott: aki betöltötte ezt az életkort, nem dolgozhatott tovább. Ám 2011-ben egyik napról a másikra a „rendesbírók” esetében 70-ről 62 évre csökkentették a nyugdíjkorhatárt, amivel csaknem 300 bíró megbízatását szüntették meg. Utóbb ezt az Ab és az Európai Bíróság is jogfosztónak találta, ezért úgy módosították a szabályozást, hogy a bírák szolgálati jogviszonya – a Kúria és az OBH elnökének kivételével – a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig tartson. Ez jelenleg 65 év. Igen ám, de ezzel párhuzamosan az Ab-tagok esetében nem csökkentették, hanem éppenséggel eltörölték a 70 éves felső korhatárt. A 2013-as szabályozás szerint így akár 80 évesen is lehet valaki alkotmánybíró. Mint a most megválasztott Lomnici, akit néhány éve Áder fel is mentett rendesbírói megbízatása alól, hiszen betöltötte a vonatkozó nyugdíjkorhatárt, ám ennek ellenére, ha kitölti mandátumát, 81 éves koráig Ab-tag lehet.
Újabb csavart jelent a korhatár-szabályozásban, hogy a kormánypártok 2019-ben lehetővé tették, hogy az Ab-tagokat – kérésükre – az államfő „rendesbírónak” nevezze ki a Kúriára. Kilenc Ab-tag élt is a lehetőséggel, az egykori legfőbbügyész-helyettes, Varga Zs. András így válhatott egyetlen perc bírói gyakorlat nélkül előbb kúriai bíróvá, majd néhány hónap múlva a Kúria elnökévé.
Az azóta bezárt jogi kiskapu adta lehetőséggel Sulyok Tamás, az Ab elnöke is élt, és meg is kapta rendes bírói kinevezését – melyet szüneteltetett – az államfőtől. Időközben azonban betöltötte a „rendesbírókra” vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, ezért kérte felmentését bíró szolgálata alól, amit a múlt hétvégén Novák Katalin meg is tett. Az egykori téesz-jogász Sulyok tehát hiába volt „rendesbíró”, soha egy percig nem bíráskodott, ugyanakkor 2026-ig, 12 éves mandátuma végéig az Ab tagja maradhat.
Patyi Andrást és Lomnici Zoltánt jelöli alkotmánybírónak a Fidesz