Irán szüneteltetné a 60 százalék tisztaság feletti urándúsítást, szorosabban együttműködne a nukleáris létesítményeit ellenőrző Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), az iráni támogatást élvező szíriai és iraki milíciák felhagynának az amerikai katonák elleni támadásokkal, továbbá az ország nem biztosítana ballisztikus rakétákat Oroszországnak és szabadon engedne néhány iráni-amerikai kettős állampolgárságú foglyot. Mindezért cserébe az Egyesült Államok engedné a szigorú szankciókkal sújtott perzsa államnak, hogy naponta egymillió hordó olajat is exportáljon, és hozzáférjen bizonyos, külföldön befagyasztott számláihoz, amelyekből a pénzt amerikai felügyelet mellett humanitárius célokra (például élelmiszer- és gyógyszerbeszerzésre) költhetné. Sajtóhírek szerint egy ilyen “minialkunak”, átmeneti egyezségnek vagy kvázi tűzszünetnek is nevezett informális megállapodás körvonalazódik a washingtoni kormányzat és a teheráni rezsim között.
A felek egyes források szerint tavaly év végén, mások szerint idén tavasszal kezdtek közvetett tárgyalásokba a közel-keleti diplomáciában aktív Omán és Katar közvetítésével. Amerikai részről Brett McGurk, a Nemzetbiztonsági Tanács Közel-Keletért és Észak-Afrikáért felelős koordinátora, illetve (a jelenleg éppen kényszerszabadságát töltő) Robert Malley iráni különmegbízott szokott részt venni az egyeztetéseken.
A háttérben, csendben zajló alkudozás a közel-keleti enyhülés kontextusában értelmezhető - mutatott rá lapunknak N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egyetemi tanára, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója. “A térségben erőteljesen felélénkültek a diplomáciai tárgyalások minden irányban. Legyen szó a szaúdi-iráni normalizációról, Szíria Arab Ligába történt visszafogadásáról vagy éppen a török-egyiptomi párbeszédről. Tulajdonképpen úgy tűnik, mintha mindenki mindenkivel tárgyalna és igyekezne valamiféle megállapodásra jutni. Még az sem kizárt, hogy a jemeni konfliktus lezárásában is áttörés következhet be” - fogalmazott a Közel-Kelet-szakértő, aki szerint Kína fokozódó közel-keleti diplomáciai aktivitása is kompromisszumkeresésre ösztönözhette az Egyesült Államokat.
N. Rózsa Erzsébet emlékeztetett: Joe Biden amerikai elnöknek kampányígérete volt a 2015-ös többhatalmi iráni nukleáris megállapodás (JCPOA) helyreállítása, amelyből elődje, Donald Trump 2018-ban léptette ki az Egyesült Államok. Az erőfeszítések azonban eddig kudarcba fulladtak. Joe Biden beiktatása után, 2021 áprilisában ugyan elindultak az atomalku feltámasztására irányuló bécsi tárgyalások, ám azokat kisiklatta a Washington és Teherán közötti bizalmatlanság, valamint az, hogy kölcsönösen próbáltak saját keményvonalasaik számára elfogadhatóbb megállapodást kicsikarni egymásból. Az egyeztetések tavaly augusztusban feneklettek meg, miután Irán azzal a követeléssel állt elő, hogy a NAÜ állítsa le vizsgálatait, korábbi, be nem jelentett nukleáris tevékenységének feltárására.
A perzsa állam azóta a fejkendő-viselés elleni tüntetések brutális elfojtásával, valamint az ukrán infrastruktúrát ért orosz támadásokhoz biztosított öngyilkos drónokkal szinte teljesen elvesztette a Nyugat jóindulatát. Ezek miatt még a kompromisszumra kész európai hatalmakkal is elmérgesítette viszonyt, de igazán az Egyesült Államokkal tette lehetetlenné a megállapodást.
Egy tavaly novemberi kampányrendezvényen a közönség egyik tagjának kérdésére maga Biden nyilvánította halottnak a JCPOA-t. Az amerikai elnök azt is hozzátette, hogy ezt nem fogják bejelenteni, amire sok okuk van. Decemberben azonban előkerült egy videó a párbeszédről, így mindenki számára világossá vált az addig is sejthető washingtoni álláspont.
Az atomalku tehát halott és nincs az a fekete mágia, amivel az egyezséget a közeljövőben fel lehetne támasztani. Az újraválasztásért induló Biden aligha kíván a jövő évi elnökválasztás előtt egy ilyen, a közvéleményben hiszterizált külpolitikai kérdésben gyengének mutatkozni. Hívogatóbbnak tűnik az átfogóbb, de valószínűleg íratlan informális megállapodás, amely a hírek szerint napirenden van Teheránnal.
A Republikánus Párt azonban kritikusnak mutatkozik a készülő egyezséggel, mondván, az súlyos összegeket (becslések szerint 12 milliárd dollárt) bocsátana Irán rendelkezésére. A konzervatív Washington Free Beacon portál szerint a képviselőházban szűk többséggel bíró párt politikusai az ügyben tárgyaló amerikai tisztségviselők, McGurk és Malley kongresszusi meghallgatását sürgetik. Az amerikai ellenzék hozzáállása azonban megbonyolíthatja a háttérben zajló tárgyalásokat is.
– Az irániak rendkívül oda fognak figyelni arra, hogy pontosan milyen formában kötnek egyezséget az Egyesült Államokkal, nem szeretnének úgy járni, mint az atomalkuval, amit Barack Obama elnöki rendelettel hirdetett ki, majd Donald Trump ugyanúgy visszavont. Teherán óvatos lesz, mindenképpen garanciát akar majd kapni - magyarázta N. Rózsa Erzsébet.
Az Egyesült Államok és a többi nyugati ország számára is fontos, hogy létrejöjjön valamiféle megaállapodás, amely átlátható korlátokat szab az iráni nukleáris programnak.
Ez ideális esetben megakadályozná a perzsa államot abban, hogy atombombát fejlesszen ki és elejét venné egy esetleges izraeli megelőző csapásnak is. Ali Hámenei, iráni Legfelsőbb Vezető ugyanis hiába hangoztatja, hogy az iszlám köztársaság vallási okokból nem kíván tömegpusztító fegyverekhez jutni, ez az általa rendszeresen fenyegetett Izraelt nem győzi meg.
Az eddigi beszámolók szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és környezete nem olyan elzárkózó a körvonalazódó amerikai-iráni minialkuval szemben, mint a JCPOA-val volt.
Egyelőre azonban nem áll küszöbön az egyezség, amint ezt Antony Blinken amerikai külügyminiszter is elismerte szerdán a New York-i székhelyű Külkapcsolatok Tanácsa (CFR) rendezvényén. A tárcavezető azonban hozzátette, hogy továbbra is hajlandóak diplomáciai utakat keresni.
A Katarhoz közel állónak tekintett Middle East Eye portál szerint június elején még jól haladtak a tárgyalások, ám az amerikai-iráni kettős állampolgárságú foglyok kérdése megakasztotta azokat. A teheráni vezetésben egyes keményvonalasok ugyanis nem akarnak elengedni egy negyedik fogvatartottat, akit az Egyesült Államok nemrég váratlanul adott hozzá a szabadon engedendők listájára.
