A gazdaság 0,5 százalékos csökkenésére és 19 százalékos inflációra számít az idén a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss prognózisában. A kutatócég nem lát esélyt az uniós pénzek folyósítására, így azok nemhogy az idei, de a jövő évi növekedésre sem lesznek hatással. A GKI azt valószínűsíti, hogy előbb-utóbb azért valamiféle megállapodás születni fog az EU-val, melynek végrehajtása ugyan állandó viták tárgya lesz, de azért a transzferek egy része – akár felfüggesztésekkel tarkítva – megérkezik.
A GKI szerint a kormányzati gazdaságpolitika nem tudott reagálni a tavaly kezdődött válságra, mindmáig nem készült új stratégia, ehelyett folyik az egyensúlyjavító és az élénkítő irányvonal küzdelme. Jól példázza ezt a 2023. évi költségvetés, melynek immár idén tavasszal elfogadott módosítása is lényegi felülvizsgálatra szorul. Az elkerülhetetlen válságkezelés reformok nélküli megszorításokban, adóemelésekben és támogatáscsökkentésekben, a közszolgáltatások perspektívátlan lezüllesztésében, és a piaci folyamatokba történő, a korábbinál is kiterjedtebb állami beavatkozásokban ölt testet – olvasható a jelentésben.
A GKI 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentette a lakossági fogyasztás várható idei visszaesését, mivel az első negyedévben a természetbeni juttatások volumene meglepő mértékben, 4,7 százalékkal emelkedett. A cég az év egészében 16 százalék körüli keresetemelkedést valószínűsít, ez a reálkeresetek 2,5 százalékos idei csökkenését jelenti. A nyugdíjak reálértékének megőrzését törvény garantálja, de a gyakorlatban ez némi csökkenést fog jelenteni, hogy idén nincs esély nyugdíjprémium kifizetésére - írják.
Az év egészében 19 százalékos körüli áremelkedés várható. A további havi drágulások legkeményebb akadálya a vásárlóerő csökkenése. Az év végére megvalósulhat az egyszámjegyű áremelkedés elérése. GKI éves átlagban a tavalyihoz hasonló, 390 forint körüli euróval, vagyis az első öthavi 383, valamint a június utolsó előtti hetének 370 forintos árfolyamához képest a második félévben jelentősen gyengülő forinttal számol. A forint idei, eddigi erősödésében ugyanis meghatározó szerepe volt a kiugróan magas magyar irányadó kamatnak, ami spekulációs pénzt is vonzott az országba. Bár a forint jól bírta a kamatcsökkentési periódus megkezdését, a folytatódó magyar kamatvágás ezt a pénzáramlást fokozatosan megfordíthatja.
Még nem hisz a magyar lakosság az infláció várható csökkenésébenAz MNB szerint meglesz a 10 százalék alatti infláció, de az adóemelések miatt a vártnál magasabb lesz a pénzromlás