;

Görögország;görög választás;Alekszisz Ciprasz;Kiriakosz Micotakisz;

Sosem nyert ekkora fölénnyel görög választást egyik párt sem, mint most Micotakisz Új Demokráciája

- Bejött a görög kormányfő számítása, választási diadala után pedig új fejezetről beszélt

Politikai szimata kiválónak bizonyult, olyan fölénnyel nyert, amilyenre még nem volt példa Athénban.

A reformok felgyorsítását ígérte a vasárnapi görög parlamenti választás győztese, Kiriakosz Micotakisz, miután vasárnap pártja, a jobbközép Új Demokrácia (ND) földcsuszamlásszerű győzelmet aratott. Ez öt héten belül a második voksolás volt az országban. Micotakisz pártja ugyan az előző voksolást is nagy fölénnyel nyerte meg, de azt még egy korábbi választási törvény alapján rendezték meg, így az ND csak koalíciós partnerrel kormányozhatott volna. A mostani voksolást viszont már a módosított választási törvény alapján bonyolították le, ami bónusz mandátumokat biztosít a kormányzó párt számára, így a 2019 óta hatalmon lévő Micotakisz kényelmes parlamenti többséggel kormányozhat második kormányfői ciklusában: 158 mandátumra számíthat a 300 tagú parlamentben. Az előző voksolás során még öt képviselői hely hiányzott az abszolút többséghez.

Az Új Demokrácia fölényét jól mutatja, hogy még növelni is tudta az előnyét a májusi parlamenti választáshoz képest. A párt ezúttal ugyan „csak” 40,5 százalékot szerzett, ami 0,3 százalékkal kevesebb az akkorinál, de legnagyobb ellenfele, a baloldali Sziriza két százalékot vesztett, ami mindössze 18 százalékra volt elég. A két pártot tehát 22 százalék választotta el. A modernkori görög történelemben 22 százalékos fölénnyel egyetlen párt sem tudott nyerni, így e tekintetben történelminek is nevezhető az Új Demokrácia győzelme.

A két párt közötti óriási különbséget az is magyarázhatja, hogy miközben Micotakisz rendkívül népszerű, s röviddel a választás előtt az utóbbi két évben a legjobb megítélést mondhatta magáénak, 51,4 százalékkal, Alekszisz Ciprasz volt miniszterelnök, a Sziriza vezetőjének közkedveltségi mutatója minden korábbinál alacsonyabb, 20 százalékra süllyedt. 

Ciprasz sosem nyeri vissza a lakosság egy részének bizalmát. Még a 2015-ös voksolás előtt azzal az ígérettel választották meg miniszterelnöknek, hogy szakít a nemzetközi hitelezőkkel, nem fizeti vissza a pénzüket. Ezzel azonban majdnem csődbe vitte hazáját, amelynek újabb mentőcsomagra volt szüksége. Azóta sokan nem bíznak Ciprasz gazdaságpolitikájában, Micotakisz kormányzása alatt viszont az ország kikerült a hitelezők védőernyője alól és Athén az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági gyarapodást ér el. Az idei évre 2,4 százalékos GDP növekedést jósolnak. A vasárnapi választás adataiból az is kiderül, hogy az alacsony részvétel elsősorban a baloldalnak ártott. Miközben májusban még a választók 61 százaléka járult az urnákhoz, ezúttal már csak 53 százalék, vagyis főleg a baloldali érzelműek maradtak otthon. Ennek két oka lehetett. Sokan előre lefutottnak érezték a választást, másrészt Ciprasz sem képes egységesíteni a baloldalt, inkább megosztó személyiségnek tartják.

A vasárnapi voksolást követően Micotakisz egy televíziós nyilatkozatában arról beszélt, hogy ez az eredmény új fejezetet nyit hazája történelmében. Mint fogalmazott, a választók „erős felhatalmazást adtak, hogy gyorsabban haladhassunk a szükséges nagy változások útján”. Hozzátette, végleg vége a „hazugságok időszakának” és a „mérgező légkörnek”, amely visszatartotta az országot és megosztotta a társadalmat. Második miniszterelnöki ciklusa során „dinamikus ütemben” alakíthatja át Görögországot, tette hozzá. Emelkedhetnek a fizetések és csökkentik az egyenlőtlenségeket. Egyúttal az eddiginél jobb és ingyenes közegészségügyi ellátást, hatékonyabb és digitálisan fejlettebb államot, valamint erős országot ígért.

A vasárnapi szavazásra alig több mint egy héttel azután került sor, hogy Görögország nyugati partjainál felborult és elsüllyedt egy menekülteket szállító hajó. A tragédiában több százan haltak meg és tűntek el, ráadásul kiderült, hogy a katasztrófa nem úgy történt, ahogy azt a görög parti őrség állította. Sokkal lassabban nyújtottak segítséget, amint azt közölték. Az egész dráma megkérdőjelezte a görög hatóságok fellépését és ismét célkeresztbe került az ország szigorú migrációs politikája. A katasztrófa azonban, amely az utóbbi évek egyik legsúlyosabb földközi-tengeri tragédiája volt, nem befolyásolta a választást, mivel a választók figyelmét elsősorban a belpolitikai gazdasági kérdések kötötték le.

Összesen nyolc párt lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges 3 százalékos küszöböt, köztük egy ultravallásos politikai erő és egy szélsőjobboldali párt, amelyet a náci ihletésű, mára betiltott Arany Hajnal egy bebörtönzött volt törvényhozója támogat. Micotakisz számára kapóra jöhet a szélsőséges tömörülések parlamentbe való bejutása. Az Új Demokráciát így centrista, a liberális értékeket is védő pártnak állíthatja be, a szélsőségesek ellenpólusaként, ám közben szinte észrevétlenül jobbra tolhatja a társadalmat.

Híres politikuscsalád sarja

A Harvardon végzett Micotakisz Görögország egyik legjelentősebb politikai családjából származik. 2017-ben elhunyt apja, Konsztantinosz Mitsotakisz a kilencvenes évek elején több mint három évig volt miniszterelnök. A jelenlegi kormányfő nővére külügyminiszter volt, unokaöccse pedig Athén jelenlegi polgármestere. 

E szerint a volt elnök a 80-as években együttműködött az orosz titkosszolgálattal.