A leegyszerűsített válasz az, hogy nem, hacsak a kormány nem hoz évközben újabb kiigazító intézkedéseket, ami újabb különadókat, adóemeléseket, vagy kiadásokat törlését jelentheti. Ha a kormány elvéti az idei hiánycélt, akkor 2024-es 2,9 százalékos GDP-arányos deficit-terv is komoly veszélybe kerül, pedig az uniós szabályok szerint a hiány jövőre már nem lehet a GDP három százaléka felett. Magyarán nem fenntarthatóak a magyar költségvetési folyamatok, ezért a tavaly decemberi újraírás után újabb áttervezésre lesz szükség az idén.
Az előzetes adatok alapján úgy tűnt, hogy májusban kismértékű javulást mutat költségvetési egyenleg, ugyanis az ötödik hónapban „alig” 53 milliárd forinttal nőtt a hiány. Ám a nyilvánosságra hozott részletes adatokból kiderül, hogy a kedvező májusi adatok kizárólag a különadó-bevételeknek köszönhető, ezek nélkül hatalmas lyuk tátongana a büdzsén. Még riasztóbb, hogy a költségvetés legfontosabb forrása, az áfa-bevételek 18 százalékkal csökkentek: a tavalyi 342 milliárddal szemben idén májusban csak 283 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, annak ellenére, hogy az infláció 25 százalék volt. A drasztikus áfabevétel-visszaesés látszólag nem aggasztja a Pénzügyminisztériumot, ugyanis egy szót sem vesztegettek erre a tényre a 20 oldalas májusi elemzésükban. Az első öt hónapban a általános forgalmi adóból 2652 milliárd folyt be, ez alig 2,5 százalékos növekedés a várható éves 18 százalékos inflációval szemben. Hasonló tendencia tapasztalható jövedéki adónál is. Mivel nincs remény a kiskereskedelem, vagyis a lakossági fogyasztás érdemi felpörgésére, ezért reális a veszély, hogy a tervezett 7986 milliárd forintos éves áfa-bevételből az év végén több száz milliárd is hiányozhat, vagyis ennyivel magasabb lehet a hiány.
Bajok vannak az állam pénzügyeivel, már 81 százalékon áll a 2023-as hiánycélAz első öthavi folyamatok nem túl kedvezőek: a bevételek 14 380 milliárdra rúgtak – ez 17,9 százalékos növekedés , ezzel szemben a kiadások 17 143 milliárd forintot tettek ki, ami 14,8 százalékkal magasabb a tavaly májusi összegnél. Vagyis a bevételek némileg gyorsabban nőttek mint a kiadások, de ez csak ahhoz volt elég, hogy a tavalyival megegyező mértékű hiányt hozzon össze a költségvetés. A májusi 25 százalékos inflációval összevetve a kiadások reálértéke 10 százalékkal, a bevételek pedig nyolc százalékkal csökkentek, s mind a két adat arra utal, hogy erőteljes a gazdasági visszaesés. Az ezévi kiadásokat növelte, hogy idén májusig rezsivédelemre 894 milliárd forintot fizettek ki, míg tavaly az első félévben egyetlen fillért sem költöttek. Az év első öt hónapjában a lakástámogatások összege 320 milliárd forint volt, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 96 milliárd forinttal több. (Ez még a tavaly decemberben zárult lakásfelújítási támogatások áthúzódó hatása.) A nyugellátásokra az idén már 2570 milliárdot fizettek ki – ez 546 milliárdos növekedés –, és nagy teher az államadósság finanszírozása is, erre az első öt hónapban már 1101 milliárdot költöttek el, ami 608 milliárdos plusz kiadás tavalyhoz képest, és ez utóbbi az egy év alatt végbement kamatemelések következménye..
Egyre nagyobb bajban a kormány a jegybank miatt
Komoly bajok vannak jövő évi költségvetési tervekkel is: nem megalapozott a kormány kormány makrogazdasági pályája és ezt szóvá tette a Költségvetési Tanács, de elég hangsúlyosan az ellenzék is. A 2024-es költségvetés álvitája a parlamentben a félidejénél tart, de aligha várható érdemi vita a kérdésekről, miután a két oldal elbeszél egymás mellett. Számos kiadásra nincs fedezet, például a pedagógus bérek érdemi rendezésére, egyes költségvetési intézmények komoly megszorításoknak néznek elébe, ezen belül esik az egészségügy finanszírozása. Eközben a kormány tovább erőltet olyan pénzzabáló beruházásokat, amelyekre semmi szüksége nincs az adófizetőknek. Ilyen például a Budapest-Belgrád vasút, vagy teljesen kudarcossá vált Paks 2 beruházás, amely az ukrajnai háború után sem valósítható meg a korábban tervezett formában. A költségvetési vita kapcsán azonban világossá vált, hogy a kormány nem számol a jövő évi költségvetésben azzal a 400 milliárd forinttal, ami a következő öt évben évente terheli majd a költségvetést az MNB feltőkésítése miatt, ugyanis az idén várhatóan 2000 milliárdos veszteséget halmoz fel a jegybank. A gond az, hogy a szabályok szerint a jegybank tőkéje nem lehet mínuszban, pénzkibocsátással nem teremhet pénzt, s ilyen esetben egyedül a tulajdonos, a magyar állam, vagyis a költségvetés teljesítheti a befizetést. A jegybank brutális vesztesége főként arra vezethető vissza, hogy az elmúlt években több ezer milliárd forint értékben osztogatott 0-2 százalékos kamatozású úgynevezett Növekedési-hiteleket, és ezen óriási veszteség keletkezik a, 18 százalékig tartó kamatelmések miatt.
A kormány láthatóan arra játszik, hogy megúszhatja az MNB 2000 milliárdos feltőkésítését, erre utalt a napokban több miniszter is – Varga Mihály, Gulyás Gergely –, de gyakorlatilag ezt mondta ki Virág Barnabás, az MNB alelnöke is legutóbbi sajtótájékoztatóján. A nyilatkozatokból az szűrhető le, hogy a kormány és a jegybank olyan jogi megoldást keres, amely engedélyezné, hogy az MNB tartósan negatív tőkével is működhessen. Ez a jegybanktörvény módosítását jelentené, amit az Európai Központi Banknak is engedélyeznie kell. Ennek megszerzésében segíthet, hogy tavaly a kamatemelések miatt több jegybank is az MNB-hez hasonló helyzetbe került, így a tőkekövetelmények esetleges lazítása akár általános is lehet.
