egészségügy;kórházi adósság;

- Már 75 milliárd forint lehet a kórházak adóssága

A pontos számot csak megbecsülni lehet, mivel az orvosegyetemek a modellváltás miatt már nem szolgáltatnak adatot a Magyar Államkincstárnak.

Május végén a fekvőbetegeket ellátó intézmények és a hozzájuk tartozó járóbeteg-rendelők adóssága 58,9 milliárd forintra nőtt az április végi 51,6 milliárd forintról – vette észre a Napi.hu a Magyar Államkincstár (MÁK) adatsorában. A portál azt írja, a négy egyetemi klinikával együtt becslések szerint 75 milliárd forint is lehet az intézményekben felhalmozódott adósság, április végén ez 70 milliárd forint volt.

Az államkincstár azt írja, hogy

a tartozásállományból 0,1 milliárd forint az állammal szembeni tartozás, a szállítóknak és a szolgáltatóknak 58,8 milliárd forinttal adósak az intézmények, ebből 1,1 milliárd forint pedig az államháztartáson belülre irányult.

Az orvosegyetemek a modellváltás miatt már nem szolgáltatnak adatot a MÁK-nak, ezért nem szerepelnek a kincstár hivatalos adatsorában.

Nincs olyan áru vagy szolgáltatás, ahol ne lennének lejárt adósságok

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a portálnak azt mondta, hogy egyelőre csak a pécsi és a szegedi egyetem május végi lejárt adósságát ismeri: az előző hónapban mindkét intézmény esetében kis mértékű csökkenés történt.

Pécs lejárt adóssága 3,511 milliárd forint volt májusban, ami 326 millió forinttal kevesebb, mint áprilisban volt, a Szegedi Tudományegyetem tartozása pedig 5,04 milliárd forint volt, ami 149 millió forinttal kevesebb az egy hónappal korábbinál.

Nem tud arról, hogy az egyetemi klinikák plusz forrást kaptak volna, így elképzelhető, hogy valamilyen időszakos hatás, például a rezsiszámlák időleges csökkenése vagy bizonyos szállítói számlák kiegyenlítése állhat a számok hátterében.

A kórházi beszállítók érdekeit képviselő Rásky László szerint a lejárt adósság nagyjából egyharmada az energiaszolgáltatók, legalább fele pedig az orvostechnikai beszállítók felé áll fenn. „Mára elmondható, hogy nincs olyan, a kórházak által megrendelt áru vagy szolgáltatás, ahol ne lennének lejárt adósságok” – tette hozzá.

„Számlakiegyenlítésről” beszélt az államtitkár

A napokban lapunk is beszámolt arról, hogy Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár – válaszul Rásky László adósságrendezést firtató kérdésére – az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek című konferenciáján azt mondta: várhatóan a nyáron lesz „egy számlakiegyenlítés” a rezsivédelmi alapból. Hozzátette, hogy a juttatás nagyságát, kifizetésének pontos idejét még nem tudja megmondani, de szerinte nagyjából a meglévő adósságokat lehet majd vele konszolidálni. Arról is beszélt, hogy alapjaiban alakítják át a kórházi ellátórendszert. Szerinte azt a betegek is tudják, hogy ideje a túlméretezett kórházi kapacitásokat megigazítani. Rögtön azt is hozzátette, hogy

kórházat nem zárnak be, de csak azokat az ellátásokat tartanák meg a városi intézményekben, amelyekre ott feltétlen szükség van. 

Példaként említette, hogy szerinte nincs szükség a kisebb kórházakban a műtétes szakmákban ügyeletre, mert az ilyen sürgős eseteket a megyei intézmények átvehetik. Beszélt arról is, hogy a járási ellátásszervezéssel nem történik egyéb, minthogy az állam visszaveszi a saját feladatait az önkormányzatoktól.

Az ötödik Orbán-kormány egyik szuperminisztere Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől veszi át a hatáskört.