Február közepén Fischer Ádám videóüzenetben tette közzé a Facebookon, hogy hogy az idei Budapesti Wagner-napokon csupán a Ringet tartják meg, a többi tervezett előadás elmarad, így A nürnbergi mesterdalnokok felújítása, valamint a Parsifal részleteiből tervezett koncert és Bo Skovhus dalestje. Akkor a Müpa honlapján is megjelent a változás, noha valamennyi elmaradt előadás már telt házas volt. „Ez természetesen nem a mi döntésünk, a Müpa államilag finanszírozott és kontrollált intézmény, és mikor »felülről« az az utasítás jön, hogy az előadásoknak el kell maradniuk, akkor el kell maradniuk. Nagyon sajnálom, hogy a kollégáim szemében is elveszítettem a hitelességemet, hiszen meggyőztem őket, hogy jöjjenek Budapestre, tegyék szabaddá magukat a fesztiválra, és most nem tudjuk megtartani azokat az előadásokat, amelyekre két éve készültek. De még jobban sajnálom a közönséget, és azokat a követőinket, akik évek óta mindig eljönnek a tengerentúlról. Tudom, milyen nehéz nekik, már megszervezték az utazást, megvették a jegyeket, és most mindent újra kell tervezniük. Mégis arra kérem őket, higgyenek továbbra is a Budapesti Wagner-napokban, és maradjanak hűségesek hozzánk. Csak annyit ígérhetek, hogy megteszek mindent, hogy a Ring idén is ugyanazt az élményt nyújtsa nekik, mint minden évben. Azt ígérték nekem, hogy a 2024/25-ös évadban a fesztivál minden tervezett előadását meg tudjuk tartani. Nem tudom, mennyit jelent egy ígéret a mai Magyarországon, de megteszek minden tőlem telhetőt, hogy megőrizzem a Wagner-napok elismertségét, hogy amit tizenöt éven át felépítettünk, ne vesszen el ilyen hirtelen.”
Később Fischer ezt a videót eltávolította és németül - angolul feliratozva - egy újabbat tett közzé. Ebben azt mondta, Budapestről megkérték, hogy vegye le a videót, mert ezzel kapcsolatban hivatalos közleményt fognak kiadni. Eleget tett a kérésnek, de nagyon csalódott, hogy az előadások elmaradnak. Ígéretet kapott arra, hogy a 2024-25-ös szezonban az eredeti tervek szerint lesz megtartva a fesztivál, és reméli, hogy így lesz.
Lényegében tehát végül két esemény adta ki a gazdasági válság miatti megszorítások következtében öt élőzenés estére lefogyasztott Budapesti Wagner-napokat a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Színre került - az eddig általában megszokott két sorozattal ellentétben - a Nibelung gyűrűje ciklus négy operája egyszer, valamint Fischer Ádám, a Wagner-napok mindenese, vezényelt egy ötödik estet is, amelyen népszerű részletek hangzottak el operákból, nyilván nem a teljesség igényével, de áttekintve gyakorlatilag az egész életművet a Bolygó hollanditól a Nürnbergi mesterdalnokokig. Ezen az estén nem a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszott, hanem a Nemzeti Filharmonikusok, és persze nem is a zenekari árokban.
Egy ilyen műsor nyilván csak töredékét nyújthatja annak az élménynek, amikor egy teljes operát végigélvezhetünk, semmiképpen sem pótolta az idén ismét elmaradt Nürnbergi mesterdalnokokat, de bizonyos élményekkel és tanulságokkal szolgált.
Kezdjük a végén, Wagner valóban a Tetralógiába fektette a legnagyobb energiákat, persze azzal együtt, hogy az alkotás évtizedei közben megszületett a sok szempontból attól zeneileg is különböző, de természetesen szintén megkerülhetetlen jelentőségű Trisztán, vagy utána a Mesterdalnokok. Fischer Ádám a Wagner-napokon a Ringet akár kétszer is elvezényli, és ez saját választása - nyilván nem véletlenül teszi ezt. Láthatóan, hallhatóan teljesen otthon van a műben, és most azt a színvonalat, amit a Rádiózenekartól a zenekari árokból megszoktunk a színpadon ülő Nemzeti Filharmonikusokkal is elérte. A szituáció természetesen más, nincsenek énekesek, nem kell tekintettel lenni rájuk, elszabadulhat a hangerő, minden kifejeznivaló marad a zenekarra. Sikerült az Istenek alkonya Gyászindulójában és A walkürök lovaglásában is a tökéletes zenekari játék mellett azt is érzékeltetnie, a teljes művekben ezek, milyen drámai szerepet töltenek be. Ezek voltak az utolsó darabok, a füttyögéses, hosszú taps megérdemelt volt, amellett, hogy nyilván szólt Fischernek azért is, amit Wagner-ügyben minden évben - és azért most is - tesz, tett.
Kevésbé volt hatásos a válogatás többi darabja,, a Bolygó hollandi nyitányt kisebb fúvos pontatlanságok pöttyözték, a Trisztán részletekből is hiányzott a pengeéles drámai feszültség, és rendezetlennek tünt a Mesterdalnokok nyitány eleje is, de azért sok szép és hatásos pillanatot hallottunk ezekben és a Tannhäuser, Lohengrin részletekben is. A Wagner-operatörténeti utazás pedig kifejezetten tanulságos volt.
