Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testülete szerint bár tapasztalható előrelépés, a tavaly decemberben elfogadott ukrán kisebbségi törvény és általában véve a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogszabályi keret továbbra sincs összhangban az Ukrajnára nézve is kötelező nemzetközi normákkal. A Velencei Bizottság ezért a törvény újbóli módosítását javasolja.
Az NKE közleménye - amely szemlézte a dokumentumot - felidézi, hogy az ukrán jogszabályt számos kritika érte a korábbi jogfosztások bebetonozása és további jogszűkítések miatt, így az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének monitoring bizottsága magyar-román kezdeményezés után kérte fel a Velencei Bizottságot a törvény vizsgálatára.
A testület a 2017-es oktatási-, és a 2019-es államnyelvtörvényt követően is - amelyek ugyancsak jogszűkítéseket tartalmaztak a nemzeti kisebbségek számára - elmarasztaló véleményt hozott, ezért felidézték az akkor megfogalmazott javaslataikat, amelyeket Ukrajna nem, vagy csak részben vett figyelembe az új törvény megalkotásakor.
A kárpátaljai magyarság helyzete miatt az ukrán kisebbségi törvény az egyik neuralgikus pontja Budapest és Kijev viszonyának. Az Orbán-kormány évek óta hivatkozik rá, amikor elutasítja Ukrajna és a Nyugat közeledését, illetve Ukrajna támogatását a megszálló orosz hadsereg elleni védekezésben.
Hiába írt levelet az ukrán ombudsman, a magyar kolléga nem ér rá foglalkozni a kárpátaljai kisebbség ügyévelA Velencei Bizottság képviselőinek az ukrán hatóságok korábban azt állították, hogy a jogszabállyal kapcsolatban kiterjedt konzultációt folytattak le a kisebbségi szervezetekkel, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség azonban közös nyilatkozatban sérelmezte, hogy a kijevi vezetés figyelmen kívül hagyta a magyar és más kisebbségi szervezetek konstruktív javaslatait.
A Velencei Bizottság szerint az ukrán kisebbségi törvény korlátozza a gyülekezés szabadságát azáltal, hogy csak a kisebbségi szervezeteknek - és nem bárkinek - engedélyezi az adott nemzeti kisebbség nyelvén tartott kulturális rendezvények megtartását. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az az igény esetén ukrán nyelvű szimultán tolmácsolás biztosítására vonatkozó követelmény aránytalan terhet ró a szervezőkre abban az esetben, ha a kezdeményezők száma csekély, márpedig ez nincs tisztázva. Problémásnak ítélte meg a testület azt is, hogy a közösségi média használata kapcsán a kisebbségi törvény a kisebbségi törvénnyel egyazon napon elfogadott médiatörvény, valamint a 2019-ben módosított államnyelvtörvény rendelkezéseit tartja irányadónak, amely az ukrán nyelv kötelező használatát a nemzeti és regionális szolgáltatók műsoridejében 75 százalékáról 90-re emelte. Ez korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát - hangsúlyozták.
A Velencei Bizottság azt is jelezte, hogy
a törvény azon passzusa, amely a nagyrészt hagyományosan nemzeti kisebbségek által lakott településeken teszi lehetővé a kétnyelvű tájékoztatást, homályos és növeli a jogbizonytalanságot, ugyanis nem tisztázza, hogy az országlakók „jelentős része” az pontosan milyen arányt takar, továbbá hogy mely településeket tekinti hagyományosan a nemzeti kisebbségek által lakottnak.
Emellett arra is kitértek, hogy a vizuális kétnyelvűségre vonatkozó előírás szintén sérti a véleménynyilvánítás szabadságát azáltal, hogy a nemzeti kisebbségek politikai szervezeteinek államnyelven terjesztendő üzenetei aránytalan terhet rónak rájuk. A véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja az eszközök és a kommunikáció nyelvének megválasztásának szabadságát - idézi fel a testület a 2019-es állásfoglalását.
A Velencei Bizottság ezért kifejezett ajánlásként fogalmazta meg, hogy Kijev halassza tovább az ukrajnai nemzetiségi iskolák reformjának megvalósítását, sőt, legjobb, ha az egészet újragondolják a bizottság 2017. évi véleménye alapján. Az NKE közleménye felidézi, hogy a testület eddigi döntései eredményének tudható be az is, hogy június 11-én az ukrán parlament további egy évvel kitolta az ukrán nyelvre történő átállás határidejét azokban az iskolákban, ahol az oktatás valamelyik uniós tagállam nyelvén zajlik.