Másfél esztendő nehezen követhető monetáris cikk-cakkjait követően 2022 őszén az MNB végre belátta, hogy a hazai gigainfláció növekedési üteme megfékezése érdekében kamatpolitikáján változtatni kell. Bár a Matolcsy-éra alatt az elengedhetetlen hitelesség visszanyerésére már kevés is a remény, felismerték: érdemes következetesen rájátszani arra, hogy előbb-utóbb minden infláció kifullad, hacsak a pénzügyi szabályozó rendszerben nincsenek kivédhetetlen buktatók. A fogyasztás látványos visszaesése jelezte, hogy az árak növekedési ütemének is vannak határai. Miközben a kormány a piaci folyamatokat zavaró intézkedéseivel - kamatstop, ársapkák, kötelezővé tett akciózások - próbált úrrá lenni a helyzeten, addig az extraprofitadó bevezetésével maga is gerjeszti az inflációt. Az MNB ugyanakkor saját szerepére végre rátalálva, az antiinfláció élére állt. A májusi első lépését követően ebben a hónapban is tovább mérsékelte a bankok által alkalmazott irányadó kamatot, míg az alapkamatot, amely időközben elvesztette a jelentőségét, továbbra is 13 százalékon hagyták. Mivel a jegybank most már kiszámítható monetáris politikát folytat, jó esély van arra, hogy a két kamatfajta szeptemberben összeér.
De az MNB sem mehet el szó nélkül amellett, hogy nincs valós kormányzati "céldátuma" a Magyarország számára járó uniós források lehívásának. A jegybank ebben közvetlenül is érdekelt, hiszen az egyik feladata, hogy a beérkező eurómilliárdokat forintra váltsa. A "szupermérföldkövek" teljesítésének bizonytalansága miatt joggal aggódott Virág Barnabás. De pénteken tőzsdezárás után eljő az "igazság pillanata, amikor a Fitch hitelminősítő ismét kiosztja aktuális "bizonyítványát" Magyarország számára. A jegybanki alelnök éppen ezért a helyzet ismeretében már nagyon óvatosan nyilatkozik: "Mi nem látunk bele abba a térbe, melyben a nap végén az ilyen hitelminősítői döntések megszületnek". Ha ez az osztályzat leminősítés lesz, az ezúttal sokkal inkább a kormányzat, semmint az MNB sara.