Mint fogalmazott, Németország támogatni fogja Ukrajnát "mindaddig, amíg szükséges". Rámutatott, Berlin továbbra is a páncélozott harcjárműveket, légvédelmi rendszereket, tüzérségi eszközöket és lőszert szállít Ukrajnának, ugyanakkor a német kormány eltökélt Németország és Európa védelmében is.
A júliusi litvániai NATO-csúcstalálkozó kapcsán a kancellár megismételte, Ukrajna csatlakozása a szövetséghez nem jöhet szóba az orosz agressziós háború vége előtt. Ezt maga az ukrán kormány is megerősítette – emlékeztetett. Hozzátette, a NATO az EU-val és a G7-csoporttal párhuzamosan dolgozik a hatékony és hosszú távú biztonsági kötelezettségvállalásokon. – A szövetségesek két célt követnek – mondta Scholz. – Hosszú távon katonailag támogatni kell Ukrajnát modern nyugati fegyverekkel. És egyúttal megerősíteni Ukrajna gazdasági ellenálló képességét az orosz agresszióval szembeni védekező harcban.
Scholz Svédország gyors NATO-csatlakozását is sürgette, amelyet Magyarország és Törökország továbbra is akadályoz. Felszólította az újraválasztott török elnököt, Recep Tayyip Erdogant, tegye szabaddá az utat ehhez – ahogyan arról a tavalyi madridi NATO-csúcstalálkozón közösen döntöttek.
Végre szavazhatnak a sokáig lebegtetett svéd NATO-csatlakozásról, megjelent a javaslat a parlament júniusi-júliusi üléstervébenScholz elkötelezte magát a német hadsereg jelentős megerősítése mellett. A Bundeswehrnek „a hagyományos európai védelem garanciájává kell válnia” – emelte ki. Megerősítette, hogy 2024-től a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát a NATO követelményeinek megfelelően a védelemre kell fordítani. (Berlin ettől rendre elmaradt.) A szövetségi kormány biztosítani fogja, hogy "a Bundeswehr végre megkapja a szükséges felszerelést" – hangoztatta a német kancellár. Emlékeztetett arra, hogy az Ukrajna elleni orosz támadó háború kezdete után 100 milliárd eurós (37 ezer milliárd forintos) különalapot hoztak létre.
Scholz támogatta a menekültpolitika szigorítására vonatkozó vitatott uniós döntéseket. Az uniós belügyminiszterek kompromisszumát meggyőződéssel véd” az Európai Tanács csúcstalálkozóján. – Gondoskodni fogunk arról, hogy a megállapodás még jobb legyen – tette hozzá. Mint mondta, az a cél, hogy még a jövő évi európai parlamenti választások előtt megállapodás szülessen a kérdésben. Scholz elismerte, Németországban bírálatok is érik az ezzel kapcsolatos döntéseket. Ezzel arra utalt, hogy az SPD egyik koalíciós partnerénél, a Zöldeknél komoly belső konfliktust idézett elő az uniós belügyminiszterek dokumentuma, bár a párton belüli lázadás végül elmaradt. Scholz azzal érvelt a megállapodás mellett, hogy a korábbi európai menekültügyi rendszer nem működött. Ezért olyan új megállapodásra van szükség, "amely a külső határokon a felelősséget és a mindenki részéről megnyilvánuló szolidaritást ötvözi" – hangsúlyozta Scholz, hozzátéve, a biztonságos uniós külső határokat az Unión belüli nyitott határokkal kell összekapcsolni.
A kormánynyilatkozatot követően Friedrich Merz, a kereszténydemokraták elnöke és frakcióvezetője azzal vádolta a szövetségi kormányt, hogy a folyamatos vitákkal lassítja a közös uniós külpolitika továbbfejlesztését.