„(...) Igaz szívvel és nem színlelt hűséggel eskü által megtagadom, megátkozom és megvetem az említett hibákat és eretnekségeket, és általában minden bármiféle más hibát, eretnekséget és szektát, melyek ellentétesek a Szent Egyházzal; és esküszöm, hogy a jövőben soha többé nem fogok sem mondani, sem pedig állítani szóban vagy írásban olyan dolgokat, melyek miatt hasonló gyanú támadhatna felőlem. Ha pedig megismernék bármilyen eretneket vagy olyan valakit, aki az eretnekségben gyanús, őt feljelentem ezen Szent Hivatalnál (...). Én, a fent nevezett Galileo Galilei esküvel megtagadtam, megesküdtem, megígértem és köteleztem magam, mint fent; és az igazság hiteléül saját kezemmel aláírtam ezen írást az eskümről (...) a mai napon, 1633. június 22-én.” (Forrás: Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Osiris Kiadó, 2000.)
Ezt az esküt, mint a dátumból tetszenek látni, napra pontosan 390 éve írta alá Galileo Galilei, aki a Szent Egyház tanításával ellentétben korábban még azt hirdette, hogy a Föld kering a Nap körül. Egészen bizonyos, hogy a tudós az eskü aláírásának pillanatában is tisztában volt vele, hogy nem a Nap kering a Föld körül, de győzött benne az élni akarás vágya. Jobbnak látta hát, ha hamisan esküszik. A kivégzést ezzel ugyan megúszta, de a büntetést nem: nemhogy vissza kellett vonnia a tanításait, de házi őrizetbe került, az inkvizíció pedig nemcsak a további írástól tiltotta el, de egyúttal indexre tette Galilei összes művét.
Ezt a világhírű pert és ítéletet csak azért idéztem fel, hogy csattanóst választ adjak azoknak, akik azt a nevetséges vádat terjesztik a mi felséges alsó- és felsőalcsútdobozi uralkodónk áldásos munkálkodásáról, miszerint az nem más volna, mint nyílt, egyszemélyes önkényuralom, egyszóval: zsarnokság.
Ugyan, kérem. Hát előfordulhatna Magyarországon, a létező világoknak e legeslegjobbikában, hogy egy tudósembert ellehetetlenítsenek? Nem!
Hazánk ugyanis a tudományos fejlettségnek már oly magas fokára hágott, hogy nálunk nem egyetlen tudósembert lehetetlenítenek el, hanem az összeset.
De ezt nem a mi kormányunk cselekszi ám, hanem az átokfajzatok Brüsszel nevű setét barlangja, ahol az a diktátum született, hogy a magyar egyetemek nem vehetnek részt európai uniós tudományos együttműködésekben. Azzal a mondvacsinált indokkal rekesztették ki tudósainkat, hogy a mi szentéletű uralkodónk regnálása alatt Brüsszel (az átokfajzatok setét barlangja) úgymond nem látja biztosítottnak az egyetemek függetlenségét az egyetemek irányításának alapítványokba és a kormánytól függő kuratóriumokba való kiszervezése miatt.
A magyar tudomány összességében több száz milliárd forintos európai uniós forrástól esik el a következő években. De mit számít ez, ha egyszer nálunk a gondolatszabadság fénye tündököl?! Elvégre a fent nevezett Galilei úr a tíz ujját megnyalná, ha valamelyik magyar egyetemen dolgozhatna: hiszen a kormánnyal egyet nem értő magyar tudósok nincsenek házi őrizetben! Sőt, nem tiltották be összes műveiket sem!
Még.