- Szolga Bálint: Városálom

Ébresztőóra – ismét köszönt a reggel,
Népliget.
Buszok szaladnak tovább, rajtuk ezer
álom. Isten talán halott, vagy lemondott
rólunk, nem tudom, mert nem hallom.
Ebben a városban minden megvan, régi
pékség új kenyérrel, régi álmok új vezérrel.
Négyes-hatos.
Ütemre zörög, már megint ordibálnak velem,
mintha a béke mára nem is volna opció.
Már megint eltévesztettem a megállót! Sebaj,
legalább újra láthatom arcod az ablaküvegbe
karcolva.
Petőfi híd.
Itt a betonból nő ki egy fás szárú növény,
barátaimmal feldíszítettük karácsonykor,
hisz minden elesett fa megérdemel pár díszt.
Déli pályaudvar.
Mostanra este van, már megint le fogom késni
vonatom, s nem látom egy vontatott focimeccs
végét, ahol igazából már senkinek sem drukkolok.
Otthon.
Itt csend van, bezárt boltok, meg pár elhagyott kereszt
S hiába tartozom papíron ide, mégis úgy visszavágyom
Budapestre!