- Szlovákiának ugyan magyar nemzetiségű miniszterelnöke van, de arra kevés az esély, hogy a szeptemberi választáson újra parlamentbe jusson magyar párt

- A Híd politikusai másodjára vállalták az egységbontó szerepét. Először is, 2009-ben is megkapták a nemzetáruló címkét, amit máig cipelnek. Több mint egy évig dolgoztak az egység újrakovácsolásán, miért adták fel ilyen gyorsan?

- Azért, mert sosem jött létre valódi egység. Amikor három éve nekifogtunk a Szövetséget létrehozni, úgy tűnt, van valós igény erre, de sajnos ugyanaz a rivalizálás folytatódott az egységes párton belül is, mint ami addig volt. A nemzetárulózás is burkoltan fennmaradt egyesek részéről. Mindez rányomta bélyegét a párton belüli hangulatra, s fokozatosan vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy az MKP megpróbálja leuralni a Szövetséget a másik két platform, a Híd és az Összefogás rovására.

- Milyen látható jelei voltak ennek?

- Sem a Híd, sem az Összefogás nem tudott például egyetlen járáselnököt sem „kiboxolni” magának. Mi nem sokat tudtunk tenni ez ellen, mert Berényi József, az MKP platform elnöke, aki korábban a párt elnöke is volt, ehhez hathatós segítséget kapott Forró Krisztiántól, a Szövetség elnökétől, aki nyilván az MKP frakció tagja. Apróságnak tűnhet ez a példa, de nem az, egyértelműen mutatja a párton belüli viszonyokat. Ezután a platformok felszámolásával próbálkoztak. Az utolsó szög a Szövetség koporsójában a Matovič -klón Gyimesi György, (Igor Matovič OLaNo/ Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevű populista pártjának korábbi parlamenti képviselője) felvétele volt a Szövetség listájára.

- Ez azért nagyon ürügynek tűnik kívülről nézve.

- Persze, hogy ürügy. Pontosan tudták, hogy ha Gyimesit behozzák a pártba, azt a Híd nem tudja elfogadni. Tudták, hogy a Híd tagjainak igen sok problémája van személyével, egy megosztó, gyűlöletkeltő kisebbségi politikusnak tartjuk. (Gyimesi nyilvánosan azt képviselte, saját Facebook oldalán posztolta, hogy a szlovákiai magyarság legnagyobb ellensége a „Szövetségbe beültetett vegyespárti karrieristák”, és azt is hangoztatta, hogy a Híd platform, és annak elnöke, Rigó Konrád nem változtatták meg „nemzetáruló” nézeteiket. szerk.) És nem ez volt az egyetlen probléma, hanem az is, hogy ezt csak a párt alapszabályának megszegésével tudták megcsinálni, úgy, hogy a Szövetség elnöke, Forró Krisztián visszaélt aláírási jogával. A Szövetség megalakításakor ugyanis abban egyeztünk meg, hogy a választási listán csak konszenzussal jóváhagyott személy szerepelhet. Ezek után nem volt más választásunk, mint felállni és elmenni onnan.

- Már a Szövetség megalakulásakor, 2021. őszén is voltak olyan vélemények, hogy nem lesz tartós, mert az Orbán-kormány nem fogja hosszú ideig lenyelni, hogy a „magyar” párton belül saját arcát és ideológiáját megtartva legyen jelen a nemzetpolitikai együttműködésből kizárt, "magyarkén" soha el nem ismert „vegyespárt”, a Híd. Ez „balliberális” összeesküvéselmélet, vagy a szakításhoz volt köze az Orbán-kormánynak is?

- Azt nem tudom, hogy a platformok ügyében volt-e ilyen nyomás az Orbán-kormány részéről, de azt nem érzékeltem, hogy Gyimesi listára vételét Budapest szorgalmazta volna. Úgy gondolom, ez Berényi József kicsinyes bosszúja volt és Forró Krisztián pártelnök gyengeségének tanúsítványa. (Az interjú múlt heti elkészítése után írta meg a Napunk, szlovákiai magyar független portál, hogy a Szövetség az Orbán-kormánnyal is szembe ment Gyimesi listára vétele miatt, Budapest ugyanis ellenezte azt)

- Mit kellett megbosszulnia Berényinek?

- Ő azokban az években volt az MKP elnöke, ami alatt a Híd parlamentbe jutott, kormányon volt, az MKP pedig kiesett a parlamentből és nem is tudott visszakerülni. Ezt nem tudta máig megbocsátani. Ez mindvégig érezhető volt abból, ahogyan az MKP platformot pozícionálta velünk szemben a Szövetségen belül.

- A szomszédos országok kisebbségi magyar közösségei mind az etnikai alapú politizálást tartják az érdekérvényesítés és érdekvédelem egyetlen járható útjának. Annyival jobb a szlovákiai magyarság helyzete, mint máshol, hogy erre nincs szükség? 

- Amikor mi 2009-ben elkezdtük a nem kizárólag etnikai alapú politizálást, bevettünk a Hídba más nemzetiségű politikusokat, ismert, meghatározó közéleti szereplőket – szlovákokat, ruszinokat, romákat -, akkor azt is akartuk bizonyítani, hogy lehet másképpen is, lehet békésen is együtt élni, együtt dolgozni. Sikerült is, jó eredményeket értünk el. Többet akkor sem tudtunk elérni, amikor még csak az egységes magyar párt, az MKP létezett.

- Mi kell egy kisebbségi párt eredményességéhez?

- Többségi támogatás, mert anélkül nincs eredmény. A legjobb időkben is a magyar pártnak maximum 20 képviselője volt a parlamentben és minimum 60 kell ahhoz, hogy valamit elérjünk. Vagyis kell 56 szlovák képviselő, akinél el kell érni, hogy megtámogasson olyan dolgokat, ami a kisebbségeknek fontos. Nekünk együtt kell működnünk a többséggel, egyszerűen nincs más út.

- Mivel tudja megszólítani választóit ma egy etnikai párt Szlovákiában?

- Úgy gondolom, ma már egy etnikai párt részéről is kevés az, hogy, magyar vagyok, magyarok ezért szavazzatok rám. A szlovák társadalomban már új helyzet van. Tizenöt évvel ezelőtt még biztonsági kockázatként tekintettek ránk, magyarokra. Ez eltűnt. Gyűlöletkeltés az most is van, de már nem annyira ellenünk irányul. A mostani szélsőséges politikai erők most épp azok ellen szítják az indulatokat, akik az orosz-ukrán háborúban támogatják az ukránokat. A Covid idején az oltás- és megszorításellenességet lovagolták meg, még korábban a migránsok voltak a célpont. De a konjunktúra mellett, ahhoz, hogy ma már nem a szlovákiai magyarok a gyűlöletkeltés és uszítás elsődleges célpontjai, nagymértékben hozzájárult az, hogy 12 éven át volt egy olyan párt, - a Híd-Most- a parlamentben, kormányon is, amely az együttélés és együttműködés szükségességét és lehetséges voltát bizonyította. A szlovák lakosság megtapasztalhatta, hogy nem hullt szét az ország, semmiféle veszélyt nem jelentünk. Most ugyebár épp magyar nemzetiségű a miniszterelnök, újra vannak magyar miniszterek, a gyűlöletkeltés célpontjai mégsem mi vagyunk.

- A Híd most a volt miniszterelnök Mikuláš Dzurinda új pártjával, a Kékekkel (Modri- Európai Szlovákia) lépett szövetségre és hozott létre egy újabb „vegyespártot”. Nem tűnik, túl jó választásnak, hiszen a Kékek is még ismeretlen új párt, szeptemberig aligha lehet ledolgozni ezt a hátrányt.

- Amikor újraalakultunk szorított az idő. Néhány napunk volt, mert amint a parlament elnöke kihirdeti a választások időpontját, onnan megszűnik a lehetőség a névváltoztatásra, újrabejegyzésre. Az MKP addig húzta az időt, amíg tudta, hogy nekünk ne maradjon időnk arra, hogy újraalakítsuk a pártot és partnert is találjunk. Olyan partnert, aki értékrendjében is közel áll, mert azt már megtapasztaltuk, hogy közös értékrend nélkül, pusztán a választás kedvéért összeállva, nem működik egy szövetség. De csak azzal tudunk együttműködni, akinek erre van igénye.

Ugyanazt az értékrendű szavazót szólítjuk meg, csak ők inkább a szlovákok lakta térségben, mi a magyar és vegyes lakosságú közegben.

- Van esélyük bejutni a parlamentbe?

- Szerintem igen és meg is teszünk mindent ennek érdekében. Szlovákiában most totális politikai káosz van a Matovič -kormányzás örökségeként leamortizálódott iskola, kórház, minden….. Egy ilyen helyzetből egyszer már ugyanezek a politikusok kivezették Szlovákiát, van ilyen tapasztalatuk, meg tudják oldani.

- A többes szám arra vonatkozik, hogy Mikuláš Dzurinda volt miniszterelnök mellett Bugár Béla is visszatér? A Híd új hirdetéseiben már Ön mellett az eddig visszavonult Bugár is feltűnik.

- Igen, rá gondoltam. Bugár Béla teljes mértékben támogatja az újjáalakult Hidat és a Dzurindáékkal való együttműködést. Nem tér vissza a politika élvonalába, nem fog szerepelni a választási listánkon, de mindenben számíthatunk tapasztalatára, tudására.

- Hosszú ideje a szlovák politika rettenetesen feldarabolt, most is nyolc pártot mérnek bejutási küszöb fölött. Ez egyben állandó koalíciós kényszert is jelent, ami a demokrácia szempontjából jó, de a stabilitást megnehezíti. Egyetlen párt sem tud igazán megerősödni és kinőni, viszont stabilan tartják magukat a 10 százalék alatti kispártok. Minek köszönhető ez?

- Egyrészt megmutatkozik ebben, mennyire színes ez a szlovák társadalom. Másrészt, azt is kell látni, hogy a szlovák társadalom a legfogékonyabb a dezinformációra.

Ezt a hiszékenységi hullámot egy-egy párt meg tudja lovagolni, ilyen volt Matovič pártja, az OLaNo, de mára ugyanilyenné vált Fico Smer-je is. A pártpaletta osztódással is szaporodik. Csak magyar pártból három indul a választáson.

- De kívülről nézve nem látszik semmi különbség több párt között. Például Boris Kollár és Matovič pártja egyformán ideológia alap és valós program nélküli populista erő. A két legnagyobb párt, a Smer és a belőle kivált Pellegrini vezette Hlas mindkettő szociáldemokrata. Mi tartja őket külön-külön életben és parlamentben?

- Mint mondtam, hatalmas melegágya van a populizmusnak és dezinformációnak, akkora hogy 6,7,8 százalékos pártok tudnak ebből élni, mások meg ebből gyarapodni. Azt viszont hozzátenném, hogy a Smer fényévnyire került a szociáldemokráciától, amit tesznek, amit hirdetnek, annak már semmi köze a szociáldemokráciához.

- Fico kormány lesz ősztől? Ha igaznak bizonyulnak a felmérések, a Smer megnyeri a választást, de koalíciós társra lesz szüksége a kormányzáshoz. Van olyan jelentősebb párt Szlovákiában, aki Ficoval közös kormányzást vállal?

- Nem mernék jósolni. Most úgy néz ki, a Smer győzelme önmagában nem lesz elég a kormányalakításhoz, de még négy hónap van a választásokig és bármi történhet. Mint mondta, egy dolog biztos, az, hogy Fico nagyon nehezen fog koalíciós partnert találni, mert aki beáll mellé, azt a demokratikus Európa ki fogja közösíteni.

- Valós forgatókönyv hogy a két szociáldemokrata párt, a Smer és a Hlas összefog és közös kormányzás lesz?

- Azt hiszem, ez Pellegrini dilemmája. Ha összefog Ficoval, kiközösítik az európai demokraták közösségéből. Neki kell eldöntenie, megéri-e a kormányzás ilyen áron? Tapasztalt politikus, beszélget külföldi vezető politikusokkal, ennek kockázatával gondolom, tisztában van.

- Budapest egyértelműen Fico visszatérésére játszik. Ha tényleg Fico alakít kormányt, Ön szerint a most tragikus mélységbe került szlovák-magyar államközi viszony is megjavul?

- Fico és Orbán Viktor megértik egymást és együtt fognak működni. Ez nyilván az államközi viszonyban is meg fog mutatkozni.

- Mit fog tenni az MKP és a Szövetség, ha Fico nyer és Budapest partnere lesz a Smer? Az MKP régebb mindig a Smerrel szemben pozícionálta magát, de az Orbán-kormány „stratégiai partnere”.

- Amíg a Szövetségben voltunk, elfogadtunk egy határozatot, hogy sem a szélsőséges pártokkal, a Republikával és az LSNS-el, sem a Smerrel nem fogunk együttműködni. Nem tudom, hogy ezt felülírják-e adott esetben, erről őket kell megkérdezni.

- Ha nem Fico alakít kormányt, akkor is lehet-e számítani javulásra az államközi viszonyban vagy marad a feszültség és az élőhalott visegrádi négyek?

- Szerintem sok függ attól, hogy ki milyen koalíciós partnerekkel alakít kormány, de az biztos, hogy erről a pontról, ebből a mélységből, ahol most van a szlovák-magyar államközi viszony, ki kell mozdítani, hiszen szomszédos országként nagyon sok közös érdekünk van és sok közös dolgunk lenne. De ha nem Fico, hanem bárki mást alakít kormányt, akkor az ukrajnai háború, a demokrácia- és jogállamiság szemléteben megmutatkozó nézetkülönbségek biztosan megmaradnak. Ez nagyon megnehezíti az együttműködést, de közös érdekeink miatt kellene találni valami közös nevezőt.