Szinte biztos, hogy a magyar kormánypárt meg fogja várni a török döntést és aszerint fog szavazni a svéd NATO-csatlakozásról – vélekedtek a lapunk által megkérdezett ellenzéki képviselők. Tegnap az ATV számolt be arról, hogy megjelent a parlament honlapján a svéd csatlakozásról szóló szavazás, mégpedig a június-júliusi üléstervben, csakhogy pontos dátum ott sincs a zárószavazásra.
Végre szavazhatnak a sokáig lebegtetett svéd NATO-csatlakozásról, megjelent a javaslat a parlament júniusi-júliusi üléstervébenKorábban a Fidesz azt igyekezett kommunikálni, hogy a miniszterelnök a csatlakozás mellett van, ám a kormányfrakcióban „nagy vita” volt a svédek felvételéről. A valóság viszont forrásaink szerint ennek a fordítottja lehet:
vagyis a frakció már régen átengedte volna a svéd csatlakozás ratifikálását, ám „odafentről”, a Karmelitából mondtak nekik nemet.
Ezúttal viszont a kormányfrakció tagjai még informálisan sem beszélnek az ügyről, láthatóan teljes hírzárlat van.
A magyar parlament jóváhagyása – csakúgy, mint márciusban, a finn NATO-csatlakozás esetében – így lényegében attól függ, hogy Törökország mikor ad zöld utat Stockholmnak. A napokban Recep Tayyip Erdogan török elnök ismét elutasította ezt, ám ez nem tekinthető kategorikus nemnek. A NATO azt szeretné, ha már a júliusi vilniusi csúcstalálkozón befogadhatnák Svédországot a szövetségbe, de erősen kétséges, hogy alig egy hónap elegendő lesz-e a ratifikálási folyamat lezárásához.
Jens Stoltenberg szerint lehetséges, hogy Svédország a vilniusi csúcs előtt zöld utat kapjon a NATO-tagságraTörökország konkrét lépéseket vár a stockholmi kormánytól a „terrorizmussal” szemben, hogy támogassa a svéd NATO-csatlakozástErdogan elutasító álláspontja az elemzőket is meglepte. Sokan arra számítottak: azután, hogy megnyerte a májusi elnökválasztást, már nem kíván erőt demonstrálni Stockholmmal szemben és hajlékonyabb lesz a kérdést illetően. A svéd csatlakozás előmozdítása érdekében maga Jens Stoltenberg, a védelmi szövetség főtitkára is tett lépéseket június 4-én, Isztambulban tett látogatása során, de nem kapott konkrét ígéretet a török elnöktől erre vonatkozóan. Szakértők szerint Erdogan igenjének komoly ára van, ráadásul felfelé akarja srófolni azt. Arra számít,
hogy az Egyesült Államoktól F16-os vadászgépeket kap a jóváhagyás fejében, bár ezt Erdogan és Joe Biden amerikai elnök is rendre cáfolja.
Az amerikai Kongresszus azért nem akarja jóváhagyni a vadászgépek szállítását Ankarának, mert Törökország orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt.
A fegyverek a magyar „szálon” is szerepet kaphatnak. A Washington Post legalábbis arról írt legutóbb, hogy egy idahói szenátor, James Risch letiltott egy magyar fegyverbeszerzést épp azért, mert a magyar kormány nem támogatja Svédország NATO-tagságát.
Rakétaügy: a tények ellentmondanak az Orbán-kormány állításainakAz Orbán-kormány megüzente, hogy nem is kell neki az amerikai rakétarendszerBlokkolta Magyarország rakétabeszerzését egy amerikai szenátor, amiért az Orbán-kormány gátolja, hogy Svédország a NATO tagja legyen