- Miközben az Orbán-kormány migránsozik, az NB I-et elárasztották a túlárazott, korosodó külföldi futballisták

Ne tévesszen meg senkit a magyar labdarúgó-válogatott közelmúltbeli sikeres szereplése: ennek semmi köze a magyar futball hátországához!

Marco Rossi szövetségi kapitány edzői kvalitásai fontos tényezőnek számítanak, ugyanakkor a csapat feltörekvő játékosai, Szalai Attila, Nagy Ádám, Németh András már gyerekként külföldön pallérozódtak, akárcsak a válogatottságot nemrégiben lemondó Szalai Ádám, aki 2004-ben, 17 évesen került Németországba. Míg az Európa egyik legkeresettebb fiatal játékosává, egyúttal a valaha volt legértékesebb magyar futballistává vált Szoboszlai Dominiknak (ára a Transfermakt nevű oldal szerint 40 millió euró, mintegy 15 milliárd forint, jóllehet nem elképzelhetetlen, hogy az idén nyáron legalább 60 millió euróért hagyja majd el az RB Leipziget) soha nem volt köze a honi akadémia rendszerhez: édesapja egyéni képzésekre szakosodó iskolájában alapozta meg kvalitásait. Az együttes további meghatározó tagjai pedig honosítás révén ölthették magukra a címeres mezt (Kerkez Milos, Loïc Nego, Willi Orbán vagy Callum Styles).

Ezt szeretné tudni Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke is, ám nem szimplán a válogatottra, hanem a komplett honi futballra utalva. Áprilisi évértékelőjében az utánpótlás-nevelést kritizálta, rámutatva, az ágazatba áramló pénz nem hasznosul megfelelően: a 17 és 21 éves korosztály egyre rosszabb eredményeket ér el.

Mást várna az ember ott, ahol a miniszterelnök már 2007-ben, az általa alapított Puskás Akadémia átadása során ekként nyilatkozott: „Azt gondolom, hogy el tudunk jutni oda hét-nyolc év alatt, hogy legyen 50 olyan magyar játékos, aki az európai négy legjobb ligában – a spanyolban, a németben, az angolban és az olaszban – játszik. Nem kispados, hanem aki minden héten kezdő.”

Azóta 16 év telt el, s nemhogy 50, mindössze három olyan labdarúgó van, aki az általa említett paramétereknek megfelel. Gulácsi Péter, Schäfer András, illetve Sallai Roland. S utóbbi az egyetlen, aki a felcsúti akadémián teljesedett ki.

A magyarországi akadémiai rendszer az ezredfordulót követően kezdte bontogatni szárnyait. Az úttörőnek számító Sándor Károly Akadémiát (MTK) 2001-ben alapították, ma pedig hazákban már minden földrajzi régióban található legalább egy akadémia. Az MTK akadémiája partnerviszonyban állt az angol Liverpoollal, Németh Krisztián, Gulácsi Péter, Simon András vagy éppen Adorján Krisztián többen is kikerültek a csapathoz, ám egyikük sem tudott lábat vetni a patinás klubnál. Ugyancsak futballozott a Liverpoolban Bogdán Ádám, aki a Vasas növendéke volt. A világ legismertebb akadémiáján, a barcelonai La Masián is fordult már meg magyar futballista, a most 25 esztendős Tajti Mátyás viszont korántsem futotta be azt a karriert, amit remélt: jelenleg a ZTE futballistája.

Európa-szerte nincs nagy kereslet a magyar futballisták iránt, a kapus poszt üdítő kivétel, az elmúlt években Szombathelyről többen is külföldre igazoltak, bár az ő pályafutásukban sem történt meg még az áttörés. 2019-ben Senkó Zsombor Olaszországba a Juventushoz került, ő azóta már az NB II-ben bajnoki címet ünneplő DVTK-ban futballozik. Később Hegyi Krisztián Angliába, a West Ham Unitedhoz, míg Kiss Ágoston Németországba, az Arminia Bielefeldhez került. Utóbbi az előző szezonban a szlovén másodosztályban védett. Szintén Szombathelyről került Ausztriába a most 19 éves Tóth Balázs, aki a Salzburg tartalék csapatának, a Lieferingnek a tagja. A közelmúltban pedig a 15 éves Németh Bencét már másodszor hívta próbajátékra a holland PSV, de portugál csapatok is érdeklődést mutatnak iránta.

Az Mfor számításai szerint csak a 2011 és 2020 közötti időszakban mintegy 170 milliárd forint folyt az utánpótlás-nevelésbe, kb. évente 20 milliárd. A pontos összegeket kiszámolni azonban rettenetesen nehéz. Hiába szerepel a kormány költségvetésében egy utánpótlás-nevelés sor, egyéb, sokszor átláthatatlan csatornákon is érkezik pénz az ágazatba, nem beszélve a tao-támogatás útvesztőiről. A társasági adó felajánlás a profi sportot nem érintheti, de bújtatott szerződésekkel kijátszható a rendszer, így az utánpótlásból el is folynak pénzek. Csak a felcsúti utánpótlás-nevelő intézmény 2010, Orbán Viktor és a Fidesz azóta tartó regnálásának kezdete óta több mint 70 milliárd forintot kapott különféle forrásokból, ennek nagyja tao-támogatás, azaz közpénz. Ebben nyilván benne van a 2014-ben átadott, 3,8 milliárd forintból felhúzott Pancho Arénától kezdve az akadémia tisztaságáért felelős, szintén tao-ból vett önjáró padlósúroló, seprőgép, ipari mosó- és szárítógép, minden.

Csányi szerint az utánpótlás legnagyobb problémája a képzési hiányosság, azaz több egyéni edzésre lenne szükség. Nem új keletű problémára hívta fel a figyelmet az MLSZ elnöke, ugyanis a hazai szövetség 2013 óta igénybe veszi a világhírű auditáló cég, a Double Pass (DP) segítségét, amely már korábban lesújtó képet festett a fiatalokkal zajló munkáról, olyan megállapításokat téve, hogy a munka voltaképp cél nélkül zajlik, de ha meg is fogalmaznak elérendő állapotot, az akadémiák nem foglalkoznak azzal, hogy ez teljesül-e; az egyéni képzés szinte nem létezik, pedig a belga cég szerint nincs ennél fontosabb feladat gyerekkorban; s szintén értelmezhetetlen kérdés a karriertervezés kérdése.

A kormány 2019 novemberében elvette az MLSZ-től az akadémiai rendszer támogatását, s közvetlenül pumpálja a milliárdokat a kiemelt akadémiákba. A rendelet szerint a 15-19 évesek számára kiírt és szervezett versenyrendszerben segítenek biztosítani a versenyzési lehetőséget, sportszakmai segítséget nyújtanak, illetőleg a sport és tanulás kérdését igyekeznek összehangolni, s még olyan fontos kérdésekre is ügyelnek, mint az élet- és sportbaleset-biztosítás megkötése.

Kívülről a rendszer csillog-villog, mindenhol vadonatúj pályák vannak, az infrastruktúra adott, a rendszer mégsem jó továbbra sem. Az MLSZ 2022 tavaszán módosított támogatási rendszerén, azaz a korábbi normatív szabályozás helyett pontrendszert vezetett be – hátha ez elvezet a megoldáshoz. Sajtóhírek szerint, amelyik csapat elérte a 29 700 pontot, az lehívhatja a maximális 325 millió forintot a szövetségtől. A Népszava először 2022 márciusában érdeklődött az MLSZ-től a rendszer érdemi részleteiről, a szervezet mindannyiszor későbbre ígért tájékoztatást, ám a mai napig nem kaptunk válaszokat kérdéseinkre.

Az MLSZ a 2020-2025 közötti ötéves ciklusára egy 72 oldalas dokumentumban foglalta össze terveit, s az alábbiakat tűzte ki legfontosabb célként: a professzionális és amatőr klubok felkészítése a tervszerű, hatékony és fenntartható működésre; világszinten is versenyképes utánpótlás-nevelés és szakemberképzés; a fiatal játékosok fejlődését prioritásként kezelő; hosszú távon tervező tulajdonosi szemlélet, piaci alapú gondolkodás meghonosítása; a sporttudomány szélesebb körű felhasználása.

Tervből, célból van bőven.

Csak éppen a 100 milliárdok dacára nem sikerül kinevelni néhány, európai viszonylatban is (el)ismert futballistát.