Magyarországon a jogalkotók és a jogalkalmazók is elkötelezettek az emberi jogok magas szintű védelme iránt - hangoztatta az igazságügyi miniszter a Veszprém vármegyei Balatonalmádiban rendezett 16. Magyar Jogászgyűlésen csütörtökön az állami hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda (MTI) beszámolója szerint.
Varga Judit emlékeztetett arra, hogy Magyarország 30 éve csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, de már azt megelőzően, a „kommunizmusból szabadulva” is érvényesültek az emberi jogokat és az alapvető szabadságok védelmét szavatoló jogalkotási megoldások. Példaként említette a halálbüntetés alkotmányellenessé tételét 1991-ben, amelyben már hivatkoztak az egyezményre, pedig a csatlakozás csak később történt meg.
Súlyos problémákat tárt fel a Magyarország emberi jogi helyzetéről készült friss amerikai országjelentésA miniszter az egyezmény érvényesítése kapcsán két csoportba sorolta a magyarországi kihívásokat: egyrészt csökkenteni akarják a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerülő ügyek számát, másrészt a hazai és a nemzetközi jogi szervezetek eltérő jogértelmezése ad feladatokat.
Varga Judit kiemelte, hogy az elmúlt időszakban teljesen megszűntek a „börtönzsúfoltsági ügyek”, ami köszönhető a börtönökben lévő férőhelyek növelésének, valamint a kártalanítási rendszerben bekövetkezett szemléletváltásnak, amelynek alapján az államot beperelő elítéltek helyett az áldozatok jogérvényesítése került a középpontba. A tárcavezető előadásának egy pontján megjegyezte azt is, hogy „a jogegység érdekében nem ártana a különböző bíróságoknak egyeztetniük egymással”.
