Avagy tudta-e, hogy…?
…az egyik legikonikusabb szereplő, az Ausztráliába szakadt örökifjú, de legalábbis örökké szerelmes, idősödő nagynéni, Hanna néni karakterét a hangjátékban félrevezetésnek szánták a szerzők. „Miután megtudtuk, hogy Pogány Juditra osztották a szerepet – mesélte Vészits Andrea –, azt mondtuk, lehetetlenség, hogy őt pusztán egyetlen jelenetért hívják be a rádióba. Elkezdtük tovább írni a karaktert, aki a végére a regény egyik legfontosabb felnőtt szereplőjévé nőtte ki magát. És bár Pogány Judit cseppet sem olyan, mint Hanna néni, mégis az a színészi zsáner, amit amúgy sokszor szokott hozni, annyira tökéletesen passzolt a karakterhez, hogy elkezdte alakítani a történetünket, és egyszer csak elhagyhatatlanná vált.”
…a Felemásszemű jellemét, személyiségjegyeit – az eredeti szerzői szándékkal kissé szembemenve – szintén az őt megformáló színész, Scherer Péter formálta. „Megpróbáltunk becsülettel egy igazi főgonoszt megalkotni a Felemásszemű személyében – idézte fel a kezdeteket Jeli Viktória. – Hosszan dolgoztunk rajta, hogy rendkívül ijesztő, igazi fenyegető antagonista legyen. Ehhez képest Scherer Péter annyi humorral, könnyedséggel és hajlékonysággal formálta meg a szerepet, hogy elkezdtük automatikusan komikusra írni. Ahogy Gimesi Dóri szokta mondani, egy operetthuszárt csináltunk belőle. Olyannyira, hogy előbb-utóbb hiány mutatkozott főgonoszban, ezért alkotni kellett egy újat. Ő lett az Ezredes, aki a jövőben szövögeti a regény borzongató szálait.”
…egyetlen színész volt, aki a hangjátékban két szerepet is eljátszott. „Pokorny Liát eredetileg egy epizódszerepre hívták, hogy adja a hangját az iskolába érkező szexuálpszichológusnak – emlékezett Jeli Viktória –, akinek egy adott ponton a gyerekek felvilágosítása volt a dolga, ami nagyon hálás írói téma. Ő annyira jól érezte magát ebben a szerepben, olyan szórakoztatóan adta Gáll Helga karakterét, hogy muszáj volt egy kifejezetten rá szabott karaktert beleírni a regénybe, és visszahívni Liát Poppea szerepére.”
…a négyes szerzőség ténylegesen közös munkát takar. Az írók összeültek a Nagymező utcai Mozsár Kávézóban, és minden egyes fejezet megírása előtt együtt ötleteltek. Bedobtak néhány fordulatot, poént a kalapba, majd annak megfelelően, ki érzi leginkább sajátjának, spontán alakult, hogy a közösen összehozott történetet ki veti papírra, vagyis monitorra. „A legnehezebb, egyben a legfontosabb az volt – mondta Tasnádi István –, hogy sikerüljön lejjebb adni az egónkból, és ne ragaszkodjunk görcsösen a saját jó ötleteinkhez.”
Olykor felmerül, hogy át kellene írniuk a szlenges részeket, de aztán rendre elvetik a felvetést, amire Vészits Andrea adott magyarázatot: „Vannak nem elavuló szövegek, mint amilyen például a Zabhegyező is, melyeknél sokkal jobban kifejezi az eredeti szleng a könyv atmoszféráját, mint ha időről időre aktualizálnák a szöveget.”
…ha létezne időutazás, Gimesi Dóra a Shakespeare korabeli Londonba menne vissza körülnézni; Vészits Andreát a szülei, nagyszülei múltja izgatja; Jeli Viktória a gyerekkora ikonikus helyszínein, a trabantos utcákon járna egyet; Tasnádi István pedig Alexandriába ruccanna át, de csakis mint megfigyelő.
…a fősodor, vagyis a sorozat nyolc része mellett 2019-ben megjelent egy színdarab is A varázsfuvola-akció címen, amelyet Tasnádi István jegyez, és amiből színházi előadás is készült. És bár a sorozat nyolcadik részében, ahogy a címe is sugallja, visszazökkent az idő, nincs kizárva, mondják a szerzők teljes egyetértésben, hogy újra összekuszálódik. Tavaly már előrukkolt a Pagony Kiadó egy spin-off kötettel – a Boszorkánysziget 28 73 című regényben Vészits Andrea az egyik mellékszereplő, Bór Tekla szemüvegén keresztül vezeti be az olvasót a szegedi boszorkányüldözések korába.
A következő spin-offra Jeli Viktóriától számíthatunk, de egyelőre csak annyit árult el róla, hogy már dolgozik rajta, és hogy egy nagyon kísérteties helyen fog játszódni. Felkészül Gimesi Dóra és Tasnádi István…
