Alapvetően a magyar kormány hibás külpolitikájára vezethető vissza a hozzánk érkező olajvezetékek szállítási díjainak emelése, így a Mol nyereségvesztésén keresztül az állami adóbevételek csökkenése – vélekedett Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj– és gázipari elemzője A magyar energiaellátás legfontosabb kihívásai című, a Magyar Közgazdasági Társaság felkérésére nemrég tartott online előadásán. Miközben egyre fokozódik a nemzetközi nyomás Magyarországon és a Molon, hogy a nyersolaj változatlan fő forrásául szolgáló oroszokat másra váltson, hírek szerint Horvátország a tengeri beszerzést lehetővé tévő Adria-vezeték szállítási díjait megtöbbszörözte. Ugyanígy tettek az orosz kőolajat hozzánk továbbító ukránok is. A magyar diplomácia sem két szomszédunknál, sem Brüsszelben nem tudta e lépéseket megakadályozni. Bár a Mol tavaly kétségkívül, extraadókkal együtt is kiugró rekordnyereséget ért el, 2023. szűkebb esztendőnek ígérkezik.
A hazai energiarendszer másik csapdahelyzetének tartja, hogy az elmúlt 12 év során megszakadt a hazai ipari termelés bővülésével együtt tapasztalt energiaigénycsökkenés. Mi több, az akkumulátorgyárakkal még erőforrásigényesebb, de más szempontokból is kérdőjeles iparágakat csábítana ide a kormány. Az Energiaügyi Minisztérium előrejelzése szerint 2030-ra, nagyjából szinten maradó összfogyasztáson belül, a jelenlegi, 48 terawattórás (TWh) áramtermelés 68 TWh-ra, több mint 40 százalékkal nőne, 2050-re pedig megkétszereződne. De az új gyárakon kívül a közlekedés és a lakások áramigénye is fokozódhat. Az elemző ugyanakkor nem látja, hogy a hatalmas többletigényeket az energiaforrásokban szegény Magyarország miből elégíti ki. A jelek szerint tehát az iparfejlesztési irányok nem igazodnak az ország adottságaihoz. A szakember inkább az alacsony energiaigényű szolgáltatásokat részesítené előnyben. Hisz az energiahatékonyság fokozása is világszintű cél.
Pletser Tamás szintén gondnak tartja, hogy az évezred elejének egy számjegyű villamosenergia-behozatali aránya mára 25-30 százalékra nőtt. Ráadásul az áram jó részét földgázból állítjuk elő. E két hatás eredőjeként az áram nagykereskedelmi ára Európa-szerte már most nálunk az egyik legmagasabb. Sőt szerinte két év múlva az elsőséget is átvehetjük, ami súlyos gazdasági megrázkódtatásokkal fenyeget. Bár a kormány két gázerőmű két év alatti felépítését ígéri, az Erste elemzője szerint a beruházások mögött lévő, állami MVM vezetője is inkább 3-5 éves időigényre utalt. Bár a hét év alatti, 20 TWh-s igénybővülés negyedét a két egység fedezheti, a miattuk évi 9,5 milliárd köbméterről 12-13 milliárd köbméterre növekvő gázigény csak tovább növelheti jelenleg is 75 százalékos orosz függőséget.
Az orosz gázellátásunkat 2021 óta átvevő, Török Áramlat nevű vezeték jelenlegi karbantartása kapcsán kíváncsi, miként pótolhatók a vezeték kereskedelmi korlátozás alá eső amerikai alkotóelemei.
Az Erste elemzője térségi összevetésben is aggasztónak tartja Magyarország függését az orosz energiahordozóktól. A hasonló helyzetű szlovákok már ma 60 százalékban más – például lengyel - irányból veszik a gázt, így két év múlva végleg elengedhetik Putyin kezét. Ausztria szintén élénkíti olasz és német csatornáit, amiként – például Magyarországgal versengve – a horvát krki cseppfolyósgáz-lefejtőn is. Ehhez képest a mi, Moszkvával szembeni, 2019-es, 75 százalékos gáz-, 82 százalékos olaj- és száz százalékos nukleáris fűtőelem-függőségünk alig változik. Szerinte az Orbán-kabinet arra számíthat, hogy az ukrajnai háború hamar véget ér és minden visszarendeződik. Erre azonban az Erste elemzője vajmi kevés esélyt lát. Itt is sürgető tehát a leválás, ami az idővel csak drágul. Bár a hazai áram- és gázrendszer egyaránt alkalmas a váltásra, a mozgásteret ez esetben szintén befolyásolja Magyarország környező államokkal szembeni külpolitikája. A fő kihívás nem a hajókon, cseppfolyósított formában szállított földgáz nemzetközi beszerzése, hanem a szállítmány eljuttatása a kikötőtől Magyarországig – szögezte le kérdésre. (Más elemzők lapunknak tisztázták: ez nem lehet drágább az orosz vezetékes gáznál, mert utóbbi ára előbbiéhez igazodik, csak sokkal nagyobb rajta a – leginkább Putyint gazdagító – haszon.)
Pletser Tamás bírálta az egyértelműen politikai alapú rezsicsökkentést is. A 2014-es lakossági tarifák átlagfogyasztás alatti fenntartása ezermilliárdos költségvetési támogatást igényel. Emiatt a gázt piaci áron vásárló, de rezsicsökkentett áron eladó MVM-nek sem marad pénze fejlesztésekre, így az amúgy szintén világszintű kötelezettségnek számító szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésre sem. A rezsicsökkentést igazságtalannak tartja, mert a gazdagoknak több, a szegényeknek pedig kevesebb támogatást biztosít. Ráadásul nem ösztönöz energiatakarékosságra, miközben a hazai lakások leszigetelésével a háztartások ma évi 3,5 milliárd köbméteres gázfogyasztása kevesebb mint felére csökkenhetne. Erre az EU is sok pénzt adna, amin megint csak a külpolitika segíthetne. Szintén kérdés, mit tervez a kormány az ellehetetlenített szélerőműtelepítésekkel és az anyagilag kockázatos földhőhasznosítással – vetette fel Pletser Tamás.
A nukleáris energia sem olcsó
Pletser Tamás "nagyon hiányolja" Paks 2-t, ami fedezhetné a 2030-ra tervezett áramigénybővülés nagy részét. Mindazonáltal a magyar-orosz terv megvalósulására alig lát esélyt. Részint, mert a beruházásban jelentős a nyugati részvétel, amit az Ukrajna elleni orosz támadás igencsak nehezít. De szerinte a katonai művelet a magyar és az orosz fél megvalósítás iránti elkötelezettségét is visszavetette. Mivel ugyanakkor az együttműködésből nehéz kiszállni, a megvalósítás 10-15 év alatt elhalhat. Addig viszont a telephelyet nem használhatják másra és az ellátási kérdések sem oldódnak meg. Mindemellett rögzítette: a közfelfogással szemben a nukleáris energia nem olcsó, hisz a legdrágább áramot épp az új atomblokkok termelik. A Paksi Atomerőmű váratlan leállásainak kiugró száma miatt azt is cáfolta, hogy a jelenlegi blokkok megbízhatók lennének. (A környékbeli, hasonlóképp orosz típusok is ritkábban állnak le.) Ha tehát újból meghosszabbítanák egyes atomblokkok élettartamát, kiszámíthatóságuk – és így a hazai áramellátás biztonsága - akkor is visszaesne.
