- Szabályozatlanul megy a száguldás a rollereken, pedig egyre több a baleset

Hazai adatok nem állnak rendelkezésre – a rendőrség a baleseti statisztikákban nem vezeti külön a rolleres balesetek számát –, de tavaly nyárig világszerte több mint 1400 halálos balesetben voltak résztvevők elektromos rollerek, a sérültek száma pedig nagyságrenddel nagyobb lehet.

A jogszabályalkotók azonban mintha nem vennének tudomást arról, hogy napi szinten mekkora veszélyt jelentenek ezek a mindenféle szabályozás, kontroll nélkül, gyakran igen nagy sebességgel közlekedő eszközök. Bár a szabályozást a hazai kormányzat is indokoltnak tartja, 2019-ben legalábbis elkezdődött egy javaslatcsomag vizsgálata, de mind a mai napig nem történt látványos előrelépés. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) márciusban lapunk elmondta: „Az elektromos rollerek közúti használatára tervezett szabályozás már előkészítés alatt áll.” Azt viszont nem részletezték, hogy hol tart előkészítés, és mikorra várható döntés. A Miniszterelnökség sajtóirodája megkeresésünkre közölte: „A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet módosításának ügyében az elmúlt időszakban hatósági, közútkezelői, önkormányzati, szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel történtek egyeztetések. A beérkező javaslatok szakmai véleményezését követően – jelenleg is – kialakítás alatt van a módosítás végső tartalma. Ezt követően kezdődhet az előterjesztés közigazgatási, majd társadalmi egyeztetése”.

– ,A közlekedési szabályok a gyalogosokra, a járművezetőkre és az utasokra érvényesek. Aki nem tartozik bele ebbe a három kategóriába, arra nem vonatkoznak. Óriási probléma, hogy az ezeket az eszközöket használók mind a védtelen közlekedők kategóriájába tartoznak, de a járművezetőkkel ellentétben nincs körülöttük semmiféle szilárd váz, ami megvédhetné őket egy baleset esetén - nyilatkozta lapunknak Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő. ,– A szabályozatlanságból fakadóan a rolleresek nem tudják, hogy nekik hol és hogyan lehetne, kellene közlekedniük. Évek óta húzódik a szabályozás megalkotása, de magának az egész KRESZ-nek a megújítására is szükség lenne, mert 1975 óta csak toldozzuk-foldozzuk. Nem akarok elszakadni a realitástól, nem mondom azt, hogy aki rollerre száll, az vegyen fel védőruhát és motoros bukósisakot. De minimálisan a zárt ruházat, a kerékpáros védősisak és kesztyű viselése indokolt lenne. Egyébként a kerékpárosoknak sem kötelező a védősisak, csak abban az esetben, ha valaki 50 km/órás sebességnél gyorsabban közlekedik közúton – ezek pedig jellemzően a versenyzők. Ennek ellenére megfigyelhető, hogy a gyerekekre a legtöbb esetben ráadják a szülők a sisakot, ha kerékpároznak akár a városban, akár a természetben, és a nagyvárosokban a felnőttek is nagyobb arányban viselik a védőeszközt. Kisebb településeken, falvakban azonban, ahol a kerékpár nem sporteszköz, hanem jellemzően munkába, boltba járásra használják az emberek a mindennapokban, nagyon kevesen hordanak védősisakot – fejtette ki a közlekedésbiztonsági szakértő.

– A kisebb rollereknél szoktuk javasolni az ügyfeleinknek, hogy vegyenek fel egy sisakot, ami olyan, mint egy lovaglósisak, a nagyobbaknál pedig, amelyek 40 km/óra felett tudnak menni, ajánljuk a teljes fejet védő sisakot, illetve a további védőfelszerelést, mint protectoring, térd- és könyökvédő – árulta el lapunknak Szabó Alex, a többek között elektromos rollerek eladásával és bérbe adásával foglalkozó Future Board értékesítője. Mint mondta, eddig főleg olyan balesetek fordultak elő az általuk kölcsönzött eszközöknél, amikor a rolleres volt az elszenvedő fél. A legutóbbi ilyen esetben az autós ugyan elismerte felelősségét, viszont betétlapot nem adott, így a rolleresnek nehéz lesz bizonyítani, hogy nem ő volt a hibás. – Mindkét oldalra a hárítás a jellemző. De mi sem tudunk biztosítást kötni a rollerekre, mert nincs ilyen konstrukció. Bicikliset tudnánk kötni, de az nem emberi erővel hajtott járműre nem vonatkozik, autósat vagy motorosat pedig azért nem, mert nincs alvázszám. Létezik olyan, hogy rollerbiztosítás, de az apró betűben ott is az szerepel, hogy nem emberi erővel hajtott járműre nem vonatkozik” – világított rá a szabályozási anomáliára.

Aki rollerrel vagy biciklivel közlekedik, nagyon komoly anyagi kockázatot vállal, hiszen ha balesetet okoz, egyrészt ő maga is megsérülhet, másrészt az általa okozott anyagi kárért is felelősséggel tartozik – hívta fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. – Mondhatjuk, hogy Magyarországon nem megoldott, hogy aki rollerrel vagy biciklivel közlekedik, annak legyen felelősségbiztosítása – hacsak ő maga nem köt ilyet. Az a nehézség ebben, hogy a kgfb esetében a biztosítók kalkulációjában szerepel egyrészt a jármű, amire megkötik a biztosítást, másrészt maga a sofőr. A két tényező kockázatának együttese alapján határozzák meg az éves díjat. Azonban egy kölcsönzött roller esetében ez nem megoldható, hiszen minden alkalommal más és más használja a rollert.” A biztosítási szakember szerint ennek a rendezése elsősorban jogalkotói kérdés lenne, nem pedig biztosítói. „Én is rendszeresen rollerezem a városban, úgyhogy kötöttem magamra egy olyan baleset-biztosítást, amely tartalmaz felelősségbiztosítást is. Ez hasonló ahhoz, mint például az utasbiztosításokban foglalt személyi felelősségbiztosítás, ha mondjuk egy sípályán nekimegyek valakinek, és kórházba kerül, akkor a biztosító megtéríti az ő kárát. Ez a termék itthon is elérhető, de mivel nincs szabályozás, nincs következmény. A jogalkotásnak kellene kimondani, hogy aki részt vesz a közlekedésben, legyen az autós, biciklis, motoros vagy rolleres, annak rendelkeznie kell felelősségbiztosítással, különben az általa okozott kárt ráterheli a rendszer. Az a gond, hogy az emberek nem is gondolnak arra, hogy biztosítást kössenek, pedig éves szinten már 15-20 ezer forint körüli összegtől elérhető a felelősségbiztosítás. Ha pedig baleset-biztosítást is szeretnénk mellé, akkor évente 50-60 ezer forintos díjra lehet számítani. Ez tartalmaz egy 10-20 millió forintos felelősségbiztosítást, 1-2 milliós kockázati életbiztosítást és több százezer forintos baleset-biztosítást, tehát ha egy balesetben megsérülök, és kórházba kerülök, pótolja a kieső jövedelmet is – vázolta a lehetőségeket Németh Péter.